Egri Ujság - napilap 1916/3
1916-09-03 / 243. szám
243. 82 sm. m i-'íöiV'-■ Hio SZ-*íp:; ser- ■ í p 3 Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona,— fél évre korona, 10— negyed évre 5 kor1 50 fii!., — egy hóra 1 kor. 70 f. ~ Egyes szám ára vakarás üvasepaap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jókai Mór-ntca 6. Megyei és helyközi telefon szám: 168. PmJTUKAá NAP! #«CHrteazt8 ? B*. SlflT ÉáHttOlL IMMa mssmuM W&LhAY 000.08 ismmummmi somé mvv&M-MYouiOA. »is*vi»¥.*Á*Bdt»A©, í?>35 arak □ ciri.-ként nyílttéri közlemények, bíróság ítéletek, gyászjelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverési hirdetések 10 fillér, magánvállalatok hirdetményei 1 fillér. Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszöaeínyilváni- tásai, ielülíizetések nyugtázása 20 sorigS Elűzzük az ország földjéről az ellenséget A miniszterelnök szavai ezek, amelyeket ma mondott a főrendiház ülésében. Gránitból metszett kemény szavak, egy kemény egyéniség szilárd meggyőződésével mondva. A miniszterelnök szavát az egész ország feszült érdeklődéssel leste már napok óta s a legnagyobb türelmetlenséggel várt mindenki arra az első alkalomra, amely módot ad neki, hogy a mai helyzetről nyilatkozatot tehessen. Az általános bizonytalanság, a legnagyobb megpróbáltatás kritikus pillanataiban az ő szavára figyel a nemzet, ő tőle várja a megnyugtató szót, az ő erős egyénisége, amelyből csak úgy sugárzik a rendíthetetlen bizalom s csügge- detlen hit a mi diadalunkban, megerősíti a legnyugtalanabb kedélyeket is. A mostani napok izgalmaiban mi is az aggodalom félő remegésével, a magyar szív hazája sok szenvedésén elborult keserűségével néztük a száguldó iramban egymásra torlódó eseményeket. Lassaakint azonban megnyugszunk a változhatatlanban s a miniszterelnök mai szavai megerősítenek a hitünkben, hogy ezt a háborat csak a mi győzelmünkkel lehet befejezni. Pedig egyszerű szavak ezek. Olykor szinte szürkék, nincs bennünk semmi érzelgősség, de épen ez a férfias komolyság a megnyugtató. Elérzékenye- dünk egy percre mi is a kormányelnökkel azok miatt a szenvedések miatt, melyeket ez i az orvtámadás hozott erdélyi polgártársainkra, amelyeket csak j ] növelt az az egész történelem- j ben páratlanig álló alattomos : mód, ahogy a románok a há- ■ borút megkezdték. De vele j együtt érezzük azt is, hogy j megmozdult az egész nemzet, | Slsfitgcszteti román ágynnasiád. (Saját tudósitóak teieíosijeiestése.) Budapest, szept, 2. A Magyar Távirati Ireda jelenti: Dunai bajérajuak m Atáaaá® $gy román ágymta- szádot et&üiygszietf. I Sn&ovkábzn is Kfariampoteál i i orosz előretöréseket vertünk vissza Sikerült átkaroló ellentámadásnak Enritnicza 1 falónál. - Itt az oroszok 1100 foglyot és több j gépfegyvert Tesztettek. j (Saját tndósiiónk telefonjelentése.) 2 I Indapest, zeptssaber 2, t áoieü ÜMsásiaiiistfcr# | Károly főherceg lovassági tábornok arovoaala: | Bukoviaában és galíciai erdős-Kárpátokban | osztrák-magyar és német csapatok számos orosz j előretörés visszavertek. Mriampoltól északnyugatra is meghiúsult az ellenség több támadása j Zbortwnál ellentámadásunk az előbbi helyzetet jj újra helyreállította. Lipót bajor herceg vezértábornagy hadsereg- j harcvonalas Terstyánszfey vezéresredes német és cs. és kir. csapatból álló hadserege tegnap Swiniuchytói északkeletre és délkeletre újra heves támadások-j n$th volt kitéve. Az ellenség Kurytnicza-faluba behatolt, átkaroló ellentámadásunk elől azonban kénytelen volt rendetlenül visszavonulni. Az ellenség 7 tisztet és 1100 főnyi legénységet, valamint több gépfegyvert hagyott ez alkalommal kezünkön. Az oroszok véres veszteségei rendkívül súlyosak. Hőfer, altábornagy. Jfaggszebettf ulssiafoglaltak? (Saját hadésiténk telefonjekníése.) Budapest, szept. 2. A fővárosban elterjedt a hire, hogy Tisza a munkapártban este kijelentette, hogy csapataink Nagyszebeni: visszafoglalták. lisia Sváéig kiftritésévőL Válasz Széchenyi Aladárnak a főrendiház mai ülése Budapest, szept. 2. (Saját tudósítónk teiefenjelentóse.) Rendkívül érdekes ülést tartott ma a főrendiház, amelyen a miniszterelnök két beszédet is mondott. Az egyikben a román hadüzenettel fog- alkozott. A miniszterelnök e beszédéhez lapunk vezető helyén fűztünk reflexiókat. A másik még érdekesebb beszédet Széchenyi Aladár beszédére mondotta válaszul. Széchenyi Aladár gróf Erdély kiürítéséért vonta felelősségre a kormányt, tájékozatlansággal és baklövésekkel vádolva a hadvezető- séget. Tisza válaszában a kivetkezőket mondotta: E pillanatban célszerűtlennek tartom, hogy az itt elhangzottakra részletes felvilágosítással szolgáljak. Téves az a felfogás, hogy Erdélyt olyan hegység határolja, amelyet igen nagy haderő nélkül sikeresen meglehetne védelmezni. Döntésre hivatott tényezőknek határozni kellett, hogy más harcterekről vonjanak-e el csapatokat, vagy Erdély ugyanazon katonai helyzetben maradjon és a döntés más harctereken; provokáltassék. Ez kockáztatással jár, de kockáztatás nélkül a gorlicei áttörés soha sem sikerült volna. Nyomban megkezdtük a csapatszállitásokat, sajnálatos tény azonban, hogy a háború kitörésekor csapatainknak egy része volt csak a helyén. Ez okozta a mai helyzetet. A megtett intézkedéseknek rövidesen meg lesz a kívánt eredménye. I I G MNér, hogy ujult erővel harcolunk, hogy visszaszerezzük otthonunkat. S hü szövetségeseinkkel vállvetve, akiknek hűsége talán ezekben a napokban tündöklőit a legjobban, el fogjuk űzni az orszá*; földjéről az ellenséget.
