Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-12-27 / 357. szám

19*h.. december 27.. srerda

357 S2ám.

Előfizetési árak:

élvben és vidéken postán küSdve egésa fóré 20 korona,— fél évre íö korona.— Begyed évre 5 korona, — ag? hóra í korona 70 f. — Egyes szálú őrs wa- párnap és ünnepnap is 6 L — Szer- ■esztőgég és kiadóhivaíat: Jókai Mér- •fea fe. Megyei és heiykpii telefon: 10*.

POLITIKAI NAPILAP

ro-warke-STtf?: Df. 8^TÖT SÁfíDOS. F«W8s szerkesrfá: KÁLLAY MIKLÓS.

!>OBŐ ÍSTVÁN-NVOMDA KÉSZ V ÉN YTÁRSASÁG.

met-lelkomet? Meglesz-* ennek a jutalma?

Meglesz, gyerekek, meglesz! Úgy hangzik, mint egy tündérmese, de — meglesz!

Megváltozik a világ, szebb less és jebb, jólét és boldogság lesz, mihelyt hazajön a csatából édesapátok.

És a mostani, utolsó szomorú karácsony minden bánata enyhiljön meg a vigasztaló tudatban: Minden jó lesz, mihelyt megjön ódés- spáat . . .

SUtayemnlásuúlt Sratta felé

Filipsstiaél arés arasz áiiáselat feglaitaak el. 5510 fenol? Baeáaiábu. - Isglrasnit arasz alértürésal az Erdős Kárpitokban. - lagjar csipátok sikeres Táilaiiozása leaaszilntái. ktlbli íraatai ifiét ujság.

Hifer j*lent»e«.

iHSzii a miniszterelnökség sajtóosztálya.)

Budapest, december 27.

úm jelentés.)

Mmékmmusn v«xéPtAfam*?mag^ hafaMpartja s Naif'0!áhor«zágban a hsre tsvább fart néwtí és osztrák magyar ssapatok a Suzeubél Drailába vtzttti vasút mindkét oldalán előrenyomulva re- kgmmail eSfogialfái? fisípesti mellett aa «ris orosz állásokat. Rimnicu-Sáraf területén is előrehaladtunk Az utolsó napokban Oláhországban tft&b mint orosz foglyot szállítottunk be.

Jéssef :?égs*io,»«g o»aéro*i*®ií«s aravessai*: Suitátél délnyugatra és Dernawairáiéi délre orosz portyázé biiénitményoic orodMépytsionMI kísérelték mog állásainkat tapogatódzva megközelíteni. Az Crdls Kárpátokban tibb ízben újra feléledt az ágyukarc.

Lápét Ii«t6*«3g$ yozéróá&opnagg Sha»*evasia!a * Nőm volt joisntfs osemény.

Ára § fillér.

Majd lia magján édesapám...

Hirdetési árak:

P3 nfilíééíl Mráa&gS

iWtteteU, siu!»i}eSe*(é»tk bir*i romtálKn s» MM*, fotódé*-. rAmtvrUntisíivts, ganJ*. wSsofc. íáw»aJo4i ttisáatmeirrai. Arart»l Wtde- t*wi« ri aU*r, ra^jiáBWSlalstc* klrdrtsaenriti e

'©. fiSér. niegyiiEík, esflf!>*!uiSí2ffSs, Mtardosiéti. »—i «c-rtf s K. E^ce-ülenk. M&tKrftssgsk *rt**i*9*i wjKSrpi-^íuai*. 'Cl. tíacá., ?*iSÍSí;-s4*»«j< nyuff£x£*e sü ' • s >c

Eger, dec. 26

Kicsi fiuk, kicsi lányok, akik mok oly bánatossá álltátok körűi a szomorú kt- rácioavfát, a szerkesztő bácsi ma este néktek Írja karácsonyi cikkét.

Bánatos a kis szigetek s a karácsonyfátok ssoeioru volt, •mintha K$m .13 az igazi Jé- zu§ka kozta volus. Gyer- tyáeska itt-ott pislogott rajta, hisz petróleumra se futja, amivel a szobácskát világi- tani lehetne; cipScskéí, csiz- mácskát se kildött a Jézuska, mert neki magának sincs, az árdrágítók úgy fél verték; játékszerről pedig szó m lehet, ahelyett most ágyukat, puskákat gyártanak az égben. Á karácsonyi vacsora maga is aagyon hiányos volt: fekete kenyér volt a kalács, az is szűkösen, mart nagyon ránk mérték a hsz- tecskét, a tojásnak égig szaladt ss ára, a húsra pedig talém rá s® össaernétsk, ha véletlenül eübetek kerülne valahogy.

EsUgsnya is szomorúm állt a karácsonyfa slalt s a csea- getykjének majd olyan sírós a hangja, mint a iáíekha- r-ngá. Tányéréba hajija a fejét, kél 'özeméből megindul o köny áradat s nski sokkal jobban fáj, mint néíek, mikor elfojtott sióval mondja:

— Minden i, máskép lesz, gyerekek, majd ha megjön édesapátok . . .

Máskép is lesi! Mert r»#st már majd megjön bizonyosan ! j

Most még kinő van a *s®6Zö határon, bébi*, Úgy- :

| bán, zivatarban, földalatti | barlangokban, kezében puska | szemében elszántság, úgy vi- | gyá:? rótok, védeimaz benne- 1 töket, .hogy baj no érjen hox- I zátok a szamom karácsonyfa I alatt s gyűlölködő ellsnsóg | vérí ropó csordája rátok no I törjön s ki ne kergessen ben- | lseteket szegénye?, de mégis

.1 nyugodalmas fészketekből.

I

\ De már nana sokáig tart!

| Hallottátok, ugy-e, hogy a I jó, érsg király megtért ősai- 1 hez s helyére íiatal, uj ki- I sály érkezett — most teszik I majd fejéro az arany koro- | nát — s miker föllépett gyé- l mántos trónjára, az jjvo!t az l első szava: Most már elóg | volt a vérontásból, hadd jöj- f jenek haza sz én vitéz hatolj náioű, a bánatos azivi felesé- | gükhöz, az elhagyott, sztgény I gyermekeikhez, tihoszátek.

S lássátok, amit cgy ki- í rály menü, az nem puszta | szó! Ment a nagypecíáte*

i írás, vitték fehér lovon ara- jnyo? furírok s hirdették vi- I lággá: Az en felséges Uram'

I Királyom megelégelte a há< i borút, legye# vége a váron- $ láznak, visi-zaüdom a család- | jukn^k az én vitéz fiaimat

; donosz e«teírek a mi ol- ! éllensége nk, akárhogy olfe- j Hskettük áket, mégse kajla- | nsk &z első sióra. De asért { olyan nagy ur a magyar ki- \ rály, hogy amit Ő sgyízsr j í kimond, sanak megvan a j jj íogsnatjs. Akarva, nem akar- \ ! va, amazoknak saégi# csak | I b«ie keli tirn ék magukat az j 1 áldott békoiaégbe, vég# tesz j

1 a hosszú háborúnak s haza !

j 1

I kerül édesapátok.

Haj, pedig hogy mcgvál- | 1 tozik akkor egyszerre a világ! j

Számomkérő izéket tart j ólöször is, hogy akik itthon maradtatok, míg én odavol- \ tana s benneteket védelmezte- |

l lek, mit csináltalak csalá- !

|

j dómmal ? gondját*vis«itátek-e j i ahogy én tirólatek ?

Astán jön továbbad a nagy j kérdés: Miéit is harcoltam ? ón? Miért ontottam a véra- I met ? Miért nyüitem a teste-