Egri Ujság - napilap 1917/1
1917-03-05 / 64. szám
XXJT. évfolyam ■jh&üSBMWiätf tiífcjiji?iH.i^lihfr « i ? ittárdtls 5, hétfő * »i^rtftiWiawKgiawaiiaiiaa •MagisaaMMtBSiafci ÚJSÁG Előfizetési árak! Melyben és vidéken postán küktveegész évre 20 korona,— fél évre 10 korona,— •egyed évre 5 korona, — egy bére 1 korona 70 L — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 L — Szer- i és ktadókivatal: Jéfcal Mórái POLITIKAI NAPILAP Hirdetési árak: Ma! nyílttéri közlemények, bírósági gyászjelentések kirak Dr. #£TÉT SÁNDOR. DOBÓ ilTVAá- NtVOMDA KALLAY MIKLÓS. ££ •igok. Mratalok hirdetményei, árverési IS fillér, magánvállalatok Eljegyzések, egybekelések, 1-8 torig S K. ‘-3*yak Tisza és a németek. Eger, március 4. | Mialatt a magyar képvi* j selőházfeau az ellenzék min- denféle bagatelSűgyekbee ül törvényt a kormány főlóit és vadásza az alkalmakat, hogy apró-cneprő személyi ügyek kőről mi-viharokat támasz- szón. Tisza grófra pedig rá- szászéinak fiatal, haragos uracskák, hogy mondjon le — azalatt a német birodalmi gyűlései!» a világnak raa kétségkívül legelőkelőbb s legtekintélyesebb törvényhozó testületében, valahogy másképen gondolkodnak az emberek a magyar mmiszíer- elnök értékéről és ha?áj* határain ttti is érvényeíülő egyéni súlyáról. Az oltani parlamentben s általában a németor zági köz véleményben Tisza István gróf háborús nyilatkozatai hatással vannak a nézetek kialakulására, mellettük s ellenük viták támadnak és az is, aki heiyessli, az is aki ellenzi a magyar kormány fejének fölfogását teljes mértékben elismerni látszik, hogy a kő* zépeu'ópai szövetség egyik legkiválóbb tényezőjét idézi midőn Tisza szavait teszi megbeszélés tárgyává. A német birodalmi gyűlésnek az hlésén, amelyen Bethaaams-Hoiweg legutóbbi amiékezetes beszéde elhangzott, ScSaesdamasa pártvezér részletesen isméi tette a magyar miniszterelnök uj bb nyilatkozataiéit és nae-gnyug vással koostatálla, hogy a háború céljaira von; tkozó?ag a német kancellár és Tisza néz- tei között nincs semmi elleatiBsoadás. Mert — úgymond — Scheideaaannn Németországban fa legnagyobb tetszést keltette a magyar kormányelnök bölcs kijelentése, hogy a háborúnak nem szabad egy pillanatig s sin tovább tartania, mint ahogy azt megtámadott létérdekeiak s jövő í-jlŐdé- stok biztosítása szükségessé teszi: a békének pedig olyannak kell lennie, hogy sen- kib*sa se támaszthasson megokolható revanzs-gondola- tokát. Egy véleményen vagyunk Ti za gróffal — mondotta a maga és pártja, a szociáldemokrata párt nevében Seheidesaann — és elitéljük azokat, akiknél a békeajáa- lat elutasítása a megbokro- sodás bizonyos nemét idézte elő $ most bármi áldozatba kerülő bódításra uszítanak. Természetesen, a németországi sajtóban is élénk visszhangra találnak Tisza gr. kijelentései. Mig háborús párti lapok kapacitási igyek- szeö k Tiszát, hogy Magyar- országnak is ép úgy érdeke, mint Németországnak bizonyos ellenségeink végleges letörése, — addig a mérsékeltei b felfogd u sajtó a magyar miniszterelnök nézetének csinál propagandát. Ti>za gróf — írja a tekintélyes Berliner Tageblatt — U4J beszél, ahogy egy isle- lőíséggel biró álbmlérfiubos illik; őt mindenütt erős embernek ismerik, tehát nem lehet neki gyengeséget a *«► »K szemére vetni, midii eilend az annexiós politikát és olyan békét kíván, mely kizárja a további katasztrófákat. Tiízát, mint dintő súlyú tekintélyt állítja szembe a nevezett lap azokkal, akik Németországban túlzott követeléseket támasztanak. Ilyen szerepet visz most német földön Tisza István gróf, aki idehaza kénytelen arra is időt szakítani, hogy Pailavic ni György és Károlyi Mihály rettenetesen felső obséges leckéztetésdt hall gassa, olyan utasítás kíséretében, hog’y: mondjon lel Statisztika a hekatomblkréi. 22 millió áldozata van oádig a háborúnak. Eger, március 4. A hadviselő felek a frost egyik és a másik oldalán is veszteségű?. Iákban számoltak és számolnak bt azokról, akik a harctéren elestek megsebesítek, vagy hadifogságba kerültek. Ezek a listák azonban, főleg az ántánt oldalon aligha megbízhatók. Időközinként beszüntették a listák kiadását. A kimutatásokat késedelmesen hozzák nyilvánosságra. — A stratégia „magasabb" céljai vezetik az adatok nyilvánosságra hozóit s nem a tiszta igazság.. Évok múlva leszünk csak abban a helyzetben, hogy szokásos statisztikai pontossággal elmondhassuk: a legértékesebb anyagból, az emséiből, mennyi áldozata volt a világháborúnak. A Kspenhágában majdnem a háború díja óta működé társulat, a mely a háború szociális hatását t£'nimányozza, megpróbálta a rendelkezésre álié adatok alapján egy- beáilífanl a hadviselő államok em- berveííteségsit a második háborús év befejezéséig. Bizonyos, hogy e társulat rnáso m dik jelentése a világháború ember veszteségeiről sem nyújthat föltétlenül megbízható képet. S e számadatok mégis megdöbbentően be széiik el azt a kétségbeejtő veszteséget, amit ez a borzalmas háborít szántott a világegyetem legértékesebb anyagában, az emberben. A franciák vesztesége francia és gyarmati csapatok kötelékéből a háború 28 hónapja alatt: Halott - — 885,000 Sebesült — 2.110 000 Rokkant — 634,000 Fogoly — — 400 000 Ez együttesen négy milliót tesz ki, bár ez természetesen nem mérvadó szám, mert több mini fele a sebasfiiteké s a sebesülteknek több mint ötven százaléka visszatér a frontra. Oroszországban a háború két esztendeje 1 200,000-1 400,000 teljes vagy lészieges rokkanttal ajándékozta meg a nemzetet. Az elesettek számához hozzáadva a harctéren szerzett betegség következtében a lazarettekben elhunytakat, a sebeikben elpusztultakat, a tisztekkel együtt 1916. évi február 1-ig Oroszország 1.150 000 embert vesztett el. Az összveszteség tehát az oroszoknál: sebesültek és betegekben 1.296,000 elesettek és a lazarettekben elhunytak — —- — 1.150,000 ezekhez véve a foglyok számát — — — 2 000000 összesen: 4.445 000 A dán társulat második jelentése szerint abszolút számokban az egyes hadseregek sorrendje a következő: Oroszország, Németország, Franciaország, Anglia, Törökország, Olaszország, Szerbia, Belgium, Bulgária. A végösszegben pedig a háború 28 hónapjára az összes hadseregek veszteségét, Japánt kivéve, a kepsn- hágai társulat 19 milíié 260,000 emberre teszi. E hihetetlen, kolosszális számsor, amely M«gyar#rszág ömnépessigét majdnem eléri, így oszlik meg: halottak — <4131500 rokkantak — 3 363 709 sebesültek 11.145,300 3 azóta s számszörny a mai napig mennyivel nőtt s a háború végéig még mennyivel hízik! A műit- ••***,»->* í.'i-Wi. ■ • -**+•*, »'Wl Ára 6 fillér.
