Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-01-14 / 14. szám

2 1917. január 14. EGRI U J S A G völgytől északra újból tért nyertink. Az ellenség a tőle elragadott állásokban 7 géppuskát és 7 ak­navetőt, nagy mennyiségű puskalőszert és kézi­gránátot hagyott vissza. Ezenkívül 4 tisztet és 170 főnyi legénységet fogtunk el. Az Ojtoz völgytől két o dalt erős ellenséges támadások német és osztrák-magyar csapatok bátor védelmével szem­ben eredménytelenek maradtak. Az ellenség el­keseredett közelharcban súlyos veszteségeket szenvedett. Mackensen vezépfábornagy taadosoporija i A Buzaul és Szereih összefolyásánál a bol­gárok elfoglaltak egy kolostort, amelyet még tartott az ellenség. Brailától északra török csapatok ro­hammal bevették Mihalea helységet. A védősereg­ből 400 embert elfogtak, a többiek, akik menekülni próbáltak, a Szerethbe fulladtak. Tiz géppuskát zsákmányoltunk. Egyébként a harctereket sűrű köd fedi. Macedóniai arcwanal: A Csernától keletre Strevina ellen előnyomuló ellenséges századokat visszavetettük. Ludendor-f, első főhadiszállásmester. Vilmos császár az antant ieggzé­hérfil. & császár lépelhsz. Berlin, január 1*. A Welff-ügynökség jelenti: Vilmos császár január 12-én a kővetkező kiáltványt intézte népeihez: Ellenségeink levetették álarcukat. Előbb gúnyosan és képmutató szavakkal a szabadság és emberszeretet jelszavaira hivatkozva utasították vissza becsületes bé­rajánlatunkat. Az Egyesült-Államoknak küldött válasz - jegyzékükben még ennél is tovább mentek, olyan hóditó vágyat árulnak el, melynek gyalázatosságát rágalmazó megöli olása esa^c fokozza. Céljuk Németország leigázása s a velünk szövetsé­ges hatalmak megsemmisítése, Európa szabadságának lenyügözése s a tenger szabadságának ugyanazon iga alá való hajtása, amelyet most Görögország fogcsikor­gatva visel. Amit azonban 30 hónapja tartó véres harcok és lelkiismeretien gazdasági háborúval nem érhettek el, azt a jövőben nem fogják elérni soha. Dicsőséges győzelmeink és ama vaskem^ny akarat­erő, amellyel harcoló népeink az ellenséggel szemben és otthon visedk a háború minden fáradalmát és szen­vedését, kezességet ad nekünk aziránt, hogy a szere ett hazának a jövőben sem keli férnie semmiéi. A m*gas lánggal fehobbanó fel kóborod is é-i szent harag minden den német férfi és nő erejét megkétszerezi, akar harc ban, vagv munkait szolgálj i a hazát Az Úristen telje« győzelemre fog segíteni bennün­ket szövetségeseinkéi együtt az ellenség tutal ni énsé- gével, megsemmisítési vagyával szemben. VILMOS. Rag; affeazivái készít elé áagiia a ayugati harc téren (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Bern, jm. 13. Svájci lapok írják, hogy az antant hatalom továbbra is a nyugati harcteret tekin­tik a háború döntő harcteré­nek. Az angolok már meg kezdték e harctérre az uj csa­patok szállítását s rövidesen túlsúlyban lesznek a néme­tek fölött s remélik, hogy több ponton sikerü'ni fog áttörniük a németek vonalait. Hivatalos jelentés a Regina largatritha el- stlyedtsérél (Saját tudósítónk teiefonjelentése.) Lugano, jan. 13. Az olasz tengerészeti mi­nisztérium c^ak most ad ki hivatalos jelentést a Regina Margusritha csata hajó elsü- lyedésérő!, A jelentés szerint miután azok a súlyos kato­nai célok, amelyek a közlés eddig akadályozták, megszűn­tek, közli a minisztérium hogy a Regina Margueritha csatahajó december 11 én éjjel két aknába ütközött és elmerült. A katasztrófa pár perc alatt következett be. A hajó 945 főnyi személyzeté­ből 270 embert megmentet­tek. A parancsnok odave­szett. Á miniszterelnök a par­lamenti ülésekről (Saját tudósítónk telefonjelentése,) Budapest jan. 13. Tisza István gróf minisz­terelnök ma a képvi-előház egé'Zsé^figyi bizottságában kijelentette hogy a 15 iki formális ülés után a képvi- sdőház érdemleges tárgyalá­sai 22 én kezdődnek és pedig az első héten ötnapos s az után tovább heti 4 napos ülésekkel. Jövő héten bemuta­tásra kerül a koronázásról készült film felvétel I. és II. része az Urániában. ­Nem fizet ezentnl kato­nai beszálláselási dija­kat a város. A vármegyei közgyűlés ha­tározata. — R ml ki vilii köz­gyűlésbe viszik be a kérdést. Eger, január 13. A katonai beszállásolás, állandó­an kényes kérdése egy idő óta úgy a városi, mint a megyei közigazga­tásnak. A hosszantartó háború foly­tán s különösen amiatt, hogy a házi ezred helyébe két idegen ezre­det vezényeltek Egerbe, óriási ará­nyokat öltött a katonatisztek beszál­lásolása, aminek aztán természetesen horribilis összegre rúgtak a költsé­gei is. A vármegye katonai beszálláso- lási alapja csakhamar kimerült s egyideig a város előlegezte a beszál- lasolási pénzeket, de utóbb a vá­rosnak sem áhett már pénz a ren­delkezésére úgy, hogy most már hónapok óta ismét hátralékban van a beszáliásoiási pénzekkel. A vármegye egyik közgyűlése úgy határozott, hogy megtéríti a hátralé­kos beszáliásoiási dijakat s e célból 300000 koronás folyó számla köl­csön felvételét határozta el. A hatá­rozatot jóváhagyás végett a belügy­miniszterhez kellett felterjeszieni. A belügyminiszter a felterjesztésre az­zal válaszolt, hogy a kölcsön felvé­telét biztositó határozat jóváhagyá­sára csak a már eddig felmerült katona- beszálásolási költségek ere­jéig lehet számítani, miért is arra való tekintettel kívánatosnak tartja a katonai beszáliásoiási szabályrende­let idevonatkozó rendelkezéseinek ideiglenes felfüggesztését. A vármegye közgyűlése ehhez ké­pest legutóbb kimondotta: hogy a miniszteri rendelet kívánalmaihoz képest, kato­nai beszállásotok címén legfel­jebb az 1916. év december hó 31. ■apjáig felmerülő költségeket téríti meg és sem a községek, sem a ha­tóságok, sem pedig az érdekeltek nem számíthatnak arra, hogy a meg­jelölt határidőn túl a vármegye törvényhatósága részéről anyagi tá­mogatásban részesüljenek. S ugyancsak a miniszter kívánsá­gának megfelelően 1917 év január 1-től kezdődően a mostani badiaila- pot tartamára felfüggesztette a tör­vényhatósági bizottság a katonabe- szahásolási szabályrendeletnek épen ebben a dologban alkotott kiegészítő részét. Január egytől kezdve ezek szerint tehat nem fizetheti a varos a kato- tonai beszállasolasi dijakat, mert erre a városnak semmiféle fedezete nincs, a vármegye pedig megtagadta a megtérítést. Nem tehát tehát más a város, mint hogy a beszál- lásolási törvény érte mében meg­kezdj . az ott kikötött 56 fillér napi kincstári megtérítés meilelt a kény­szer beszállásolást.

Next

/
Thumbnails
Contents