Egri Ujság - napilap 1917/1
1917-02-02 / 33. szám
1917. február 2. E Q R I U J S A C Vasvilla és szurony U eai harc a baromfi ifiért. Eger, febr, 1. Valóságos utcai harc fejlődött ki «ára virradó éjjel egy tolvaj katona és egy egri gazdaember közt, amelyben végül is a katona kerekedett felül a sors különös kedvezéséből s magával is vitte a gazda pár szép baromfiét. A hatvani hóstyán levő káptalan kert terén történt az eset. Az ottani házak egyikének gazdája gyanús zajt hallott ez éjjel az udvaron, felcihelődött nagy nehezen, hogy megnézze mi történik odakünn. De már csaknem késő érkezett. Mire kijutott látta, hogy a kamarája már fel van törve s az udvaron a baromfi ól körU! egy katona garázdálkodik Ez a katona már előzőleg feltörte a kamrát, kihozott onnét egy párna héjat s épen azzal volt elfoglalva, hogy abba belegyömöszölje a gazduratn baromfi állományéi. Persze a gazda sem akarta tétlenül nézni, hogy viszik ei majorsága díszeit, vasvillára kapott s neki rontott a katonának, á katona futásra vette a dolgot, de arra még volt gondja, hogy a baromfival telt párnahéjat magával Vigye. A gazda utána. Kergette a sötétben a katonát *tés sujtugatott utána a vasviilával. Egyszer azonban pórul járt, mert a vasvilla ütés közben egy faágat ért s a nyele ketté törött. Mikor a katona iátta, hogy üldözője fegyvertelen, ő kerekedett felül. Bajonettet rán- tót s most már ő fordult neki üldözőjének. A fegyvertelen ember, aki látta, hogy a szuronyos kato aával szemben tehetetlen, jobbnak látta kereket oldani. A katona persze a jói kiérdemelt baromfiakkal el- j tűnt a sötétségben s a károsult a küzdelem hevében azt is elfelejtette megnézni, hogy miféle katona volt. Utazás 3s*£égrls bekövetkezett az, amit tőlünk telhetőiig igyekez- . tünk elkerülni s amitől szerettük volna kedves { hfl vevőkózönSégünket megkímélni. Olyan pél- S dálián módon drágultak m.©gr az össze gyártási nyersanyagok, munkabérek szállítási költségek, hogy csak emberfeletti ne- > hézségekkel tudjuk a Diana-aósborszeszt régi 1 kiváló minőségében és erősségében a közönség- nok adni. Nem ! lesz ember, aki nem ismerné e súlyos viszonyokat, i s aki ne találná ily körülmények között é'the- I tőnek, sőt jogosnak, hogy a Dlana-sósborszesz í árát újra kellett szabályoznunk. De ha majd el- következik a, Toélsre és Ismét hely reáliának a háború előtti állapotok, j akkor mi is sietni fogunk érvénybeléptetni kö- ' zönségünk részére azokat ai eladási árakat, I melyek régebben fenállottak. 1 Ezidőszerint a kis üveg Díaaa-sósborszesz ára K1 30; nagy» » „ „ 3.50 j legnagyobb. „ „ „7.1)1 ANA kereskedelmi r.-t I Budapest, V., Nádor-utca 6. Egér ől Budapestig. Hidegek és sötétek a* első és másodosztályú kocsik. Eger, febraár 1. Az emberek számára a háború sok keserűséget tálait fel, de bizonyára ezek sorában is a legváloga- tottabb csapás: az utazás. Egertől Budapestig utazni a legnagyobb elszántság. Szereld fel magad hósapkával, csuklóvédővel, pléddel, lábzsákkal, bundával, vastag keztyfivel, akár csak az északi sarkra utaznál, mert igaz, hogy a vonatot fűtik, de te ezt nem érzed. A fűtés egy két kocsit eláraszt olykor a melegével, de a többi kocsiban fagyasztó hideg uralkodik, a mely annál jobban összetör, mennél inkább összezsugorodol a helyeden. De ha el is ér a meleg a te fülkédbe, akkor sincs nagy köszönet benne, mert viszont a folyősó ablakai csaknem mindenütt be vannak törve és a kemény téli szél séta- atakai tesz befelé a kocsiba. Arról near beszélünk, bogy milyen végtelen szerencse, ha valaki ülőhelyet kap a vasúton, akár Budapesten száll fel, akár Egerben. Az utasok fele állva teszi meg a véget nem érő utat és az önző utassoka Ságban még nehány percre sem juttatnak neki egy falat p?mla- gocskát. Budapesten kocsit nem kapsz, a villamos már nem jár| szállodákban pedig a portás még az ajtót sem ügyeskedik kinyitni, ha becsengetsz. Kinnálió kutyánál utólsóbb vagy. Útközben vasúti éttermekben csak úgy fog begyről szolgálnak ki; ad nak teát, de nincs benne mm vagy citrom, tiz percig falsz valamit és nyomban' rádcsengetnek és mikor beszállónál, a vonat még egy jó félórát vesztegel az állomáson A kupéban természetesen sötét van; villannyal, gázzal ritka kocsiba világítanak; hanem betesznek a lámpába egy parafin mécset, az egy percig pislákol, azután felülről egy pofoncsapással eloltja a szél és a kalauz kijelenti, hogy a szélnek ő sem tud parancsolni. Akkor rádborul a vak sötétség, ha nagyot dö- eög a vonat, ráesel a szomszédokra 3 amikor hirtelenéöen ki akarsz szállani valamelyik állomáson: a cakkumpakkod felét otthagyod. Aki nem visz gyertyát magával: az bámulhat a vak sötétségbe, amíg csak az útja véget ér. Késni pedig annyit késik a vonat, hogy elég sokat soha nem jósolhat az ember. Az utasok száma mindig több, mint a kupékban levő ülőhelyeké. Reggel is tömve vannak a vonatok, este is. Ezen a helyzeten már tnttenné magát a minden eshetőségre felkészült utas, csak olyan Istenverte hideg és vaksötét ne lenne. Az emberek dideregnek és türelmetlenül várják, hogy megérkezzenek Budapestre, ahol éppen olyan ; barátságtalan komisz órák követkéz- \ nek, mint a milyenek a vonaton \ leperegtek. Bizony, akinek nincs sürgős dolga í most ne utazzék és ne tegye ki j magát egy kálváriás, gyötrő utazásnak. A postai kézbesítés gyorsításáért A lözdiitég kérelme. Eger, február 1. A postai kézbesítés dolgában a következő sorokat küldötték be hozzánk nyilván azzal a célzattal, hogy a lap utján hozzuk azt a posta főnökség tudomására. A félig panaszos, félig kérő sorok a következők: A psstafelflgyelő ur szives figyelmébe. Ma a póstát sokkal fokozottabb jj érdeklődéssel várjuk mint máskor, jj s így a postai forgalom hatvá- \ nyozottan fontos intézmény, — f de ha a reggeli póstát délben, — a délit est kapjuk akkor nem éri el célját. Tiszteletiéi kérjük a Póatafő- nököt. Helyt adtunk a soroknak azért, mert magunk is tapasztaltuk, hogy a postai kézbesítés nem mindig a leggyorsabb. Bár ennek több oka van. így legelső sorban a vasutak óriási késései, másrészt pedig a háború következtében rendkívül megcsappant személyzet, amely jelenséggel szemben többszörösen meggyarapodott forgalom áll. Ismerjük azonban az uj posta főnöknek Melna Gyulának azt a törekvését, hogy a közönség igényeit minél tökéletesebben elégítse ki az egri posta s az utóbbi időben életbe léptetett több praktikus njitással, a gyakorlatban is tapasztalhattuk e programm megvalósítását. Épen azért most is bizunk abban, hogy a lehetőséghez képest ezen a bajon is segíteni fog hamarosan. — Villamos zseblámpák 10 óráig égő elemmel legolcsóbban beszedhetők Lusztlg f utcai optikus Üzletében. — Talpvédő nélkülözhetetlen mert talp anyag nincs. Mielőtt cipőnk talpa és sarka elkopik, használjunk kivétel nélkül bármilyen finom cipőknél is finom védőket, sok költséges kellemetlenségtől óvjuk meg magunkat. Felerősítéssel különböző fajiákat ajánl Dallos Mihály cipész, SzéchsByi-utca 1. sz. (dilin a ion (jjánkm HÍREM. Eger, február 1. Pesti levél. —január végén. Késői szépségeivel a magyar met- ropolist is meglepte a Tél apó s a csupafehérségből csak a bérpaloták kormos fala fehérük ki és a villa - mosBinek csiszolt fényessége fénylik, a Gellérthegy mint óriás kazal emelkedik fehér prémjével és a Duna lassan cammog, hátán hatalmas jégtáblák, sápadt parkettek, öszeverőd- nek, összetörnek s reggelre újra egésszé forraszba a hideg és fölöttük sikoltva felsíró sirályok iveinek. És a királyi palota füstölgő kéményei, a Krisztina város ielől, boldog sejtéssel hessegtetnek: a fiatal uralkodó nemzetéhez készül. Előgyelgek a havas utcákon, melyeken korcsolyák csörögnek, svet- ieres méd'k sietnek és bugyolált lábszáru diákok és prémes tisztek aranyzsinoros sujtással és a Margitszigeten és a városligetben megpezsdül az élet, az élet, mely el- iramlott időre emlékeztet, mikor még mindnyájan itthon voltak. És a szánok csilingelnek a ropogós havon és ródiizók társaságban a zugligetbe. És ott jár a gond is, mely most óriássá izmosodott, fizi, hajtja az embereket: a szén ... a meleg szoba után, mert otthon gyermekek vannak, gügyögő apróságok. És oroszok lapátolják a havat, meg megállanak a munkával, tenyerűkbe fújnak, fűzöld köpenyüket, melyről már elkallódtak a cár- citneres rézgombok, összerántják, széjj elnéznek, azután tovább lapátolnak. És villamos megállóknál fázós emberek várakoznak, egyhelyben tipegnek topognak, villamost kémlelnek hasztalanul. A kávéház párás ablakát megtörli a törzsvendég és az újságból kikémlel és fölréved az égre, mely lassan, puhán, szfi- zifehéren szitálva szállatja a földre fehér gyöngyeit. És mikor eljön az este és a gyéren gyújtott gázlámpák mint üvegszemek t csillogtatják a csupa fehérséget, leveti az élet nehéz gondjait és lakkcipős hölgyek suhogó selyemben és urak glassé- keztyüsen indulnak a színházakba, orfeumokba, mulatókba é3 kabarékba, ahová már hetekkel ezelőtt csak öklükkel tudtak jegyet szerezni. Mert a magyar metropolis lüktető élete most is az estében és a kora éjjelben van, s elnyúlna talán virradatig is, ha éjfélkor minden le nem hunyná szemét, álmodni arról, ami volt, fölébredni arra: vájjon mi lesz? (Sz.) ff — Már a kilencedik darabja az egri Uránia színház 1916—917. évi magyar irodalmi müveszfiím sorozatának a tegnak színre került és ma is mfisoron maradó „Elnémult harangok" cimfi mozgókép regény
