Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-02-06 / 37. szám

2 EGRI ÚJSÁG 1317. február 6. A Sorométól délre roham csapataink több mint 20 franciát, és angolt hoztak magukkal az ellem séges vonalakból. Keleti tiadexinlér11 Lipót bajor herceg vezértábornagy hadceoportja: A Narajowka mentén kis orosz osztagok biz­tosító csapataink ellen eiőretapo^átóztak, tüzelés- sei visszavertük ősét. József főherceg és Mackensen vezérfábornagy hadcsoportjai s A helyzet csekély tüzérségi tűz és előtéri üt­közetek mellett változatlan. Macedóniai arcvonal: Nincs újság. Ludendorff, e!s3 föhadissállásmest^r. Gerard nagykövet még Berlinben van. (Saját tudósitónk telefonjeleniése,) Berlin, febr. 5. Amerika jegyzéke éjfélkor éjkezett míg a külügyi hi­vatalhoz. A Gerard nagykö­vethez intézett utasítás ins­trukciókat tartalmaz az elu­tazásra vonatkozóan, de ma» gának az elutazás időpont­jának megállapítását a nagy­követre bizza. Gerard a ma délelőtt folyamán még nem kérte ki útlevelét, de a dél­után folyamán ez bizonyosan megtörténik, á londoni sajtó Öröm­mámorban. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Stokholm, főbr. 5. A londoni sajtó ujjong örömében. — Várták ugyan Wilson erélyes fellépését, de nem remélték, hogy ily gyors les* az elhatározása. Angliában biztosra veszik, hogy a semleges államok köpetni fogják Amerika pél­dáját. á spanyol király és a miniszterelnök tanács­kozása. (Saját tudósitónk telefoojelentése.) Róma, febr. 5. A Stefani ügynökség jelenti, hogy Alfonz király és Roma- nones miniszterelnök éjfélkor és tegnap reggel hosszasan tanácskoztak. A tanácskozás tárgya a Németország jegy­zékére adandó válasz volt. ámerika lefoglalta a német bajokat. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Berlin, febr. 5. Az Egyesült Államok kor­mánya a kereskedelmi hajókon kívül azokat a német segéd­cirkálókat is lefoglalta, amelyek amerikai kikötőkben veszte­geltek. á mfnistterelEök a bn- Tárbajé bábomról. Zárt ülés a Házban. — A tárgyalások nj időbeosztása. A képviselöbáz ülése. (Saját tudósítónk telefonjeleniése.) Budspent, febr. 5. Ma Csaknem egész nap zárt ülés volt a Házban. Mindjárt a megnyi­tás után zárt ülést rendeltek el, amely az egész délelőtt folyamán sőt még délután is tartott. Este 6 órakor azonban nyilt ülés kezdődött, amelyen Tisza Ist­ván gróf miniszterelnök szólalt fel s kijelentette, hogy a zárt ülésen el­hangzottakkal kapcsolatosan nyilat kozni kíván a buvárhajó háborúról. Uj fegyverrel állunk szemben — mondotta Tisza, — amely a blo­kád vagy tengerzár fogalma alá so­rozható, a buvárhajó háborúval. Itt nem lehet ugyanazon eszközöket szem előtt tartani, mint a tenger­záraknál alkalmazott más hajóknál, hiszen ellenségeink is felfegyverez­ték a kereskedelmi hajókat s buz­dították őket a buvárhajók meg­semmisítésére. Ellenségeink is olyan zárlati fegyvert alkalmaztak egész tengerrészekre, amelyek a semlege­sekre legalább is olyan veszélyesek, mint a buvárhajó harc. Ériem ez alatt az aknamezőket. 'Minden sem­leges hajó maga kockáztatja vesztét ha itt jár és felrobban. Ez ellen nem foglaltak állást a semlegesek. Mért ne volna hát nekünk is sza­bad buvárhajókkal zár alá venni bizonyos tengerrészt. Egyébként ez ellen sem tiltakozott egy semle­ges állam sem, csak az Egyesült Államok. Annak idején ebben a kérdésben jegyzék váltásokra került a sor s mi célszerűbbnek láttuk akkor elállni a kíméletlen buvárhajó harc alkalmazásától. Ma azonban másként áll a dolog. Ellenségeink elutasították békeaján­latunkat s Wilson békeajánlatát is, sőt a legbrutálisabban proklamáiták, hegy megsemmisítésünkre törnek. Velük szemben tehát védeni kell létünket snjnden jogosult fegyverrel. Feleslegessé tesz minden további tartózkodást Anglia pár nappal ' előbbi eljárása, midőn aknamezőnek jelentett ki oly óriá i terjedelmű tengerrészt éspedig támadó jelleggel, ahol Észak-Európa összes neutrális államainak hajózását megakaszt­hatja. Abban a tudatban fordultunk eh­hez az eszközhöz, hogy a teljes si­kernek minden előfeltétele meg van, hogy az eszköz sikeres alkalmazá­sának időpontja megérkezett. Semmi okunk sincs annak feite vésére, hogy a semlegesek legna­gyobb részénél ne találjon ez as álláspontunk kellő megértésre. Ed­dig csak az Egyesült Államok sza­kítotok meg Németországgal a dip lomáciai viszonyt. Nem zárkózunk el ennsk reménye elől, hogy Wilson elnök még meg- fonto'ja mielőtt oly lépést tenne, a mely ép oly sérelmes volna ez em­berség és béke ügyére, mint az Egyesült Államok érdekeire. Azért nyuliunk ehhez a fegyver­hez, mert ezt tartjuk a gyors béke leghathatésabb eszközének. Remél­jük, hogy ez hozza közelébb a bé­két, amely nálunk ugyanazon az alapokon áll, mint Wilson elnök üzenetében. Mi ma is készen állunk a tár­gyalásokra, ha garanciát kapunk, hogy ellenségeink is készek tár­gyalni. Mig azonban az ellenség embertelen gonosz szándékkal fe- tiprasunkra tör, küzdeni fogunk ellene minden jogos eszközzel. Kijelenti végül, hogy nyilatko­zatát a külügyminiszterrel egyetér­tőig vele megbeszélve tette meg, kéri annak tudomásul vételét. Tisza után Apponyi szólalt fel. Azt mondja, hegy ellenségeink a béke kizárólagos feiíéíelévé Európa térképének olyan revízióját tették, smely csak Magyarország feldara­bolása árán képzelhető el. Van-e magyar ember kérdi, aki az ezer éves Magyarország területének meg- csonkhásáról bárkivel is diskurzióba bocsátkoznék. Tartós békéről Ma­gyarország feldarabolása árán szó nem lehet, mert nem hiszi, hogy a magyar vér annyira elfajult volna, hogy akadjon egyetlen magyar em­ber is, aki az ország területi épsé gének helyreálitásári szakadatlanul ne küzdene, ne konspirálna. Andrássy borzalmasnak tartja ugyan a háborút, de épen most : olvassa az esti lapokból Lloyd George nyilatkozatát, arról hogy ; csak akkor kötnek békét, ha tel- j jesen letfportak bennünket, s be­látja, hogy itt csak egy mód van, a harc, Reméli, hogy hős tenge­részeink a dicső német szövetsé­gessel együtt kivívják a békére ve­zető teljes győzelmet. Károlyi: Nincs egy nézeten Apponyival és Andrássyval, nem mintha nem. tartaná azt, hogy az ország területi épségéért a végsőkig kell küzdeni, hanem mert arra gon­dol, hogy Amerikában két milió magyar él, akiknek helyzete iszo­nyatos lenne. Épen azért reméli még mindig, hogy Amerikával nem fog hábo­rúra kerülni a dolog, ö pacifista és a békét óhajtja. Rakovszky kijelenti, hogy ő szin­tén pacifista, itt azonban nem lehet szó csak harcról. Itt nincs helye a meghátrálásnak csupán a küzdelem­nek a végső győzelemig. Ezután Bethlen István gróf indít­ványt nyújt be az iránt, hogy a Ház ezentúl délután 3 órától este 9 ig tartsa üléseit. Az indítványt holnap fogják tárgyalni. Majd áttér­nek a hősök emlékéről szóló javas­lat tárgyalására, amelynek során Ábrahám D.:zső, Ugton Gábor és Gieswein Sándor szólaltak fel. Az Ülés este 8 órakor ért véget. A buvárhajóharc körül. Eger, febr. 5. Amikor s világháború megindult, egy pár szakemberen kivül bizo­nyára nagyon kevesen gondoltak a buvárhajókra és még kevesebben sejtették, hogy ezekre vár a nagy feiadat: a tengeri hatalom elosztá­sát gyökerestül felforgatni. Ennél a szónál, hogy „tenger­alattjáró“ — akkor még olyan ke­veset használták e szót, hogy nem volt érdemes rövidíteni — valami igen veszedelmes és titokzatos sportra gondoltak az emberek, a francia tengerészet néhány borzasztó katasztrófájára talán. A háború kitörése utáu nemso­kára, — a német külföldi flotta cirkálói sorra elpusztultak, miután oly felejthetetlen hősiességgel küz­döttek űzve és űzetve távol hazá­juktól az angolt uraló óceánokon, az ellenség uralma oly korlátlannak látszott, hogy e mindenhatóság fo­kozását el sem lehetett gondolni. Tengeri hatalma e tetőpontján Anglia arra az ördögi elhatározásra jutott, hogy egy gyökeres eszközt fog alkalmazni a központi hatalmak megsemmisítésére: a kiéheztetést. E pokoli terv ellen, amelynél al­jasabbat a világtörténet nem ismer, azok táborából, akik folyton kultú­ráról, civilizációról meg a mi bar­bárságunk elleni küzdelemről sza-

Next

/
Thumbnails
Contents