Egri Ujság - napilap 1917/1
1917-04-15 / 100. szám
-XXIV. évfolyam 19í7 április 15 vasárnap 100. szám OarazsatMuélicIt. ígér, ápr. 14. Gkilláay Imre báró féld- m velésigyi mmiszttr t©r- véaytervezele, mely csak a körvonalait rajzolta meg egy neserégibm tett képviselőházi nyilatkozatában az uj birtokpolitikáról, a ma* gyár?ág sorsára nézve kitűnő reformnak Ígérkezik és nagy oa fején találja a sziget, mert már csak az alapeiv&b hangoztatására ii egét z rajokba znáslnak a a ellenvetések azokból a darázsfészkekből, melyeknek terjeszkedési ónzó érdekeit a küszöböt lévő kész térvényjavaslat érinteni kgja. Nem lebet aztán majd többé üzérkedni, kmfnrkodmí az eladásra kerülő nagy birtoktestekkel. A törvény a birtokközvetitést engedélyhez köti s az ügynökök haszonleső tevékenységét lényegesen korlátozni fogja. Azok a hazai és külföldi ná- bob-körök és érdekpénz- csoportok, melyek háborús alkalmaknak minden tejfölét magáknak kanalazták, sőt lapátoltá le s az utóbbi két éven át mohó falánksággal vetették rá maguk a termő magyar föld összevásárlására, kénytelenek lesznek belenyugodni, hogy mindazokat a birtoktesteket, melyeket a habom alatt összeharácsoltak az állam tőlük öt ávm belől az eredeti áron £ visszavásárolj a. Ha pedig egy-egy ilyen birtokot, természetesen nagy nyereséggel már (parcelláztak vagy hat éven belül parcellázni fognak, az elért üzleti haszonnak 75 százalékát nélkülözd lesznek kénytelenek, msrt ez a több" let az államot fogja illetni és a fildaaivelósi kormány telepítési alapja javára forditta- tik. Ami gyakorlati életrv fordítva annyit tesz, hogy földaélkóSi népek családjai is hozzájutnak némi Tőldscs- kéhez a nyerészkedők ama jogotulaian üzleti hasznai révén, mslyeket kapzsi módon, a nép harcoló s majdan hazatérő fiairól merőben megfeledkezve, csakis a maguk számára kívántak b* zsebein). Est a már-mór biztosnak látszó számítást húsza keresztül a beterjesztés előtt álló kész törvényjavaslat. Hát hogy ne fájna ez mindama érdekcsoportoknak, melyeknek az elevenére tapint. Zugnak is a darazsak s minden rendelkezésükre álló szócsövön rikeltozzák a vészkiáll- tást: „Az állam valósággal monopóliummá akarja tenni a földet! Hát csak hadd tegye monopóliummá. Az állami monopólium ez esetben mindig jobb, mist egyes érdekcsoportok monopóliuma. Mert az állam nem nyerészkedik vele, hanem szétosztja haszon [nélkül, igazságosan azok közt, akiknek legtöbb szükségük lesz rá: a hadak ból visszatérő nép fiai között. A darazsak hát csak hadd zúgjanak. A méhek majd dolgozni fognak. „ I — Köszönet nyilvánítás. Mindazok, akik forrón szeretett felejthetetlen édes apánk Lang László temetésén résztvenni és -részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni sz Ívesek voltak, fogadják ez utón köszöne- tűnket. A gyászoló család. A niBinfertlsik ayiíat- kérik & Isisé pslilltai beifzeiréi. A választójog és elsapelág. A kormány helyén marad. Eger, április 14. A nemzeti munkapárt tegnap este Khuea Hédervéry Károly gróf elnöklete alatt értekezletet tartott, a melyen Tisza István gróf a párt tagjainak lelkes óváciéi közben nagy beszédben fejtette ki álláspontját mindazokról a kérdésekről, amelyek ma a politikai közvéleményt izgatják. A politikai élet összes fontos aktuális kérdéseit összefoglaló nagy beszéd volt Tisza István gróf nyilatkozata, amelynek úgy a rendkívüli nyugalma mint határozott céltudatossága bámulatra méltó akkor, midén a miniszterelnököt annyi oldalió! és olyan kíméletben támadásban részesítették. A miniszterelnök szilárdan áll a maga helyén s meggyőződése szent jj erejével, egyedül lelkiismerete szavára hallgatva intézi a magyar politika ügyeit. A miniszterelnök nagy beszédé ben rövid polemizáló bevezetés után körvonalazta a mai politikai helyzetet, azután sorra vette annak minden fontosabb kérdését. A koncentráció kérdése volt az első. A miniszterelnök ironikus hang© i ismertette az áramlat törté netét s oda konkíudált, bogy a koncentrációhoz a lelkek harmóniája szükséges, mert kfliönbeH az eredmény a lelkek dekencepciója és nem koncentráció. Kitért az élelmezési bajokra s az összeférhetetlenségi hajszákra. Pole mizált Zichy János gróf húsvéti cikkével. Szólt a váiasztéi jogról, össze- hasonlította a porosz és magyar választójogot. Kijelentette, hogy a kasgzatos jelszavakkal s a hamisan vonatkozásba hozott idefen példákkal szemben szilárdan ki fog tartani! tradieiénáíis magyar nemzeti politikája mellett. 8 különben is szfk látókörűnek bélyegezte azt a felfogást, amely azt hiszi, hegy a háború nagy tanulságainak levonása a választói jog reformjában merői ki. Végezetül kijelentette, hegy ami őt és kormányát illeti, addig marad helyén, tr;ig az alkotmányos tényezők a nemzet és a király bizalmát bírja. Ma azonban talán legfontosabb s bennünket is a leginkább érdekelnek azok a kijelentések, amelyeket a miniszterelnök a Ház elnapolásával telt. A hossz« parlamenti vita után — mondotta Tisza — két hónapos szünetet óhajtott a kormány. Áz ellenzék ezzel szemben a parlament permanenciáját kívánta. De miért? Az ország belső helyzete teljesen nyugodt. Katonai helyzetűnk, bála Isteunek, annyira szilárd és megnyugtató, amennyire véges ember egy ilyen nagy világháborúban egyáltalán megnyugvásról és szilárdságról beszélhet. (Élénk éljenzés.) Azok az események, amelyek az ©rósz birodalomban lefolynak, esetleg gyakorolhatnak örvendetes üdvös befolyást abban az irányba», hogy közelebb hoznak a békéhez. Bizonyára az ellenzéknek sem jut eszébe azt hinni, azt föltenni, hogy az Oroszországban kiütött tüzvése lángja átesaphat mihozzánk. Ma van valahol állam, amelyiknek alkotmányos élete biztosítottnak tekinthető, amelyiknek alkotmányos királyát forradalmi mozgalmaktól Vdlé aggodalom soha semmi körülmények között nem érheti, [Magyar- ország az. (Nosszas, élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Ha van valahol ország, ahol azok, akik felelősek a kormányzat viteléért, garanciát vállalhatnak abban az irányban, hogy forradalmi jellenségek nem fognak fölmerülni, úgy Magyarország az. (Úgy van!) És én nem h hiszem, hogy az ellenzéken is legyen bárki, aki ezt az igazságot kétségbevonja. Ha pedig a2ért kívánnák perma- nenciában tartani a parlamentet, mart azt hiszik, hogy az eresz események közelebb hozhatnak a békéhez, hát egy ilyen szituációnak főihasználása sehol a világon nem a parlament föladata. (Úgy van! Mentői éretiebb egy ország parla- mentárizmusa, annál inkább fog ft-a § ?tl!#r
