Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-04-02 / 89. szám

XXIV. évfolyam isatraproiSBe^ctortMasäusws^Äsee^'Y * w&#ks:.'3==cí i c 1917 április 3. kedd 8 \ wáM %X'iK«ni«AS^Cd.^ ■ I I RC? POLITIKAI NAPILAP Hirdetés] á<«k: $ végső győzelem. Eger, ápr. 2, Valahogy elcsendesültek a harsány kiáltások : „folytatni fogjuk a háborút a végső győzelemig.“ Valahogy se­hol nem beszélnek már róla s voltaképp» azt sem tudjuk: mi lehet az a végső győ­zelem I A történelem két tényt beigazolt. Az egyik a?, hogy az államhatárok folyton vál­toznak. Valamely állam vagy nóptársaáaíom karakterét, szerepét nem az határozza meg, hegy mily messzire nyúlnak határai. Erő nem a területek nagyságában, ha­nem a szervezettségben van. A másik példa, amelyet a történelem szolgál, az, hogy a hadisarc bármily nagy le­gyen iv n ® jslent túlságo­san sokat, nem az adós, sem a hitelező állam mér­legében, Az 6 milliárdos francia haáisarc sem a franoia ál- laaogazdavágia nem volt bé niíó, sem a németre lend tő hatással. Ansily mértékben emel­kedik az elköltött aiiliárdok száma, oly mértékben m$ az állam termelőképessége. Sem a tutárkiigazitá; és terttletsyjrés, sem a hadi­sarc nem jelentik tehát azt, hogy egy nemzet le van verve és a másik győzött; győzelem csak ott lehet, ahol az egyik nép megszű­nik a világpiacon verseny­társ lenni és fejlődésében, életfeltételeibén egy másik nemzet akaratához, jóindula­tához van kötve. Ki hiszi, hogy ha az ant­ant győz: Németország, Auztris-Magyarország, Bul­gária és Törökország meg­szűnnek termeié és eladó államok lenni? Ki hiszi, hogy háború után nem lesz német ipar, nem lesz ma­gyar búza s bolgár kerti vélemény? Vagy ki hiszi, hogy a háború után a vi­lágpiacon csak az antant vasa, búzája és gyapjúja fog elhelyezkedni? És ha a központiak győz­nek: vájjon az angol keres­kedő nem visszi többé áru­ját tengerentúlra? Az orosz búza nem fog-e megteremni, s a francia selymek és csip­kék nem fognak megsu- hegni az asszonyainkon? Hiszi« e valaki, hogy ha utolsó vérig is legázoljuk az ellenséges katonát, az ellen­séges iparos, kereskedő, földműves és munkás nem fo^ja folytatni békés tevé­kenységét? Nincs, nem le­het olyan, aki ily agyré­mekben hinnél . . . Miért vérzik hát ak­kor az emberiség? Miéit dúl a harc, aaiért gyilkolják egymást az emberek? Meredten, bambin és üres szív vei halljuk a monotón, elcsendesülő, már messziről hangzó hangokat: A végső győzelemért! — Betiltották a délutáni fe ketét is. A kávéházi törzsvendégeket rendkívül érzékenyen érinti a kor­mány legújabb rendeietc, amely most az eddiginél is nagyobb mér­tékben korlátozza a kávéházban kiszolgáltatható italokat. — Eddig csík tejet, tejeskávát s tej? felhasz­nálásával készített italokat nem volt szabad délután kiszolgáltatni. Ma megérkezett az alispánhoz az újabb kormányrendelet, amely megtiltja délután 2 órától este 8 óráig a feketekávé kiszolgáltatását is. A vármegye egyhavi közigazgatása Nem tíoígWB&k az arosz ftglyok. Maximéin! kell a munkabéreket. A közigaz­gatási hlfötfgég Slése. Eger, ápriüs. 2. A vármegye közigazgatási bizott­sága ma délelőtt 10 órakor Keg levich Gyula gróf főispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a bizott­ság tagjai csaknem teljes számmal képviselve voltak, jóllehet a tárgy­sorozat ezúttal kisebb volt a szo­kásosnál, mert az Ülést a húsvéti ün­nepre való tekintettel egy héttel előbb tartották meg. Az ülésen személyes természetű kérdések is szerepeltek. így mele­gen üdvözölték Aípáry Lajos királyi tanfelügyelőt, aki hosszas betegsége után most először jelent meg a közigazgatási bizottság ülésén, Be- ökönyi Viktornak pedig, aki ulfalö- gyelői állásáról lemondott s a leg­szorgalmasabb , utkaparó jutalmazá­sára alapítványt tett, hosszú buzgó szolgálatáért köszönetét szavazott a bizottság s az alispán indítvá­nyára elhatározta, hogy He vés »egye ut ügyei terén szerzett kiváló érdé »eil jegyzőkönyvileg i> meíörökiti. A havi jelentések során különö­sen gazd&sági kérdésekről esett szó. így több bizoítsági tag rámutatott, hegy az orosz foglyok elhúzzák magukat a dologtól, aminek részben az is az oka, hogy kellő iuh$zattal nem látják el őket. Szó esett a munkabérek hihetetlen felcsigázó - sáréi, ami általános tünet az egész vármegyében, de különösen egyes vidékeken ér el horribilis eredmé­nyeket. így Gyöngyös vidékén 35—42 koronára emelkedett fel a nvpszám. Ennek oka egyrészt a munkaerő hiánya, de legfőképen a gazdák kapzsisága, akik egymásra Ígérnek, csakhogy a maguk részére biztosítsák a munkaerőt. A közigazgatási bizottság elhatá­rozta, hogy mind a két kérdésben fel ír, különösön kérni fogja a kor­mányt, hegy tegye lehetővé a mun­kabérek maximálását. Dj rendelet a rokkantakról. . A hadi rokkantak, özregyek éh árvák. Eger, jáprilis 2 A hadi rokkanlak, özvegyek é* árvák ügyének országos szabályozá­sáról kormányrendelet jelent meg. melyet egyidejűleg megküldött a kormány az összes vármegyék köz­ségének. A nsgy háború végeztével ne legyen nyomor és szenvedés ebben az országban, — ennek a gondolat­nak kell egyesíteni mindnyájunk elméjét és szivét. Ami véghctetlen megbecsülésünk és hálánk védelme­zőink azt parancsolja, hogy ezután mi legyünk az ő védelmezőikké. Az apu, aki érettünk elesett, ne hagyja bálra támaszték, gondozó nélHtl családját. A csonka, vsgy béna vitéz elvesz­tett vagy megmerevedelOcslré&zét pótolja, vagy mozdítsa meg a -ni gondosságunk, szeretetünk és tudo­mányunk; tegyük őket újra ép és egészséges emberekké s a dolgozó táisadalom hasznos tagjaivá. Aki pedig további kezelésre sz.. ■ ul, an­nak ápolása a mi ondunk legyen s ne nyugodjunk addig, mig ép és munkabíró embert nem csinálunk belőle, vagy ha erőnk erre már nem képes, biztosítsuk számára nyomorú­ságában a gondatlan életet. A rendelet szerint ugyanis ösz- szeiré küldöttségek fognak kimenni az egyes járásokba [s községekbe., hegy összeállítják a hadi gon ozók névjegyzékét. A gondozó tisztség elfogadását pedig mindenkinek becsületbeli s hazafíu kötelességévé kell tenni. Ezek az összeíró küldöttségek azután egyénenkint fogják kijelölni mind« hadi árvának a hadi gondozó párt­fogóját s minden rokkantnak, béná­nak, betegnek avagy családjának, özvegyének a hadi gondozó tanács­adóját. Az igy kijelölt hadi gondo­zókból megalakult a községi, járást városi hadi gondozó bizottság ‘s majd ezek fölött a törvény hatért gondozó bizottság, végül az Orszá­gos Hadi Gondozó Hivatal és Tanács. va § Műn.

Next

/
Thumbnails
Contents