Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-05-06 / 117. szám

XXIY. évfolyam 117. szám 1917. májas 6, vasárnap I |iVíi:ririnriT~i MM II 11 Hftjjui > f iTi7i~nw' i ViT' iwiwWM^TigiirOgín 'líTiiwmi Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR Felelős szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS Kiadótulajdonos: Dobó István-nyomda részvénytársaság Hirdetési árak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági ítéletek, gyász­jelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvény- társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverési hirdetések 12 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér. Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizotíságok értesítései, köszö­netnyilvánításai, felulfizetések nyugtázása 20 sorig 6 K. Tisza Sstván gróf a választói fogról Eger, májas 5. Tisza István gróí minisz­terelnök „A választójogról* címen cikket iit az Igaz­mondónak május 5-én meg­jelent számába. A cikk tar­talmát a kővetkezőkben is­mertetjük : A miniszterelnök vissza­pillantást vet arra a nyu­godt magatartásra, melyet az ellenzéki pártok a bá­bom elején tanúsítottak, majd vázolja, begy fokoza­tosan mint lobbantak föl és mint harapóztak el mind­inkább a pártszenvedelmek: reméli azonban, bogy mire ismét összetl a képviselő­ház, a hazafias belátás urrá lesz a gyülölségen, mert — írja a miniszterelnök, — „ jobbnak tartom ellenfele­imet, aint a mininek lát­szani akarnak*. Az ellenzék egy része — igy folytatja a cikk — ok és szükség nélkül más, a népre fontosabb kérdések háttérbe szorításával a vá­lasztójog kérdését Uzte na­pirendre. A miniszterelnök vázolja, hogy az 19lS-as törvény mily nagymértékű jogkiterjesztést foglal ma­gában, majd vitába száll az általános, egyenlő, titkos választói jog követelőinek érveivel. Fejtegeti annak a káros hatását, ha teljesség­gel műveletlen, vagy éret­len korn embereknek be­folyást engednek az ország dolgaira, azután a hősök választójogáról szólva an­nak a fölfogásának ad ki­fejezést, hogy bár a magyar nemzet hősiessége csodá­latraméltó, a háborús er­kölcsök, a bátorság és a hazaszeretet magukban még nem kvalifikálnak a haza sorsának intézésére. A mi­niszterelnök cikke a követ­kezőképpen végződik: Meg kell tehát marad­nunk a háború után azon az egyedül helyes állás­ponton, amelyet a háború előtt elfoglaltunk. Neveljük a népet, ter­jesszük az ismereteket, le­gyünk rajta, hogy hovato­vább mind több polgára e hazának élhessen a leg­szentebb honpolgári joggal, gyakorolhassa a legszentebb hazafini kötelességet és menjünk lépésről-lépésre előre a jogok kiterjesztése terén. De a társadalomnak mindig esak azokra a réte­geire terjesszük ki a sza­vazatjogot, a melyeknek zöme a kellő belátással, mérséklettel és élettapasz­talatul rendelkezik. lnnék az alapél vnak fi­gyelmen kívül hagyása végső veszedelembe döntené a nemzetet. Hiába küzdöt­tek, véreztek, haltak volna mag a hazáért azok, a kik­nek hősi tetteit mindany­nyian olyan meghatott lel- kesültséggel ünnepeljük, ha avatatlanokra biznók azt a magyar hazát, amelyet vérük hullásával ők men­tettek meg a mi számunkra. Ha felük szemben érzett hálánkat akarjuk kifeje­zésre juttatni, úgy elsősor­ban attól óvakodjunk, kegy az általuk megmentett haza sorsát az általános szava­zatijog könnyelmű kísér­letével kockára tegyük. S ha koronás királyunk föl­hívásának engedve, a vá­lasztójog terén is ki akarjuk mutatni a harcban kittet polgárok iránt érzett há­lánkat, úgy azoknak adjunk szavazatjegot, §akik előlépte­tésre vagy kitüntetésre tették érdemessé magukét. Ha valaha, most a mai komoran nagy idők benyo­mása alatt, a mikor még dörögnek az ágyuk és mindnyájunk emlékezetében élnek azok a nehéz napok, amidőn hazánk szent föld­jéről kellett az orosz, majd a román rablót fkivernünk, szent kötelességünk híven megőrizni azt, amit csak az elmúlt napokban is olyan borzasztó veszedelem fenyegetett és nem törni, hogy meggondolatlan újí­tásokkal magunk pusztít­suk el, a mit a ránk zú­duló ellenség túlnyomó ereje el nem vehetett. A ueggedik angol áttörési kísérlet összeomlása után esak Soulleeourt­nál volt karé A német trónörökös barovonala ellen intézett ősszel témadéiek megbiainttak. Légi témádéi Oitende ellen. Tézéreegi hare Kovel ée Stanis­lao közt. Höfer jelenté««. fiáját tudósítónk telefonjelentése,) Budapest, május *. (Hivatalos jelentés.) Keleti hadisintin Ac ellenség Zborowtél északra sikertelen ak- narobbantásohat hajtott végre. A többi harctereken nem történt lényegesebb esemény. Olaarn ée diheleti hadszíntér i A helyzet változatlan. Hüffen altábornagy. Lad en dór ff jelentése. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, május. ». A nagy főhadiszállásról jelentik: kfegaé Biedewnftérn Ropproobt bajor trónörökös vezér tábor­nagy orovooala. Ára 6 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents