Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-01-27 / 27. szám

1917. január 27 EGRI ÚJSÁG H 804-es magaslatira a francia élláscltai elfoglaltak 500 foglyot sjtetffisk és 16 gépfegyver! isálmányeltQQl (Közli a minbaterálüökzég sajt- osztása ) Birlia, január 26. A nagy fő hadi szálásáról jelentik: ilyiiflati ' A Maas nyugati pariján Francois gyalogsági tábor nos;, Von dom Borne altábornagy parancs­noksága alfett ái 6 szakaszán bevált wesiféiiai ez redek és badeni ezredek részei, melyeket tfizéség, árkészek és aknavetők hatásosan támogatták, a 804-es magaslaton egyezerhatszáz méter széles­ségben elfoglalták a francié árkait. Az ellenség kézitusában véres veszteségesei szenvedett és kereken ötszáz foglyot, köztök tizenkét tisztet és tiz gépfegyvert hagyott kezftn ön. Éjjel a franciák elientámadásba fogtak, os azonban meghiúsult. A támadási helytől oldalvást a Mert-Hommeo* és Av-ncourttóí északkeletre válalkozásaink a kívánt eredményhez vezettek. LudsndeHf; első főfe.3.dis:sáliásmester. A képviselőhöz ülése. Ábrabáin öHenzéki képviseli védi a Curiát (faját iudositónk telefonjelentéró.) Budapest, ja*. 26. A képviselőhöz mai ülését há romnegyed tizenegy éra után nyi­totta meg Simontsits Elemér alel- aök és bejelentést tett a Háznak arról, hogy a központi hatalmak parlamenti elnökeinek találkozásán, a mely a német birodalmi gyRlés elnökének a kezdeményezésére Berlinben folyó hó 19. és 24 ike között folyt le, a magyar kép vise- lökáz elnöksége képviseletében részt vett s ez alkalommal H. Vilmos császár és király ő felsége kegyes meghívása folytán ö felsége főha­diszállásán is megjelent. Következett n napirend első pontja: a kivételes hatalom kiter­jesztéséről szóié miniszterelnöki javaslat folytatólagos tárgyalása. Gráf Apponyi Albert sajnálattal jelenti ki, hogy elutasító álláspontot kell elfoglalnia a javaslattal szem­ben. A kormány diszkrecionális ha­talmának bizonyos mértékű kiter­jesztéséről van szé ebben a javas­latban. Ezt a diszkrecionális ha­talmat azonban inkább korlátok közé kellene szorítani, Még ke­vésbé lehet hozzájárnlni ahhoz, hogy azt a nagymérték! hatalmat a kormány olyan közegekre rnkázza, a melyek közelebbről meghatározva nincsenek. Ezúttal csak a csecsemő védelem kérdéséhez akar hozzászólni, han­goztatva annak éri:*, nemzetfentarté fontosságot. Apponyi után Földes Béla beszél. A nemi betegségek veszedelmes el­terjedéséről szél. Németországban kötelező a nemi betegségek bejelen­tést, mért ne lehetne azt nálunk is kötelezővé tenni. Szói a mnnkásbiz- tositás kérdéséről, hangsúlyozza a kötelező aggori biztosítás fontosságát. Pethő Sándor n javaslat 2. sza­kaszát kifogásolja. Polényi Géza az egyéni szabad­ság védelmét hangsúlyozza, kéri az igazságügyminisztert, nyugtassa meg hegy az egyéni szabadság nem lesz veszélyestetve. Polónyi beszéde után az elnök az ülést délután 2 órakor felfog geszti. A délutánt filésen Szász Károly elnököl. Teleszky pénzügyminiszter javaslatot terjeszt be a szesz eladási árának felemeléséről. A miniszterel­nök bemutatja a legfőbb számvevő­szék elnökének jelentését az ntolsé évek költségvetésének eltéréseiről. Azután Balogh igazíágügyminisz- tér reflektál a vita során elhangzot­takra, szél arról, hogy az anya és csecsemővédelem érdekében tett in­tézkedések a nemzet létfentartásának legfontosabb biztosítékai. Hangsúlyozza az 1. §. szükséges- ségét a hadsereg ellátásának és a közélelmezés zavartalanságának biz­tosítéka érdekében, miután ellensé­geink ki akarnak bennünket éheztetni, de ez a szándékuk meg fog törni a nemzet szívósságán. Meg kell ma­gyarázni a népnek, hogy e nehéz időkben amit a két keze munkájával termel, nem az övé egyedit, hanem az egész nemzeté. A kihágásokat szigorúan kell bün­tetni. Szigorún és gyors eljárásra van szükség, de a zabolátlan szen­vedélyességét ki kell küszöbölni a bíráskodásból. Gedeon Aladár a rekvirálást ki­fogásolja, a javaslatot ne« fogadja el. Baítyányi azt mondja, hogy ha nélkülözni kell a népnek, akkor adják »cg neki a jogokat is. Rá mutat egyes esztályak súlyos viszo­nyaira. Á bányászok teljesen szer­vezetiének s a legsanyarubb hely­zetben vannak. Hasonlékéopen a köztisztviselők is. Ahrahám Dezső a támadásokkal szemben védelembe veszi a Coriát. Helyes gyakorlat az, hogy a Curia tanácsai a törvényhez jrcgsszkodnak s a mai protekciós Is korrupt vi­lágban csak e bíróságban bizhatunk. A javaslatot egyébként ne» fo­gadja el. Az elnök ezután megszakítja a vitát > a Ház elhatározza, hogy legközelebbi ülését szerdán tartaja meg a mai napirenddel. Bejelenti még az ölnék azt is, hogy Hajós Kálmán és Szüllő Géza önmaguk ellen összeférhetetlenségi bejelentést tettek. Az llés este 8 érakor ért véget. Böhm Ermolli kitüntetése (Saját tudósítónk tolefonjelentése,) Béei, jaa. 26, Bécsiéül jelentik, hogy a király Böhsa Ermolli loras- sági tábornoknak egy had- seregetoport kiváló vezeté­séért különös dicsérd elis­merését fejezte ki. Interpellációk. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, jaa. 26. Az interpellációi könyv tnU'ága szerint Lovászy Márton a külföldi helyzet tárgyában, Haller István pe­dig an éle miszer kereske­désben tapasztalható vissza­élésekről jegyzett bo inter­pellációt. Csak délutáni ülések lesznek a Hasban. (faját tudówténk teiafenjoiositéso.) Budapest, jan. 29. A miniszterelnök kijelentette gróf Eszterházy Móric képvi­selő előtt, hogy semmi kifo­gása sincs az eile», hogy a képviselőház délután 3 órától este 9 óráig tartsa üléseit. Szász Károly elnök is úgy nyilatkozott, hogv ennek misem áll útjában s a dolog máról holnapra megvalósítható. — Villamos zseblámpák 10 órák* ég* elemmel tagokvóbbaa bek » «táUbk Lnsaiig foMtcai optikát Act etében. Bit lehel megspórolni a tisengróral záróra mellett? Beszélgetés h kávésokkal és éttorem-tulajdonssokkal. Eger, január 26. A háború mi f dears rászoktatja az embert. Immár három hete, hogy a tizenegy órai záróra rendé«! éleibe lépett és most már oly ter­mészetesnek veszik a legmegrög- zöttebb éjszakázók is a hazamenést tizenegy óra után, mintha sohasem történt volna az meg, hogy bizony hajnali 4—5 óráig is fennvirrasz- totíak a kávéház marasztaló parla­gokén, vagy az éjféli lokálok sze- paréjban. Az uj zárérarcndelet behozatalá­val a kormányköröket a világítás pazarlásának megakadályozása ve­zette. Hegy mennyiben sikerül ezt a célt elérni, azt nem a mi feladatunk megállapítani. Sokkal érdekesebb­nek tartjuk azt megvilágítani, hegy az uj záréra rendelet jótékony és igazán áldásos hatását milyen te­kintetben érezteti Egerben. Beszélgetést folyhattunk a napok­ban több előkelő kávéház tulajdo­nosával, akik ismertették velünk, hogy mely irányban vált érezhetővé a tizenegyórás rendelet jótékony hatása. A tizenegyórái zárórai rendelet életbelépése óta igaz, hegy csak hárem hét telt el, de már most erre a rövid időre visszatekintve, bátran lehet mondani, hogy az élelmiszer spórolás tekintetében el­vitathatatlan az uj rendelet hatása. A kávéházakban tizenegy óra után kezdődött meg legnagyobbrészt a látogatás azok részéről, akik ilyen­kor mind valami husnemüt fogy asz« tottak. A debreceni, a felvágott, a sajt stb. ebben az időtájoan fogyott el igen nagy mennyiségben. HasonlóképeH nagy volt a kenyér­fogyasztás. A tizenegyórai záróren­delet előtt pl. egyik nagy kávéház­ban egy napra legalább 10 kenyér kellett. Ezeknek jórészét tizenegy óra után fogyasztották el a vendégek. Hogy az uj zárérendelet életbelé­pett, a kenyér napi átlaga leszállóit az azelőtti mennyiség felére. Valamennyi kávés nyilatkozata odaterdál, hogy az aj rendelet erő­sen elősegíti az élelmiszerek meg­spórolását és éppen ezért nem bíz­nak benne, hogy a kormány a zár- órarendeletet megváltoztassa. A vendéglősök és kávésok külön­ben élénken érzik a 11 órai záróra súlyát. A napi forgalom kiadósabb részét ugyanis tizenegy óra után csinálták meg, mert ilyenkor kez­dődtek a mulatozások és pezsgőzé­sek. ennek ma már természetesen vége van. z élelmiszer megspéro- lás tekintetében ezen a téren még

Next

/
Thumbnails
Contents