Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-05-08 / 118. szám

2 1817 május 8 EGRI ÚJSÁG A Most d’Hivarta a harc egész nap ide-oda hal- lámsott. As ésíaki Sejtős gyors iramban visszahódítottuk és az ellenség ismételt megrohaaásával szemben meg­tartottuk. A francia kénytelen volt a déli lejtőre hát­rálni. Afensikot egyik fél sem szállta meg. Chevreu birtokunkban van. Az Aisne cstának ez a nagy hard napja Is reánk nézve eredmény telj es volt. Má­jus 5-ifce óta Soissons és Keims között 9 tisztet |és 726 főnyi legénységet fogtunk el, továbbá 41 gép és gyors­töltő puskát szállítottunk be, tegnap a 14. ellenséges repülőgépet lőttük le. deled hadkuRtaftéi" s Szórványé« tüzeléstől eltekintve, a harevonalon nyu­galom uralkodik. Macedóniai arcvonal; A Csorna hajtásban a tüzérségi tűz időnkint tete­mes hevességre fokozódott. Gyengébb ellenséges gyalog­sági osztagokat, amelyek állásaink felé előretapogatóz­tak, könnyűszerrel visszavertünk. A Yardartól nyugatra az ellenség előretörései a bolgár tábori örsök ellen meg­hiúsultak. Ludendorff, első főhadiszállásmesier. tssm atMM* Miért harangoznák Felnémeten a régi rend szerint? Eger, május 7. Egy kis humoros hanga közle­ményben emlékeztünk meg nemré­giben arról, hogy az egyik szom­szédos községben, Felnémeten két­féle időszámítás van. Ma beszéltünk a feinéaaeli r. kaik. lelkésszel, aki a doíógra egy kis feivilágosilást adott s tőle értesfll- tSak, hogy Felnémeten teljesen ke resztülvitték az uj időszámítást csu­pán a bárom harangozást, a haj­nali, déli és esti harangozást telje­sítik a régi rend szerin*. Ennek azonban nem a rendeletek negli­gálása vagy valamely maradi szel­lem az oka, hanem igen praktikus magyarázata van, minek megerősí­téséin a lelkész ur a következőket mondotta : Az épr. 28-án tartott képviselő­testületi gyűlés végén, a gazdakö- zöm ég nevében arra kértek a jelen­levők, hogy változtatnám meg a három harangozást, mert a gazdál­kodó emberek Így gok kárt szen­vednek. Megtörténik így, hogy valaki munkába a nap állása szerint áll, de este már bsrangozásker haza­megy. Vagyis reggel nem harang­szóra megy »unkaba, mórt az kö­rülbelül egy órával előbbre esik mint a napfelkelte, este pedig már a harangszóra akar a munkából ki­áltani, mert itt ismét egy órát nyer. gén, de a munkaadó a rettenetes napszám ellenére is naponta min- den embernél 2 órai munkát vészit, íme, ez talán nem célja a rende­letnek? Ilyenkor a józan ész tübb mint a holt beta. A kérést tehát I méltányosnak találtam és azzal a megjegyzéssel, hogy az óra a ren­delet értelmében fog járni, az isten- tisztelet, a hivatalok, az iskolák »ind a nyári időszámítás szerint igazodnak, teljesítettem. Vagyis ná­lunk a háromszori harangjelzés, mely az imára valé felszólításon kívül a munka megkezdését és ab­bahagyását is jelenti, a nap állása szerint történik anélkül, hogy ez a nyári időszámítást érintené. Hiszen mindnyájunk érája előre van igazítva és minden, az isten­tiszteletet, az' iskolák, a hivatalok az uj rend szerint vannak beosztva. Az oroszok Pátervár ellőni támadástól télnek. {Saját tudósítónk telefonjelentése.) A pétervári távirati ügynök­ség jelenti: Korniloff tábornok a péter­vári kerület főparancsnoka a következő parancsot adta ki. Miután az ellenség északi frontunk ellen nagyobb erőket von össze $ Libau előtt a ha­jók készen állanak, hogy ha a jég elolvad, csapatokat hajóz­zanak be, amelyeket Pétervár közelében partra szállítanának, Pétervár védelmére hatalmas hadsereg szervezendő. Elren­delem tehát a keretek tartalé­kainak újjászervezését és hala­déktalan kiképzését. A csapatok Pétervárott ma­radnak a szabadság védelmére és hogy az ellenséggel sz mbe szálljaiak, ha Pétervár ellen nyomulna. Közgazdaság. A lakatos gyár közgyűlése. Bger, május 7. Az Első Magyar lakatos és Le- mezárugyár r. t., városinknak eme szépen fejlődő iparvállalata vasár­nap délelőtt 10 érakor tartotta meg ez évi rendes közgyűlését a Heves- megyei Takarékpénztár üzietházának tanácstermében. A Fógel Ágoston kérték, tanácsos elnöklete alatt tartott közgyűlés örvendetes tudomásul vette az igazgatóságnak az elmúlt üzletévről előterjesztett jelentését, amely sze­rint a tiszta nyereség 36.902 K. 36 f. Ebből a tartalékalap gyarapítására 11.201 K. 05 f.-t fordított 6 az osztalékot réssvényenkmt 12 K.-ban állapította meg. A közgyűlésnek legfontosabb tárgya volt a részvénytőke feleme­lése. Az igazgatóságnak e tárgyban előterjesztett javaslatát a közgyűlés elfogadta és ehhez képest kimon­dotta, hogy a társaság 87.000 K. részvénytőkéjét 350 000 K-ra fele­meli — akként, hogy, a) a tartalék­alapból 87.100 K at a részvény­tőkéhez csatol 6 ezzel az összeggel az 50 K ás részvények névértékét 100 K-ásra egészíti ki; b) az ed­digi 1742 darab részvényhez 1758 darab, egyenkínt 100 K. névértékű nj részvényt bocsát ki. Kimondotta a közgyűlés, hogy a mostani részvényesek az újonnan kibocsátandó részvényeket 150 K ás árfolyamon szerezhetik meg — ős pedig minden részvény után egy uj részvényt jegyezhetnek. A rész­vényesek ezt az elővásárlási jogukat az igazgatóság által e tárgyban kibocsátandó hirdetmény hírlapi közzétételétől számított 30 nap alatt gyakorolhatják s a részvénye­sek áltel ez idő alatt nem jegyzett részvényeket az igazgatóság legalább 175 K ás árfolyamon eladhatja. Az ujonan kibocsátandó részvé­nyek a folyó üzletévi osztalékban részesülnek, viszont azonbaH a rész­vények árát a részvényjegyzők folyó évi január 1 tői járó 6 százalék ka­matával tartoznak — és pedig a jegyzéskor azonnal — lefizetni s ugya akkor részvényenkint 2 K. kiállítási dijat és bélyegilietéket is fizetni. Az nj részvények érából részvé­ny enkint 100 korona a részvény- tőkéhez, a többi pedig a tartalék- alaphoz csatoltatik. Dr. Csutoráé László részvényes meleg szavakkal emlékezett meg Kollmann János vezérigazgatóról, aki rendkívüli szorgalmával és szak­tudásával nagy mértékben előmoz­dította a vállalat fellendülését. In­dítványára a közgyűlés ngy a ve­zérigazgatónak, mint az igazgató­ságnak. a felügyelő bizottságnak, a tisztviselőknek s a mnnkásszamély- setnek buzgó és oredményea mű­ködésűkért köszönetét nyilvánította. Swrtés- és mark ahizlaló részvény társaság Egerben. Hirt adtunk már arról az újabb vállalkozási tervről, amely Egerben sertés- és marhahizlaló telep felál­lítását célozza. E tárgyban tegnap az Agrár ta­karékpénztár helyiségében dr. féánitz Cyuia elnöklete alatt előértekezlet volt, a melyen az érdeklődők igen szép számmal jelentek meg. Az értekezlet közönsége a terv ismertetése után nvgy tetszései fogadta az eszmét s elhatározta, hogy a részvénytársaságot a fentebb említett célra létesíti. Az alapítók az alapitó levelet kibocsátották s a részvényjegyzés azonnal meg is kezdődött éspedig a legszebb ered­ménnyel, mert az értekezleten jelen­levők 200,000 korona névértékű részvényt azonnal lejegyeztek. Az értekezlet megállapította, hogy az alakuló gyűlést május hó 12 én áldozócsütörtökön délelőtt 11 óra­kor tartják meg az Agrár takarék- pénztár helyiségében. A részvények jegyzésinek határidejéül május hó 91-ikót tűzték ki. A kormány a hadise­gélyek felemeléséért. A Miniszterelnök válasza Miskolcz váró* feliratára. Eger, május 7. Miskolcz város törvényhatósági bizottsága egyik régebbi közgyűlé­séből felirattal fordult a kormány­hoz a hadi segélyek felemelése iránt. Amint a Miskolczi Naplóból ol­vassuk, ebben a nagyfontosságu kérdésben ma érkezett meg a fel­iratra a válasz. A válaszban gróf Tisza István miniszterelnök azt az örvendetes tényt közli a várossal, hogy a kor­mány legközelebb javaslattal fordul a törvényhozáshoz a szociális jelen­tőségű kérdés megfelelő rendezése tárgyában. A miniszterelnök válasza a következő: A város közönségének március 29 iki közgyűléséből 92. szám akit kelt felterjesztése kapcsán értesítem a város közönségét, hogy az abban kimutatott arány­talanság nem kerülte el a kor­mány figyelmét és hogy a kor­mány megfontolás tárgyává tette már a szükséges intézkedések megtételét, illetőleg azt, hogy megfelelő javaslatokkal lépjen a törvényhozás elé. Budapest, 1917. április 26. Tisza, a. k. miniszterelnök. Ha valami hírt, smméayt tad, kittül a* Egri ®j&ág itf. ssásaa tdlefaaáaján.

Next

/
Thumbnails
Contents