Egri Ujság - napilap 1917/1
1917-03-09 / 68. szám
XXIV, évfolyam ?'* március \ péntek $8/ SEÉÖI EGRI UJSA ám 20 korosa,— fél éwr* 10 Oegred évr* S korona, — egf 170 L — EgT*s azim i »la * t POLITIKAI NAPILAP Dr SETÉT SÁNDOR. KÁLLAV MIKLÓS. B^tí<íí^:«í«w Hirdetési á;\ ;;: Q rn Irtat nyílttéri k- zlemények. birtíiáaj itßelak. gyáazSe!eat黫k hírek rovatába» net krtécáook, rémvííiyjártasásob, gsada- aifiok, hfcnraloli hMatm£ny*i, írvarfai bird«- 13 fittér. magíavíiUjítok hlr«tetaréwptí4! Eliesvzéirit, egybekelés«*, fcSáífeeí- «*■ l-í seri« 5 K, Ifgyea&ieMfc éam/Ufmi, MsrísetarlMj* V -»yJtS»«*«' r- #*K« S S. Óra 6 Ä?. »=eaawienBapayyag Eger, coárc. 8, Helfferieh mondotta csak egy két nap előtt, hogy a háború a szántóföldeken fog eldőlni és amit a némát birodalmi államtitkár hirdet, axt mi programiként fogadhatjuk el a háború elkövet- kezft idejére. Három éve lesz nemsokára, hogy folyik a háború és bár feUiyes veszteségeket szenvedtünk a kezdetben és győzelmeink óriási föléayünk- TŐI győzik meg az «gész világot döntésre m épp oly kevéssé vittük a háborút, mint ahogy ellenségeink stm lennének képesek fegyveres erével siettetni a háború végét Ilyrn körülmények körött múlhatatlanul szükségessé vált uj módokat gondolni ki és újabb eszközöket használni fel a háború mielőbbi hífajezéssiiez. Az egyik ilyen eszköz, a milyet sz#sretsóge$e;nk már gyakorlatba állítottak, a tengeralattjárók kíméletlen fellépése az összes ellenséges vizeken, a másik amelynek kipróbáld a mi reánk van bízva, a szántóföldek csatasorba állítása az életn k, a termésnek az eddiginél erőteljesebb mértékben való kikényszerítése a termőföldből. A németek nem sokáig tanakodtak, amikor el volt határozva a szigorított, tengeralattjáró harc, hanem teljes erővel rávetették magukat az ellenséges hajókra és máris olyan eredményeket értek el, hogy megdöbbenH szántóföld a raioouatban. *tk tőle nemcsak ellensé- | goink, de a semlegesek is. jj Ma már nem kétes, hogy i ez a harci eszköz bevált, p hogy ellenségeinket ily módon sikerül kiéheztetni, csupán az a fontos most már, hogy szövetségeseink és jó magunk legyünk ellátva addig élelemmel. Itt kezdődik tehát a mi szerepünk; itt kerülnek a szántóföldek rajvonaíba. A többtermelés! Ez a legmodernebb szállóige ma mi- náíunk és a legszebben hangzó ígéret. Mert ez kell: többtermeié?. j Kötetekre megy az, amit 5 a tél folyamán erről össze- I Írtak, de addig egyetlen I megbízható adatunk sincs | arra nézve, hogy lesz is beiéi® valami. Mi itt vagyunk az Alföld kapujába, nekünk lenne hi- ? Tatárunk dől járni a jó pél- j dával. Hogy künn a fóld*n l a tavaszi munkák kezdés?:- t : kor a gyakorlatba is átmegy | az a tudat, hogy többet termelni ma nemcsak saját ; •nos érdeke mindenkinek, hanem hazafias kötelesség, \ sőt ennél is több: a háború gyorsabb diadalmas befője- l zése, erre kellen« elég biz- | tositék. Szegedi lapban olvassuk, hogy ott a város vezetősége eiitt fekszik most ugyan egy igen bölcs és helyes I javaslat, amely kényszerítené jj azokat, akik a város földjeit bérlik, hogy előírás szerint gazdálkodjanak és termelje- [ nek, de ez még jóidéig javadat marad és nem big#: nyes, ismerve Losizadilmas közigazgatási ügymsn etünket, hogy a háború alatt határozottá lesz. Pedig, ha másként nem ; megy, törvénnyel vagy rendelettel kellene minden termelőt rákényszeríteni, hogy földjét a végsőkig felhasználva, minél több éleimet termeljen, szigorú büntetések terhe alatt kellene megértetni mindenkivel, hogy az áldott magyar termőföld ma legerősebb harci e-zkőz kezeink között, amelyet épp úgy kell harcba vinnünk ellenségeinkkel szemben, akár a németek a tengeralattjárókat. Minél többet keli termelnünk és ami terem, azt igazságosan kell felosztani. Akkor nem tart soká a háború és győzelmünk is bizonyos. fiz áriős-Kárpáfottbatt elültök az oroszokat épp magaslatról Kitünteti« magái a 32-ik leoréd gyalogezred. lyigatM csak a Cbarapagnms feli kisebb báréi teve^enyseg Isanti hótuvásos miatt nyugalom volt. í Rlfer jelentése. I (Közli a min^.zte.-clnökség sajtóosztálya,) Budapest, nme u* 8. i iHiv&tsJeí? jelentési) Az Erdős Kárpátokban a Tatár-szorostól északnyugatra az ellenséget egy magaslatról etfiztftk. Wohyniában előtéri csatározás és fokozott tűzharc foiyt. &ta»ZT §ldl«UKKÍ«tiféi* 5 Általában csekély volt a harci tevékenység. A hs*rminc*etteáik honvéd gyalogezred roham járőrei olasz állásból Konstanjevicátóf nyugatra tizénél foglyot szállított be. SéHkoloti ÍMt«»mKHntdbr e A helyzet változatlan. Hitei*; afóétk&rmagy. Lflde*d©rff jelenléte. ^Kózij a miniszterelnökség.sajtóosztálya.) lerlie, raárc. t A nagyfőhadi»állásról jelentik: ■yngai Csak a Champagneban volt heves tüzérségi tftz. A többi arcvonalakon párás időjárás és hé* fuvás mellett általában nyugalom volt. Felderíti
