Egri Ujság - napilap 1917/1
1917-01-25 / 25. szám
I 1917. január 25. A repültük sokoldalú feladathat kihasználták, a kedvezd megfigyelő viszonyokat az ellenség számos légi harcban és védő tüzelésünk folytán 40 repfllőgépei vesztett. Éu»*8*sii8Óér'« Líjpé-4 i!a i Az Aa két olda án és Rigától 4é re reánk nézve kedvező lefolyású harcok fejlédtek. Jéacoef féhm&m&tz wsntéi'HoanHMtiea ax>«voin«iSct t Kemény hidegben csak heíyenkint volt élénk tüzérségi tevékenység és előtéri ütközet. laek»i»eei ¥ttzéHiboraag|i ha^esspoHJa: Tuiceátói északra a Széni György ág északi partfát feladtuk. üaoo^ssiSäi« ars*«»«!: A helyzet változatlan. l4rf«ai«8o?f, aisé fihadtaMáilásaMstart A kijárok fisztája. Tisza a Mai illésen feUl- rasta a tisztát. — Intei peí- láoiéi. - A kép?is«léká% ülése. Budapest, jan. 24. Szász Károly elnök tíz perccel 11 óra előtt nyitotta meg a mai ülés*. Bemutatta a budapesti feministák és Nagyvárad közönségének kérvényét a választójognak a nőkre való kiterjesztése dolgában. Következett a napirend első pontja, a vasiti hadiadóról szélé javaslat tárgyalásálak folytatása. Teleszky János pénzügyminiszter: Az a benyomása, bogy a felszólalók nem számoltak a háborúval, mert mindazok az érvek, amelyek a 30 százalékos vasúti adó behozatala ellen nagy súllyal birtak volna a háború előtt, nézető szerint teljesen paralizálva vannak azzal, hogy a bábom alatt a pénz éttéke a forgalomban nem 30 százalékkal, hanem még nagyobb mértékben csökkeni. Hosszú ideig miijd a két kormány azt mérlegelte, vájjon az emelés a szállítási dijak emelése, vagy adók alakjában történjék-e? Éppen ő veit az, aki azt az álláspontot foglalta el, hogy csak ndécmelés utján történjék n díjemelés. Kijelenti, hogy ha a helyiérdekű vasutak elsőbbségi kötvényeinek öt százalékos biztosítását tartaná szükségesnek a Ház, kész ahhoz hozzájárulni. Teleszky beszéde ntán a javaslatot általánosságban jés részleteiben is elfogadja a Ház. Délntán 4 érakor megkezdték a kivételes hatalom kiegészítéséről szőlő javaslat tárgyalását. A javaslatot Grátz Gusztáv előadó ismerteti. Ot érakor az elnök a vitát megszakítja s áttérnek az iníer- pelláciékra. Az első taterpalláeió az Apponyi Albert grófé, a Kiegyezésről s a Németországgal és Srsjcczal kötött kereskedelmi szerződések felmondásáról. Az interpellációra Tisza válaszol. Kijelenti, hogy a kiegyezésről már annyiszor nyilatkozott, hogy fölösleges a már elmondottakat ismételni. A külföldi államokkal kötött szerződésekre megjegyzi, hogy a magyar és osztrák kormány a felmondás jogát magának fentartotta. • Apponyi hosszasan polemizál Tiszával. Midőn harmadszor is válaszolni akar, az elnök rácsé »get s figyelmezteti a házszabályokra. Nagy zaj támad erre a baloldalon, végre Apponyi a Ház engedélyével elmondja válaszát. Midőn a minisz terelnök válaszolni akar ismét nagy zaj támad, a jobb oldalról azonban közbeszólnak: — A miniszterelnök mindig beszélhet. A miniszterelnök válaszát a Ház tudomásul veszi. Lovászy Márton Wilson jegyzékét teszi szóvá s kérdi a miniszterelnököt, hogy hajlandó e Wilson üzenetét a béketárgyalások alapjául elfogadai. Tisza válaszol és kijelenti, hogy általában rokonszenvesen fogad minden akciót, amely a békére irányul, de a jelen konkrét esetben a szövetségesekkel is meg kell beszélni ezt a dolgot s ó annak nem akar elébe vágni. Mi mindig hajlandók voltunk a békére, de ellenségeink békeföitételci megsemmisítésünkkel volnának ogyenlők, épeit azért készek vagyunk a leg végsőkig menő küzdelemre. Egyébként Wilson és az antant békeföltételei közt áthidalhatatlan ellentét van. Zilinszky István azután a hadso- regszáilitási kijárásokról mondja cl interpellációját. Mikor vitéz bon védőnknek papiros talpat szállítanak, akkor ezektől a dolgoktól a képvl- seléknek a legtávolabb kell magukat tartaniok. Tisza kijelentette, hogy a kijárékat összeiratja, azóta egy egész sereg ügy látott nspvilágot az újságokban, amelyekkel végre foglalkozni kell. Nem 'személyek ellen irásyuí ez az akció, hanem a képviselőház reputációjának érdekében történik. Haller József ugyanebben a kér désbsn interpellál. Oda konkludál, hogy a kijáró képviselők súlyosan sértik a parlment reputációját s bármely párthoz tartozzanak is az ilyen képviselők, döntsön ügyükbe?« a legszigorúbban az összoférheiet- lenségj jary. Tisza István gróf miniszterelnök általános figyelem közt kezd válaszába. Bejelenti, hegy a király sze mélye körüli miniszterrel összeiratta a kijárók neveit. Megemlékszik arról is, hegy Teitkynek mihelyst tudómására jutott, hogy a kincstár rat milyen viszonyba lépett, ő ajánlotta, hogy tépjen ki a munkapártból. Azután felolvassa a kijáró képviselők névsorátAz elsé Baros Jáaos, a második Born Frigyes báré, ajánlatot tett, Bnrdea Szilárd ajánlatott tett, Danié Gábor ajánlatot tatt, üiadiseb Guidé szán képviselő a nagydisz- aédi kisiparosok érdekében tett ajáalatot, Hajés Kálmán ajánlatot tett, Hegedűs Lóránt ajánlatot tott, Ivánka Imre a már ismert ügyekben tett ajánlatot, Karácsonyi Jenő gróf, nki a Holczer Simon eég érdekében tett ajánlatot, ifj. Kubi- nyi Géza egyszer járt ismeretlen ügyben a hadügyminisztériumban, Muslay Gyula, aki a már ismert ügyben járt közbe. Nadányi Gyula ajánlatokat tett, Okolicsányi László ajánlatokat tett, Pékár Gyula a felesége vezetése alatt álló altruista intézmény érdekében ett ajánlatot, Pescha Miklós ajánlatét tett, Szterényi József ajánlatot tett. Szterényi erre a szóra felugrik és hevesen tiltakozik, hogy ő semmiféle ajánlatot nem tett a hadügyminisztériumban. Tisza: Én csak a névsort olvasom. Szüllő Géza ajánlatot tett. Kijelenti ezután a miniszterelnök, hogy ezek közül legtöbben csak egyizben levélben ajánlottak egyes vállalkozásokat, de Burdea Szilárd, Ivánka Imre és Nadányi Gyuia rendszeresen kijártak. A lisztén szereplő mun- kapáríi képviselőket már feiszélitotta, hogy lépjenek ki a pártból. Elismeri, hogy az összeférhetetlenségi törvény rossz, de akik vádaskodnak, azok lépjenek elő konkrét vádakkal. Ziinszky és Haller a választ tudomásul vették. Az ülés lapunk zártakor még folyik. i belügyminiszter a királynál. (Saját tudósitéak tel efon jelentése.) Bécs, ja*. 24. A király ima kihallgat so« fogadta Sándor János belf ^/roln* s?tert, Borién itaoai. (Saját tudósítónk telefonjelentése,) Budapest, jan. 24. A Politikai Híradó jelenti, hogy Bunan legközelebb lonsond közös péa?.jígymí- aiSEten állásáról. Burián távozásának oka az, hogy az osztrák Maiisuzteríu&i bizsl- sfesthn a személye iránt. 300 vagen basát csempésztek ki lagyaror- szágbúi Olaszországba. (Saját tndóaitónk teiefonjeJeatése.) Budapest, ja*. 24. A pozsonyi kalárresdőr- ségnek egyik tisztje s?sa- zációs i«l*pkzóst tett a napokba*. Wolfel határrendőr tiszt rájött, hogy 1915 bea és 1916 bsa az olasz hadii- setnet után Nyitra «negyéből Svajco* át Nagyobb meny- ■yiségü búzát csesspászt-k ki Itáliába A pozsonyi ha- tárraadfrség anir saeg is állapította, hogy a tény megfelel a v*ló-ág*ak. Eddig több mini 300 vagonra becsülik a kiosemposEöt ga- bonam?nt&yinégel A v!? melegíti vasfistök és fedők legmagasabb árinak megállapítása. Eger, jaauár 24. Tudjuk, hegy a takarék tűzhelyekbe besülyesztett vízmelegítő üstöket elrekvirélták s azok helyébe .vasból készült üstök beszerezhetők most. A kormány, hogy megakadályozza az uzsoráskojtást, ezekkel a nélkülözhetetlenné vált házi eszközökkel megállapította úgy ezeknek a takaréktüzhelyekbe beillesztett vörös réz melegítők pótlására szolgáló vaslemez vízmelegítők és az üstnyilás befedésére szolgáló vaslemezfedő- lapnk legmagasabb árát éspedig a következőképen: 1. a takarékíüzhelyekbe besüly- lyetztett vörösréz vízmelegítők pótlá * sára szolgáló, 0 5—0 7 mm. vastag vaslemezből készült, kívül beiül horganyozott vízmelegítők, fedővel együtt a) nagyban való eladásnál, a gyárban értve, kilogrammonként 4 50 korona; b) kicsinyben való eládásnál 6 korona; 2. a takaréktüzhely lapján lévő üstnyilás 1. fedéséie szolgáló, négy ponton a tűzhely laphoz erősíthető fekete vsslemesból készült fedőlap a szoritóvasakkal együtt a) nagyban valő eladásnál, a gyárban e tve, kilogrammonként 1 *50 korona; EGRI U J S A 0
