Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-01-24 / 24. szám

2 E a R ! ÚJSÁG 1917. január 24. gatra árokvédöink e űztek orosz portyáző osztago­kat, a melyek pitiymailatkor elsi vonalunkba be­hatoltak. Jézsef ffihereeg vezérezredes arevsnaia: Az Erdős-Kárpátokban és a M*ld?a felé ereszkedő határhegység néhány helyén tiszta, fagyos Idéhea élénk tüzérségi harcok fejlődtek. Német és osztrák-magyar csapatok'előtéri ütközetek aifcalsaávni Sfaste és a Patna völgy kőit az ellenségnek 100 emberét elfogtak és a Carai völgytől délre vissiaverítak orisebb kicsiségei előretöréseket. Maekeneen vezériábornagf iisdoseportjs | A Putna afsé folyásánál előtéri ütközetek ránk nézve kedvező eredménnyel végződtek. Dobrudzsában bolgár csapatok Tnleeánál átkeltek a Duna déli torkolati ágán és az északi partot orosz tá­madásokkal szemben is megtartották. Macedóniai arcvonal s Ninos különös esemény. Udeidorf, első főhadiseáliásnester. Amerikai egyetemi tanár a béke lehetőségekről. (Saját tudósitéfik telefoajeientése.) Hága, jan. 23. Frank Kanó as amerikai Haiward egyetem rektora az egyik new-yorki lapka» sik­ket közöl a béke lehetősé­gek általános elemeiről. Szerinte 3 kérdés tisztázásié: Először a balkán államok egyensúlya, máiodszor Lan- gyslország függetlensége, har­madszor a tizes és négyes szövetség viszonya. Oroszország mini nem ci­vilizáld hatalom Austria- Magyarország befolyásának efigedendő át. Németország adja viasza Oroszországnak a Balti tar­tományokat, segítsen Belgi­um és észak Franciaország helyreállításában, a miért Franciaország lemond Elszász* Lotharingiárói valé igényei­ről. Anglia pedig írja alá a magántulajdon sérthetetlen­ségét a tengeren. Megszüntetik Moldva tömeges kiürítését. (Saját tudósítónk telefoajeientése,) Zürich, jan. 23 A Neue Züricher Zeitung jelenti Jassybé!: • Az orosz vezérkar a románok eddigi erőkifejtésével nincs meg­elégedve. Kéveteli a 18 éve­sek erélyesebb bevonását. A kormány elhatározta Moldva tömeges kiürítésének megszüntetését. & román hadsireg rsorgtnUástéja sikerült, g (Sóját tsdéeitéok tetsíeejeiaaWs«.) Zürich, jaa. 23. A vareská, a románok leg­főbb generalissimus» nyilatko­zott, s nyilatkozata szerint a román seregek reorganizációja óriási nehézségek árán sikerült. A vereségek az ellenség tüzérségi és számbeli talsulyá- nak tulajdoníthatók. Most a harc megállóit, re méli, hogy hazáját visszafog­lalhatják. A miiiszteroinik s közéleti tisztaságról. A vasúti hadi adé vitája. — Xepvise 5hás ülése. Budapest, jan. 23. Szász Károly elnök délelőtt 11 érakor megnyitotta az fllést. Be­mutatta Kolozsvár város átiratát a nők választójoga ügyében. Ezután közölte ez elnök, hogy gróf Zichy Aladárnak engedélyt adott napirend előtti felszólalásra. Gróf Zichy Aladár szóvá teszi, hogy hadiszolgáltitásokba politikusok direkte vagy indirekre beavatkoztak, protegáliak, közbenjártak, közvetí­tettek, sét az a gyanú, hogy egye­sek anyagi hasznot is szereztek maguknak. / Felolvassa a miniszterelnöknek beszédét, a melyet a hadiszállítá­sokkal kapcsolatban mondott. Gróf Zichy Aladár: Felolvassa még Tisza beszédét az erkölcsi in­kompatibilitásról s kéri Tiszát, hogy szerezze meg a hadügyminisztertől azt a bizonyos listát és a Házban átadni. Gróf Tí z István miniszterelnök: Miután ugyanebbe« az Igyben hol nap több interpelláció feg elhang­zani a Házban, fentartom magam­nak. hogy a dolog érdemére nézve egészen kimerítően a holnapi ülésen nyilatkozzam, Addig is kijelentem, hogy a mit 1916 ban sz összefér­hetetlenségi kérdéssel kapcsolatban elmondtam, * egészében feltartom (Helyeslés a középen.) és ugyan­azok a szempontok irányítják és irányítani' is fogják eljárásomat, a melyeket akkor kifejtette». A ma­gyar közélet tisztaságának, a magyar képviselóház reputációjának nlecsen kstározoiiabb védelmezője, mint én és nincs felfogásbeli különbség ab­ban, hogy kellő szigorral kell el­járni, a hol kell, de kellő lojalitás­sal ,is és ha ez az eljárásunk, akkor ki kell, hegy derüljön, hogy volta­képp semmi idegességre sincs ok. Ezután harmadszori olvasásban is elfogadták a tegnap tárgyait ko­ronázási javaslatokat, majd áttértek a vasúti hadiadéról szóló törvény­javaslat tárgyalására. Papp Géza élőid* ismertetése után Hody Gyula ellenzi a javas­latot, mert igen súlyos megtorhel- tetést ró a közönségre. A 30 szá­zalékos em.lkedés túl nagy. Azt kell hinni, hogy a javaslat az osztrák kormány kívánságára készült. Laebae Hngé szerint a javaslat rossz. Rendes Tarifa emeléssel kel­let volna a kérdést megoldani. Eszterházi Móric gróf azt mondj*, hogy ennél a javaslatnál épen olyan visszáságok vannak, mint a hadi- nyersség adóról szóló javaslatnál voltak. A közönség mígterbelietése igen snlyos, a javaslatot nem fo­gadja el. Eszterházy beszéde alatt az elnök két érakor az ülést 4 óráig felfüg­gesztette. Szünet után Eszterházy Móric gróf befejezi beszédét. Baítybányi Tivadar gróf tiltakozik a hosszú lejáratú kiegyezés ellen. Szó! az elviselhetetlen drágaságról, a bankjegyek belső értékének ro­hamos csökkenéséről, a vasutak túlterhelt szolgálatáról s a javaslatot nem fogadja el. Mezőssy Béla hivatkozik arra, hogy az esti lapokban olvasta, hogy Harkányi miniszter megválik állásá­tól. Azt hiszi, hogy a távozás oka ez a javaslat, melyet a Ház most tárgyal; ped'g az eszme nem is az övé, hanem Teleszkyé. Ostorozza a vicinálisokat és a refakciókat. Nem fogadja e! a javaslatot. Rakov szky támadja a refakciákkal való visszaéléseket, követeli azok neveinek nyilvánosságra hozatalát, akik refakciakat kapnak. Nagy Ferenc és Andrássy felszó­lalása ntán az elnök megszakítja a vitát, melyet holnap folytatnak. Ez zel az ülés este 8 órakor véget ért. Villamos zseblámpák 10 óráig égd elemmel legolcóbban beszoresbető' Lasettg főutcái optikus üzletemen. Alulírottak úgy a magunk, va­lamint az összes rokonság nevé­ben fájdalomtól megtört szivvel jelentjük, hogy felejthetetlen test­vérbátyánk, illetve sógorunk és nagybátyánk fisáita Hátáig Esztergom egyházmegyei arany- misés áldozárnak, nyug. kir. gimn. igazgató folyó hó 18-án délután 4 órakor életének 75-ik évében hosszas szen­vedés és a szentségek ájtatos fel­vétele után történt gyászos elhunytát A megboldogult hült tetemei f. hó 20-án délután 3 órakor fognak a Szent János-utca 4. sz. gyász­házban beszenteltetni és onnan a középvárosi sirkertben örök nyu­galomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldo­zat az elhunyt lelkiüdveért folyó hó 20-án dételött 10 órakor fog a felsővárosi plebánia-templomban az Urnák bemutattatni. Vácz, 1917. január 18. ÁLDÁS ÉS BÉKE PORAIRA ! Csáka Ede, Csáka Róbert, Forgách Tivadarné szül. Csáka Franciska testvérei. Forgách Tivadar, özv. Csáka Ferencné szül. Szluka Anna, Csáka Róbertné született Vidasics Emma mint sógor és sógornői. Virágok, keresztek. (Erdéiyi emlék.) A Bekecs alját* még vúágok szi- sesültek a nyár derekán, tisztásain aagyszéiü szalmakalapos székely asszonyok szamócát szesselgetfek, cserjeszegett gyslogösvényein „kör- tövé-"vei siettek tova ősz matrónák, fáradt utasok menekültek a nap heve elől mohos fái árnyékéba, kedélyes turisták fáradtságot nem ismerve másztok erdős csúcsaira, kopár bérceire, ahonnan a székely föld gyönyörűséges, kaleidoszkópja forgott előttük eldugod fstornyos falvaival, melyeknek csak a tornya fehérlett ki a domb tetején, aranyba érő búzatáblái mellett mint ezüst szalag ícsülámlottok % kígyózó pa­takok, az erdők alján legelésző he* verásző csordák tarkáitok, a tetőkön vén móc legeltette juh-nyájáí, min­den kincsét, gazdagságát, szépségét csillogtatta a legendáshírű szé­kelyföld. És a gyönyörűséges kaleidosekók egyszerre összetört. Mikor hullni kezdtek a levelek, — ép úgy mint más esztendőkben — Bem puha ffiszőnyeg fogta fel ssetles hullá­sukat, kimúlt könnyU, testüket az örök pihenésre, hanem gránátvart üregek, elhagyott lövészárkok, megfagyott vér piroslett, szúrós drótsörények, melyek sok jó vitéz testét összemarták, heverő, százados faderékok, melyeket pillanatok dön­töttek le büszke magasságukból, frissen kantolt domborodó sirhai- mok sora, melyekben ki tndja há­nyán álmodnak az eljövendő nyu­galom Idejé ' ílenül. Nem, » B kacs alján többé nem

Next

/
Thumbnails
Contents