Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-02-10 / 41. szám

J X r V, vfofy&m 191?. február 10 szombat 41. - m 7ä*iC?wceiw,'.-. . CTr*>imf**Ti xmu raja Hősök választójoga. Ára 6 fillér. évre 20 korona,--^tlT&ra IC kororS^ P.PLI1 KAI. NAPILAP zssSSS&aét negyed évre 5 ko«o(w, — ftg? hAr» 1 * :'***,>*Tftár*a."ii;ok- saafc ÄV^ÄÄÄiSS: *< * «* «*«*.——«tu***mtds. eSSHS te«lä6& atMM: KW Mr- wÄJT'.ÄSt^iÄÄ '»tea 6. M«grei éfthat^Mad feMon: lOS, OOiiO I S rvAK-*Vt?JftDA H.ÉSZVÉN YTÄSSASJI& y^!*!^** .*“«*-«. fcd«aneir.YBv^ Eger, febr. 9. A válaztójog t gnapi vi­tájában ismét Tisza I tván gref miniszterelnök rolt a?, aki Jegiükább megfogta ér­deklődésünket és szimpáti­ánkat, akinek beszédében a meggyőződés szent tüze lán­gol«, smMy neexa engedte m^gát egy pillanatra sem btfoiyásolni az önkéntelenül felkínálkozó tetszetős álér­vektől, amelyeket az ellen­zék zónosai annál inkább igyekeztek is kihasználni s akinek a beszédében leg­több voii abból, nmi a pár­tatlan hallgatóra is meggyő­zőm hathatott. Tisza ma is a váHezhatat- lan, az elveit szilárdan valló, a céltudatos politikusnak mutatta magát, akinek anin- dg ismertük s aki némi szelíd guonyal mutathatott rá ellenfeleinek gárdájára, » hol a választójog szőnyegre kerülte óta lefolyt n m ép­pen he» zu időszak alatt a legkülönbözőbb álláspontok körpályáját futották meg a ma nagynehezen mégis egy­séges véleményre jutott ve­zérek. Ae ellenzéken soha nem vették komolyan az általá­nos választójogot, de be kellett venni a programiba, mert a koalíciónak ilyen elvű frakeiói is vannak. A hősök választójogába úgy kapaszkodtak bele, mint a fuldokló a mentő szalma- szálba. Mindenképpen jól jött ns- hik. Szimpatikus és hatásos volt kifelé s befelé ®gyidőre le tudta volna csillapítani a j háborgó kedélyeket. A hő­sök választójoga árán meg- üZabáduUak vokiü az ellen­zéki' grófok legalább is egy időre az általános választó­jog, most bizony rájuk erő szakolt, de alapjában mégis keilemeten mucnu tói, Tisza I-tván nem játszott most ; em kétszínű játékot s ez a legfőbb érdeme, hogy vo t bátorsága kemény szó­val kimondani, bogy logi- , kailag egymással vonatko­zásban nem álló dolgokat nem is üzabad vonatkozásba hozni, A háborúnak semmi köze . a választójoghoz. A válasz- tójog pol tifeai érettséget te- hTea fel. Választójog kitér- jssztéséről tehát csak akkor lehet szó, ha ez a politikai érettség is gyarapodott, a minek fokmérője csak az általános ssű/eltség a kul­túra gyarapodása lehet. Ez a logikailag szigorú következ­tetés lehet egyedül helyes. Mármost aztán igazán me­részség volna azt állítani, hogy a háború kedvez a kultúrának. Bizony akárhogy e tirjük *s& varjuk a dolgot, a háború vissza vati a kul­túrát s igy kuhurgyarapo- dát feltételezd kérdések megoldáiára a háború egy­általában nem alkalma«. Tisza ezt őszintén kimondja s igán hely*sen a legilleté- kesebb faktorhoz a lüvész- árokboz apellál, ahhoz a lé- véssárokboz, amelynek fo­gadat!** prókátorai tetszetős harci jajjal csattognak a lö- véazárok népének választó­joga érdekében. A lövészárok nép;- Tiszá­val tart. Még óba a harc­térről egy halvány sóhaj sem szállt el a választó­jogért Békéért, bec<ü!et«s polgári munkáért, ti ítei sé- g-;s rnegéJh^té ért talán só várogmk a harcterek nehéz küzdeim két vívó hősei, de kis bb gondjuk i nagyobb volt annál, hogy beleszól­hatnak-e m-jd bba a kér- dévbi, hogy kik üllek majd a duoapartí díszes palotában. .Harci s ünéi a Hónától a Dunáig. Éléukelfc tüzérségi bare és a Somme kőit. Viaszaiért angol támadások. Ilöfer jelentése. (Siját tudósítóik ?"•- fonj ele ntárie.) febiuár 9. fKlyí:k#l0s |eíík^4s.) keleti huúméSii'ié^ s Az arcvonal egyes szakaszán é énk .üzérségi tevékenység s ránk nézve kedvező járőr vállal­kozások. öi«®* és «Mlfeselefi hsdszintén Nincs fontosabb esemény. M3fsfrí*j eltáb&mg , Ludendorff jelentése. (Saját tudósítónk tekfonjelentése.) Berlin, hbmá' 9 A najíyfőhadi-iíáfá^árói jelesük : Ityiqpiü Az Ypern és Witschate hajasban éa zz Ártere és a Somme közt éiénkebb tüzérségi harc folyt. Délelőtt az angolok a Cerresné! támadtak, vissza« vertük őket. Az Ancre északi partján rövid meg­szakítás után uj támadások következtek, melyek folyamán Barlescourtnál némi tért vesztettünk. A Saint-Pierre-Vaast erdőtől északra egy a maga egészében meghiúsult előretörés után az angolok kezében maradt egy keskeny betörést hely, melyet elrekesztettink. A Maas és Mosel között hatásos tüzelökészités után egyik századunk Fieureynél behatolt a fran­ciák állásába egész a harmadik vonalig és kis veszteséggel 26 foglyot hozott vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents