Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-09-18 / 258. szám

2 0 R i ____U J S A 0 1 916, szeptember 18. szerű egyszerűsítése a hadsereg nyári és téli egyenruházata kérdé­sének. Kolc Nikoláj és Tivu György el mondták még. hogy a román idő­számítás szerint augusztus hő 14 én sebesültek meg. A 30-ik román gyalogezred indult Brassó ellen, de Bráa község mögött összetalálkos' tak a mi katonáinkkal. ífNesi állhatunk meg, hogy »eg ne kérdezzük, hogyan sebesültek meg. — Tót regmentul a fugit napoi! Az egész ezred megfutamodott 1 — hangzik az őszinte válasz, a amelyhez Kolc Nikoláj a maga jó­szántából, minden kérdés nélkül hozzáteszi, hogy a mi katiaaságunk nem tett ki egy ezredst. Az ápolók nagy szervirdeszkákoa csajkákat hoznak. A kórterem furcsa beteg szagu levegőjét hirtelen friss ételpára kellemes illata gyűri le, ami némi izgatottságot kelt a két román betegágyán. A könyökökre támasz­kodva, még feljebb emelik a fejü­ket, kíváncsian kandikálnak a csaj­kák felé. Ti»u György száguldó te­kintettel fut végig az edényeken az­tán a szoba beteglétszámán és de­rűs, széles mosollyal szűri le a szemle végeredményét: két csajka étel az ő számukra is páraillatozik a deszkán. Hirtelenében megkérdezzek, hogy mi a román hadsereg főtápláléka? Nem valami nagy megelégedett­ség tobzódik a Kolc Nikoláj hang­jában, amikor tompán feleli: — Pane, ciorba, si cartofi. (Ke­nyér, cibere és krumpli!) A werterek a két románhoz ér­nek s ahygyan a kezébe kapta Kolc Nikoláj és Tivu György az illatos húslevest egy egy jókora darab marhahússal, apró, fájdalmas szisz- szenésekkd, már amennyire lőtt se beik megengedik, felemelkednek és boldogan merülnek a kanalazásba. Ezektől már akármit is hiába kér­deznénk. Hadd merüljenek csendes megelégedéssel abba a szelíd, tne- lankólikus gondolatba, hogy meny­nyivel jobb magyar sebesült fogoly­nak, mint a román 30-ik gyalog ezred vitézének lenni. Lesz aprópénz aj év ntái. Eger, szept. 17. Hónapok óta nagy bajok vannak az aprópénzzel, A trafikban bélye­get adnak vissza a koronákból, ká véházban pedig a főpincér minden kávé fizetésénél aprópénzt kunyorál. Itt azután fellépett a spekuláció is. Nem volt irigylésre méltó üzlet, de azoknak, akik vele foglalkoztak, ér demes volt az aprópénzt gyűjteni és ázsióval eladni. Különösen a meg­szorult főpincéreket zsarolták meg alaposan az aprópénz gyűjtői. A kormány, hir szerint, végre megelé­gelte az aprópénzzel való üzérke­dést. A legközelebbi napokban szi­gorú rendelet jelenik meg, mely hat hónapig terjedhető elzárással és 1000 koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtja a spekulánsokat. Ezt a bün­tetést azokra is ki akarják szabni, akik a vétséget a rendelőt kibocsá­tása előtt követték el. Ugyancsak szigorúan fogja büntetni a törvény azokat is, akik ^az aprópénzt — habár nem üzérkedá i célból is — elvonják a forgalomból. Kérdés marad azonban még min dig, hogy az aprópénzválságot sike­rül-e elintézni aprópénz aélkül, csupán büntetésekkel ? Aprópénzre pedi* az év végéig nincs kilátás. December 31-ig kell a nikkelpén- zeket kicserélni az Osztrák-Magyar Banknál vaspénzekkel. Egyelőre nem nagyon siet vele a közönség, de újévig bizonyára elő­kerül minden nikkel, mert különben értékét veszti. Hogy addig hol rej­tőzik, nem tudni. Némelyek szerint a katonáknál a fronton, mások sze rint a parasztságnál, a rézpészből pedig rézgálicot csináltak. Mi azt hisszük, az aprópénz szé- gyenletében bujdosott el, mert nem lehet rajta venni semmit. finom a III. felvonás édes reminisz­cenciája, a két öreg szereplése. A komikumot egy örökké fiatal ur képviseli, aki túlél mindenkit s utol­jára akkor házasodik, amikor az unokák egymásra találnak. A zenéje is haronló, fisom hangulatos mu­zsika, bőven omlanak a zenekarból a szebbnél rzebb melódiák s külö­nösen szép a felvonások folyamán folyton visszatérő dal: volt egyszer. As clősdás ez este 1? nagyon jó volt, kü'öHösen szerettük Pintér Böskét, nem tudjuk hói volt jobb, az I. felvonás kedvesen ugriföles kis pipiskéjében, vagy a III, felvo­nás bús és bájos fehérhajó anyó kája szerepében. A különbőz! korok különböző táncait pedig szépei táncolta. Ha­sonlóan megnyerő és szép játékot produkált és szépen énekelt Darrigó s különösen a III. felvonást játszotta meg finom Kivégzettel. Halmos Mici a szép spanyol táncosnő sze­repében temperamentumos volt, gyönyörűen énekelt s különösen a II. felvonásbeli német dalt énekelte remek iskolázottsággal és lélekből jövő meleg művészettel. Nagyon jó volt Endrei a Cézár ur szelepében, finom komikummal játszón a az örökké fistalsxivü urat. Jók voltak általán miadaneyias, Bársony Edit, aki kezdi fcegszoksi az egri szin padot, ma őszinte és meleg játékot produkált. Gáspár, Ewdrődy és Rónai Henriin, aki tagadhatatlan finom humorral játszotta az öreg szerelmes kisasszonyt. A rendezésért pedig Rátkait illeti a dicséret. Színház Utli mttsftr. Hétfő................... Magyar Nábob Kedd ................... Katonadoiog S zerda ........... Lengyelver C sütörtök1........... Névtelen asszony P éntek ........... Névtelen asszony S zombat ........... Fokrél-fokra ( aagy kabaré) Vasáraap ........... Fokról-fokra ( nagy kabaré) áz öidöf?. Molnár ferene immár világhírűvé vált vígjátékit mü»«rra "tűzni kasz- szasikert jelent minden időben, mint ahogy az aznapi est is iga­zolta, amikor telt ház hallgatta a Molnár hiretsé vált aforizmáit. Ám az anyagi sikerrel együtt járt az erkölcsi is, számos taps és több­szörös kihívás igazolta a színészek játékát, kik közül különösen a cím­szerepet játszó Palágyinak, a festő szerepében Feriyőaek, a Jolánéban Koadrátfe Ilonkának volt nagy sikere. De nagyon jók voltak a többi sze replők is, igy különösen D’ Erdődy Jolán, azután Vajda Ilonka és Szerdahelyi is, kik mind egyaka- rattal és legjobb tudásukkal járultak hozzá az est teljes sikeréhez. Egysüstr r«lt. Meieg, szép sikert jegyezhet fel a színházi krónika a tegnapi estről. Az utóbbi évek nagyobbára üres, színtelen operettjei után örömmel hallgattuk az édes, bns, levendula iiiata szerelmes mesét. Négy külön­böző korszak keretében énekelik és táncolják el a szerepük a poéta meséjét: volt egyszer, hol nem volt... kis lány és kis legény ... E tekintetben különösen bájos és ÜIS2K. Eger, szept. 17. A hivatalos jelfáiéték az Egri Uy ág rűsi számából le- waradUk,’ Az utóbbi nlöbea igen gyakran megtörteik, kegy a budapesti pestakiva- tal lemarad a hivatalos táv­iratéit leadásával. Bzt R»ár megszoktuk a ezért ha fél 9 óráig nem érkszsek meg a jelentések, akker rsaáes budapesti tudósítónktól le­vesszük azokat telefonon. Ma j is igy akartuk, így akartuk J nai, de e®ber tervez, az egri telefoakisasszoay végez. Nyolc óra 35 perckor fel hívtuk Budapestet, sürgettük ki enc előtt — azt a választ kaptuk, hogy a vonal el van foglalva. Vártunk türelemmel, pár perccel 9 óra előtt jelenti a központ, hogy a tudósitó nincs ott, majd később kérjük. Tudva, hogy a telefonszolgálat 9 órakor zárul, kértük újra a tudósítónk számát, mivel tud­tuk, hogy a szerkesztőségben mások is vannak, akik helyet­tesitik. Az egri központ a fel­hívást elfogadta. Vártuk tehát türelemmel a telefonjelzést, vár­tuk, vártuk — de nem jött. Csengettünk, semmi válasz. Szóval a telefon-központ ott­hagyott bennünket, mint Szent Pál az oláhokat. A posta hiva­tal bezárult s mi ellettünk zárva a tudósítás beszerzésé­nek lehetőségétől. Ezennel megállapítjuk, hogy a telefonkisasszonynak hivata­losan teijesen igaza volt, a mikor 9 óra után a telefont otthagyta, mert a hivatalos idő | 9 óráig tart s nem tovább. Már most csak az a kérdés, | hogy a háborús állapot nem-e | ró mindnyájunkra bizonyos hi- í vatalos órán túli kötelességeket is. Éppen ma, a mikor egy­felől hazai területen folynak a harcok, másfelől a dobrudsai diadalmas előretörés feszült izgalomban tartja a közönséget. Ilyen időben bizony az egri postahivatal is áldozhatott volna még öt percet a nem hivatalos időből. Egyébként gondunk lesz reá, hogy hasonló lemaradás a jö- > vőben elő ne forduljon. — A ciszterci rend a menő kőitekért, Békafi Rémig dr. zirci apát ur, a magyar ciszterci rend nevében az erdélyi menekültek ré­szére a következő összegeket ado­mányozta: 1. Sándor János belügy­miniszter kezeihez 20.000 koronát. 2. A ciszterci Rendnek rendházai részére az illető városokban el­helyezett menekültek javára 500 — 500 koronát, összesen 3000 koronát. Mindkét rendbeli adomány összege 23.000 korona. — Helyreigazítás. A vármegyei állásokra kiirt pályázatról közölt hí­rünkbe két hiba csúszott be. Az egyik jelentéktelen sajtóhiba, ameny- nyiben egy ízben szolgabirói állás helyett főszolgabírói állást szedtek. A másik már tárgyi tévedés, ameny- nyiben jelen esetben nincs szó a dr. Martinovich László hősi halált halt szolgabiró állásának ^tőkésé­ről, hanem dr. Remeayik István he­vesi t. b. főszolgabíró nyugdijba- venulása folytán megüresedett szol gabirói állás kerül betöltésre. A dr. Martinovica László helyét már az áprilisi rendes közgyűlés betöltötte dr. Mgjzik Viktorral, aki jelenleg a harctéren van s igy a szolgabirói állás tényleg üres, innét származott a tévedés. ifiül i fyi Mas

Next

/
Thumbnails
Contents