Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-04-13 / 98. szám

XXIV, évfolyam

1917 április 13 péntek

*8. ■■74.m

< a* wjüasl -»ímz&vxw'-j&i* -■. i*s* tí&&j;x;

NAPILAP

jfördeíési árak;

«yiiSswäwS&^-iSii

oSaS^H^iiaB^áÍBÖííS&ióiMsaí«««^ ^&Avsäaää>aa*0Siioia^^

MM* *m*t, nagtmUMw Uáf. OfrgfíiM, m^Mv±, —

.«b, i-tMAt e &i&ttmadk.

Ára 6 fillér.

Eger, ápr. 12.

Oroszomágba» kitört a szabadság. És olyas mérték» beo düfeéag, hogy amint látszik, ott még azok is, akiknek a foklőeségét éppen a köz szabadsága érdekében rendkívül megkötik, a legteljesebb mértékben szabadok ég felelőtlenek.

Csakis így magyarázható meg az a két homlokegyenest ellentéies syilatkeeat, mely most egymásután az orosz küligyminiszU-r majd az orosz miniszterelnök eliesjegyzéfével napvilágot látott

Ez a két nyilatkozat vilá gos bizonyítéka annak, hogy az orosz g&iniszterek sem egymásnak sem valamely ellenőrző hatalomnak felelősséggel nem tartóznak s legalább mint a Miljukov harci riadója bizonyítja, szabadon ereszthetik neki a fantáziájukat és a nyelvüket

A Miljukov nyilatkozata valóban harci riadó. S tovább megy a legauíokrsíi- kusabb uralkodó imperializmusánál i:.

Ds mi most nem a nyilatkozat hangjával, vagy annak céljaival kívánunk foglalkozni, hanem csupán azt az okfejtést kívánjuk ele- ' mezni, amelyre az orosz í külügyminiszter hareias fel- ; daraboló politikáját alapítja, j

Annyit már tanult bárom \ év alatt az uj orosz diplo- ■ mats, hogy a felosztási prog- f rammoknál a nemzetiségi j összetartozandóságot nem ? éppen ajánlatos alapul venni f egy olyan birodalomnak, a

| m«Iy mega is fajilag és ; nemzetiségileg külömbőző népek legklasszikuisbb kon- ! glomaráiusna.

Ha Oroszország tüzet akar 1 rakni alánk, hogy a külön- ‘ böző nemzetiségeket erőszakosan összekovácsoló vas- ! pántokat szótolvassza ennél I a tűznél talán a maga ab- 5 roncsai is hamar felmonda- I nák a szolgálatot. í Miljukov tehát ravaszul az I egész f«ldarabolé«i terv in- 1 dókává Európa békéjét I avatja, amely nagy célért | Oroszország fegyvert fogott.

’ Szerint® Európa keleti felé- i \ nek békéje nem lehet bizto- j sitva addig, míg az országok I \ határainak szétrepseztésére j

! törekvő nacionalista széthu- !zás a tűzfészeknek egész se- j regét hinti el a politikai 1 térképnek ezen a részén.

Azt mondja t hát, hogy j «gyesiteni kell a mai or- ; szághatárok megbontásával í az egynyelvű és egy nem- jj zetiségü fajtákat, hogy ez f által megszüntessük az őré- ■ kos széthúzást, a folytono- ; san háborúkat szító irredea- * tákat s ezzel egy uj békés \ korszak tartós alapjait vessük | meg.

Hogy Miljukov terve hij- | jával van minden történelmi jj és politikai belátásnak és | hogy az erők egyensúlyának f mai elhelyezkedése mellett jj úgy sem egyéb nevetséges I és üres teoriánát, azzal bővebben foglalkoznunk nem kell. Hogy azonbm főkép a tartós béke szempontjából mennyire absurd, azt éppen a mai háború igazolja, a

Két orosz szózat.

I radyaek egyik fé tősfészks ? a francísofszági revsns ; eszms volt

Pedig Miljukov sem akar I tná^t, mist egy uj revans jj eszmét plántálni Keleteuró* l pába is.

\ Magyarország ezer éve él I földrajzilag egységes vérrel • megszerzett, vérről raegvó- delcaezott, a természet geog- l rafiai alakulásai folytán is

Í

spprobáH államalkotó képességeinél fogva szilárd kézzel összetartott határai 1 közt.

I Minden magyarnak a véli rében tradicionális erővel él jj a szent korona testének | sérthetetlensége s a raagyar- ■ ság éppen úgy ragaszkodik ; határainak megbolygatba- ; tatlanságához, mint ősi ezer ; éves alkotmányához. Amíg : tehát egyetlen magyar élne ! i a földön, pedig alig hisszük,

! hogy Miljukovnak egy |va- rázsütéiiseí sikerülne kiirtani

1

tervéhez megfelelően mind- 1 járt a ma élő tízmillió ma- ; gyárt is, kiirthatatlanul égne benne a vágy, az volna aaindan álma, arra irányulna minden törekvése, konspi- ráina, szövetséget kötne 8 Uiélsó csepp vére feláldozd- j sával is arra törekednék, hogy az országa testéből kihasított területeket viasza ; szerezze, Már pedig, hogy Magyarország erre képesebb ’ volna, mint a körülötte éhe sen ácsingózó szerb, román, \ olasz friss hódításai megtar- l fására, azt éppé® e nemzetek í történelmi múltja bizonyítja.

Egészen más hangú az orosz miniszterelnök mai j proklamációja. Mintha szem- \ mel láthatólag vissza akarná í szívni mindazt, ami harcias, ; imperial^ ztikus, nacionalista, ?

? szóval elhamarkodott a MilÍ

juaov nyilatkozatában. Ez már az igszi. demokrácia I békeszózata, amely nyíltan | ki ondja, hogy a szabad Oro zotszagnak nem az a célja, hogy mái népek fő« lőtt uralkodjék, hogy nem- üti örökségüket tőlük el- | vsgy® és hogy erőszakosan jj szálljon meg idegen terüie- f teket, ellenkezőiig tarlós béÍ

két kíván teremteni a népek ama joga alapján, hogy önmaguk döntsenek sorsuk ; fölött.

De a legglasszlkusabb s a legbiztatóbb része a prokí«- ! maciénak, hogy népszavazással kiváaja eldönteni az orosz háború folytatását, illetve befejezését.

Ha a proklamáció tényleg beváltja ezt a tervét, akkor azt hisszük, igazán komolyan Ütőit a béke órája.

Ez az első igazi megváltó szó: Szavaztassuk meg a

népet. A nép ítéletére nyu- : godtan bízhatjuk magunkat, a szenvedő, a vérző, a gyötrődő nép ellenállhatatlan erejű szózattál fog dönteni a béke mellett I

— Népfelkelők összeírása. Ké- zölíűk már azt a kormáayrendeletet, mely szerint azoknak az 1871 — 1867. évi születésű népfelkelésre kötelezetteknek, akik tényleges katonai szolgálatot nem teljesítenek, valamint az 1893—1867. évi születésű azon népfelkelésre kőíelezeitekaek, akik törlendőknek vagy minden népfelkelési szolgálatra alkalmatlanoknak találtattak s eddig ezen a címen népfelkelőd bemutató szemlén meg nem jelentek, most szemlére kell jelentkezniük A most megjelent hirdetmény szerint az említett népfelkelők összeírása Egerben április hó 18 án délelőtt lesz a város katonai ügyosztályánál.