Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-02-26 / 57. szám

HIT. áru ifelmpár SC hétfő 17. mcékm ftíáfbm&'Jidékam ■ _ M H^HBi áwra 30 korossá»— SS és«» M» íbwH'» Be«J?*«d évre 8 feüsrwaa, — *gy Mws I KíJtsBü 76 i — E«y«e laka in «*»• fSxr.ajj ás S&nsprftap » í t ~ Se«» 'aesztSsíp 6» Sdarfő&íuaEsí: látó ttca * Megyei éehsl&t&rS sshifew: ISft. liKAI NAPILAP ja BWetéií árak: ■rtlugri fcí.ileiaíOTtii, biriiijf wresíS&*rr í# »60«*, mw« wtvA»» eíSZVtRVTAtSMAC, Äki A szén és kenyér harca, Eger, február 25. A szénáéi rakott gályák karavánját Anglia páncélos hajóinak hatalma kísérte Herkules oszlopai elé. A gályák az éltető meleget, a gepeket faajtó, kohókat fütő ener.tái vitték Itá ia felé s a tenger mélyéből előtör­nek a germán vúiszörnyck s egy diluviális őserdő me lege, tüze ereje már lenn pihen a polipos, koráloa tenger feneken. így kezdődik az apoka­liptikus harc a hókért, ő <. eUkaiták venni a kenyeret tőlünk, mi el r-srí tik a tü­zet tőlük. A tűz, a modem ember iszonyatos tüze, melyet a sséa őrzött meg nekünk az ő-erdőkr« sugárzó nap he­véből, ma világokat hajtó energia, tcbb mint a kenyér, Mert a kenyér csak embe­reket táplál, de a szén a gyárakat, országok hadi gé­pezetét élelmezi A sz-n termi az ágyukat, a fegy­vereket, a gépeket röpíti a hajókat, füti ellenségeink világát. És a szén nem tud oda­jutni ellenségeink kohóiba, mert a tengeralattjárók visz- scasüiye ztik az életünk ei len támadó tü et a vizek mélységeibe, Anglia azt hitte, hogy a g iyáfe százait páncélos hajai őrizete alatt küldi, a buvárhajók n#m jutaak hozzá s íme az el A Utoa a »agy száll tóhajék Ötödrésze megérkezett a tea- g r fenekére. C? ík a iüi*t kóH elv.nai tőlük, #*ak a maWget ad 6rv«r6»í S»ri& hMatnfefat * •tgrtms**bis*Sno>~ <*• I-*# essís ( K. twm MssStseßi^Biitf-rf. "*»«3^05iia%t sör* i & '^moía^atmBKaim engedjük hozzájuk s ha ki- hü (cek kazánjaik, ha meg­álljnak gépe k, hideg kan­dal óik előtt kialszik szi­vükben a gyűlölet tüze és elindulnak a béke országa felé. A kenyér és a szén harca lesz a világháború döotő nagy csatája, de míg a mi kenyerünket megtenni a mi göröngyünk, az ő sze­nüket a t n*er rémei várják. A *zén a háború ős béke kérdése ktt, É< a fekete gyémántok árán szerzik meg az emberiség nyu­galmát. Az egri rendőrség és az eszéki rablógyilkosság Áss Ismeretlen gyilkos állító­lag Egerben is tartózkodott. Egei-, február 25. A napokban, amidőn majdnem mindan órára csali egy egy rablás, gyilkosság vagy mind a kenő együttesen, az egész ország sajtójá­ban megjelent a következő hir: — Rablógyilkosig Eszéken. A feisővaros egyik legélénkebb utcáján ma éjszaka rablógyilkos- ségot követtek cl, amelynek Lou- zil Antal gytimöicskereskedő, egy hetvennégy éves bevár dorolt cseh ember esed áldozatul. A tettesek elrabolták 3400 koronát tevő meg­takarított pénzét. A rablógyilkos- Ságot vatcsziaüen két ssemé.y követte el, egy asszony és egy férfi. Az eiőobi este 10 őrá táj­ban látogatáson volt a meggyil­koltnál. A tettesek áldozatukat herei kai akíríák megfojtani, de ez nem siket ült, mert Louzii vé dekszet?, mire baltival agyon verték. Az eszéki csendőrség tegnap táv iratilag as iránt kereste meg az egri rendőrséget, hogy állapítsa meg vájjon a horvát-s er’e nemzetiségű leties nem e tariózkrdstt Egerben? Et ügyben érdeklődtünk Fried! Gy ula rendőrkapitány­nál is, aki azonban kjden- tette, hogy az egész ügyről cask annyit tud, amennyi a fővárosi »lapokban is meg­jelent, bár 6 telefonon is tárgyalt az eszéki rendőrséggel. S minthogy az eszéki rendőrség­nek a távirati megkeresését szinte teljesitbetesiennek tartottuk anélkül, hogy abban a tettes, vagy tettesek szemelyieirására bármily csekély ada­tot ne adtak volna, ma újból érdek­lődtünk az eszéki tettesek személy- leírása iránt, de a rendőrségen ki­jelentették, begy az hozzájuk nem étkezett. Annál is inkább különösnek tart­juk ezt, mert még a legjámborabb laikus előtt is beigazolt tény, hogy mieden nyomozásnál legfontosasb dolog az, hogy a tettesnek a sze­mélyére, ruházatára, különösebb is­mertető jeleire vonatkozó adatok a legpantos-iában legyenek továbbítva a nyomozó hatóságon hoz, közegek hez. A fehérvári u;í gyilkosnak teg napi elfog,táránál s általában ebben a nagy nyomozási esetben láttuk a személyieirás gyors továbbításának a legnagyobb hasznát. Az egri rendőrség azonbsn a leg­jobb akarata mellett sem adhatott kielégítő választ Eszékre, — ha onnan tényleg nem adták meg a legkisebb nyomozati alapot sem, á b teg badifagiyaiabat semleges országokba viszik. (Fontos tudnivalók.) Egei', február 25. Dánia, Norvégia és Svájc olyan gyógyhható hadifoglyokat, kiknek valami baja, vagy hibája van, de akik mindazonáltaí nem tekinthetők rokkantaknak, a háború tartamára, kor átolt számban átvesz és gyó­gyulásukat is elősegíti. Tekiatü’tel azonban ez államok korlátolt befo­gadó képessegére és az ilyen ellá­tásra szorulta» nagy számára, a ki­válogatást egyes bizottság fogja vé- gtzai, amelyben semleges államok orvosai benne tesznek. Valamennyi osztrák-magyar és eroaz hadifogoly tűk szsbad jogában, van, hogy ma­gát- e bizottság által megvizsgáltassa. Az Oroszországban levő hadifoglyok hozzátartozói is kérvényt nyújthat­nak be a hadügyminisztériumhoz az e kérdésben való szempontok Stekin- tetbevételére. Az Oroszországban levő osztrák és magyar hadifoglyok tisztek és legénység hozzátartozóinak a következőket kell tudniok: A betegségi iiszta ezeket a bajo­kat sorolja föl: gümőkór a légző­szervekben és egyéb szervekben és egyéb szervekben is. Idült alkati betegségek s a vér idült betegségei (malária, diabétesz, leukémia, chlor szenoxid, ólom és higanymérgezé­sek. stb.) A légutak idüü megbete­gedései (szűkület, nagyfokú tüdő- tágulás, idült bronchitis, mellszora- lás, meilháiíyagyulladás stb.) A ke­ringési szervek idült megbetegedései (szívbillentyű es szivizomgyulladá- sok stb.) Az emésztő szervek idült megbetegedései, melyek huzamosabb ideig különös táplálkozási módra szorulnak. A vizeleti és nemiszervek idült megbetegedései (idült nefritisz, kólyngkő és prosiatahlpertrófia stb. A külső idegreadszer (hisztéria, epi­lepszia, morbus basegovii, idült ihiász, bénulás, görcsök s más sú­lyos ideges állapotok.) Az érzékszer­vek idült megbetegedései (szaruhár­tya, szivárványhtrtyagyuliadások, oti­tis chronika media stb.) Vakság vagy az egyik szem el­vesztése. Mindkét fülre vaió süket­ség. Kiterjedt idüít bőrbaj, bőrfe­kély, sipoly. Idüit izületi csuz és köszvétsy látható elváltozásokkal. Kor vagy betegség által létrejött erős gyengeségi ál 2 pót. A vérbaj súlyos alakja működési zavarokkal. A tiszteknél és az altiszteknél egy tag elvesztése. Fontos ízületek meg­merevedése, végtagok megrövidü­lésé, lövési sérülés következtében előreláthatóan tartós tdegbénulás. Mindazok az előbb meg nem ne­vezett betegség, sebesülés stb, álfal keletkezett állapotok, amelyek lega­lább egy esztendőig tartó tökéletes katonai alkalmatlanságot voanak maguk után. (Arccsoakulás, állka­pocs rombolás, lékelés, égett sebek stb.) Különös esetek, melyek a föntebbi osztályok egyikébe se so­rolhatók, melyek azonban a beteg- i-ég vagy sebesütés súlya következ­tében a íöntebaiekkel egynek te­kinthetők. nr 0

Next

/
Thumbnails
Contents