Egri Ujság - napilap 1917/1
1917-01-23 / 23. szám
2 E 0 R I U J SÁG 1917. január 23. $&i«eifrxMEmfaa s A kefe i Kárpátokban csapán előtéri harcokra kerüli a ttor, meifek ránk nézve kedvezlek folytak le. Az Ojioz vöígytS- északra a kölcsönös Üzér« ségi tevékenység é;énk volt. SHIackesssii vexértéboriiaii hsJeisopoptja: Pauciuíól nyugatra ellenségei századok meg« támadták a Pupna mellett biztosit^ esiparkiakat, de visszavertük őket. ffil»e«d«MÍni a*H*v*si«í ; Szórványos felderítő ö«ezee apásokon kívül nincs ki önős jelenteni való. Lwlendar f, első íöh«dí£3átiáainester, H#f@r j•lifeti*d. (baját tudésiíémk tekie&jaieiitése.) (BiVí':'Ííii®8 JS'iC:í y£3,f Buáapö.-t, január 22 á»i«i haéi&iimt&i* t Az Odoberti hegységbe visszaverünk ellenséges felderíts csapatokat. Woihyniában Méialcáiél keletre a brttnni 8 ik számú gyalogezred osztagai meglepi támadással benyomultak az oroszok árkaiba, 1 tisztet, 109 fifty! legénységet, egy géppuskát és egy akaavetSt szállítottak be. Jól irányított ágyutüzftnk az ellenség**** nagy veszteséget ekezott. •lass badlsxiaférs Nincs kftlénösebb esemény. Délkeleti hadszíntér i Az Ochrida tótól délre tegnapelitt csapataink meghiúsítottak egy ellenséges eliretöréet. HSfcr, aNAkarwagg« & pétervári politika pasitaitaba fiúi Orsii- ersiágot (Saját tudósítónk tcletonjeiefltése.) Kopenhága, jaa. 82. A nemrég elhünyt londoni orosz nagykövetnek Benkeadorfnak egy érdekes nyilatkozatát közli a Times. E szerint Benkendorf szavai a kivetkezik volnának: -Vagy én vagyok nagyon örug, vagy egyes páter vári késők vannak végzetes csalódásban. Szenvedek annak láttára, hogy Oroszországot éppen azok viszik pusztulásba, akiknek kötelességük volna megóvni. Nem látnak ás nem hallanak ezek, bekötött szemekkel élik le ai életeket és pusztulni hagyják Oreszországet. A csehek visszaírta- sitiik ex antait gos- deskedását. (Saját tudósítónk telefonjeluté«.) Prága, jan. *2 A esek szövetség elnökei Bécsban tanácskozásra gyűltek össze, hogy késés nyilatkozatot állapítsanak meg az antant ismert jegyzéke ellen, moly a cseh népnek felszabadítását helyezi kilátásba. a Ludews Nevineben Stran- szky képviselő cikket irt az antantnak Wilsen válaszára adott jegyzékéről, a melyben a többi közt ezeket mondja: Nem ismerjftk Ugy a Wilsen ítéletét, de azt állítjuk, bogy a etek nép nem kévefeJi az antant védelmét. Visszatasitjuk, hogy az antant gondoskodjék a csehek jivijérél, sert arról mi magunk fogunk gondoskodni. Haladék Görögországnak az igynk elszállítására. (Saját tudósítónk telefeajeleatése.) Athén, jan. 89. Az antant hatalmak kép- viselii tudatták a girig vezérkarral, hogy az ágyuknak és gépfegyvareknek a Pe openesos félazigetre való szántására 14 napi haladékot adnak, amely január 20-ikám veszi kezdetét. — Villamos aeebUaapák 10 óráig égő elemmel legolcsóbban beaaereckeáök Lmmtig tlartf 1 optikus tek>T- . A kép viselőház és a koronázás. i. Ház üli«.. Budapest, jaa. 32. A képvissiékiz mai lléaét Szász Károly elnök káremeegyMt tizenegy éraker ayitotta meg. Be matatta gráf Teieki Jézaef levelét, a melyben lemondott érsekujvári képviselii sandát untáról. joleuti ezután, kegy kérem össze- férketetleaségí kejeleatés érkezett: Muslay Qyula képviseli összeférhetetlenségi bejelentése •■■aga ellea, továkká báré Déoiel ftáber két- reaákeli bejelentése szintén önmaga ellea. Mind a hármat kiadják az összeférhetetlenségi állanáé kizett- ságask. 4 aapirend első peatjt volt a király aaegkorenázáeáról szóié javaslat általáaes tárgyalása. Illés Jézsef előadó ismerteti és elfogadásra ajáalja a javaslatét. A javaslatkez először Urmánezy Náador szólal fel. Hangoztatja, begy a nemzet előre fodaadta szivét az ifjú királyiak és királynénak, de hibáztatja a kormányt, hegy a trón- változás ét koronázás alkalmával nem törekedett a nemzet vágyait ét igényeit érvényesíteni. A magyar királyt koronáztuk meg, mégis régi copf szerint az osztrák császárt helyezték előtérbe. A javaslatot egyébként elfogadja. Appoc,! moüc a remény&^k ad kifejezést, hegy az uj király aralke- dása véget fog vetai a régi zavaré jelenségeknek, ennélfogva szívesen átengedi magát annak a magasztos áa lélekemelő benyomásnak, amelyet a koronázás a bántó jelenségek dacára is a szivekben keltett. Csak egy kérdést aksr felvetni. Azt szeretné tudni, arra kérne választ, hegy miért nem hívták meg a koronázásra a szövetséges államok uralkodó családjait is? Balogh Jenő igazságögyasiniszter a kormány nevében válaszol az elhangzott észrevételekre. Meg van győződve arról, hogy egyes zavaró Köfeíeatuaisk, a melyek talán felmerültek, teljesen eisayésző jellegiek a koronázás lelkesíti és évtizedekre kiható hatá$áh*z képest, ilyen törléseim! időkben azt hiszi, hogy akkor tölti be feladatát, hegy ha csak a magasztos momentumokra utal és a zavaróikra nem terjed ki. Egyetért abban Appenyival, hogy a »«gyár koronázás nemzetközi jelentősége semmivel sem csekélyebb, miit bármelyik más koronázás. Eanálfogva azt, hogy a szövetséges urclkorióbázak nem hivattak meg, nem tekintheti más körllmésy- b«l eredőnek, mist a világháború óriási okaiból. Azután a hitlevélről és «kötéléiről szóló javaslat tárgyalása kivetkőzött. Itt Polóayi Géaa kifogásolt egy« dolgokat, majd Rakovzzky látván szólalt fal. Rámutatott a koronázás alatt lejátszódott számos zavarra és fejetlenségre a a többi közt fclemlitatle, hagy mikor a hercegprímás kaszádat intézett a királyhoz, egy ismeretlen ur farako- datt a trón mellé s valamit átadott a királyiak. Nagy zavar, lótás-futás támadt arre a király környezetében. Kisvártatva azután kiderült, hogy amit az idegtű a királynak átadott, a hercegprímás beszédére adaadó válasz szövege vett. Kérdi, mi történnék akkor, ka egysaer egy iiyea idege* oly» nyilatkozatot adaa a királynak, mily szériát Magyarországot bakobelemk Csehországba. Balogb igaéságdgymmiszter válaszából csak a Polóayi kifogásaira reflektált, Mire Rakavszky kérdését a részletes vita során .‘megismételte. Balogh untán kijelenti, hogy mindent úgy igyekeztek readout, hogy lehetőleg zavar és feaakadás ae legyei, a király körül közvetlen udvari körayaaete foglalt helyet. A Rakovszky által említett lüs incidensnek aiacs közjogi jelentősége. Szmrecsáayi felszólalása utál rászlcteiban is elfogadták a javaslatot. A koronázási ajándékról szóié javaslatot Lehae Hegé felszólalása után általáaosságbu és részleteiben is elfogadták. Ezután az 1. Ferenc József emlékéréi szélé javaslat tárgyalása következett. Polóayi Géza hosszasan feglalkezik a javaslattal. Rámutat, hagy volt az elhunyt király alatt olyan idi is, mikar bűn volt magyarnak lenni s nincs a Háziak egyetlen tagja, aki a dicső emlékek
