Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-12-21 / 352. szám

löld, deeamber 21. csütörtök 352. mám Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona,— sei ávre 10 korona,— negyed évre 5 kora®!*, — egy hóra t korona 70 f. — Egyes szám ára va­sárnap és ünnepnap ia 6 f. — Szsr- keszíőség és kiadóhivatal: ]ókai Mór- utca 6. Megyei és helyközi tcla'en: UK. POLITIKAI NAPILAP Dr S: TÉT SÁNDOR PtteiSs s*«fke?sí«: KALLAY MIKLÓS. KsiüühüajtkHtos: DOBÓ ISTVÁN -NYOMDA HS&ZVÉN YTÁRSA9ÁQ. Hfrtísíés: árak: O cm.-ként nyílttéri kC.'.lemények, bírósági Ítéletek, gyászjelentések hírek rovatában za BHár, hatóságok, részvénytársaságok, gazdá­it*. kivatatok Wrdetoényeí, árvertil hirde­tések 12 Sfflér, atasóaváUaíetoii hirdebnényal 6 ÍHlér. E^egrzésík, tfiybakeléoek, kftrrflnet- RTavSoUdsos stb. í—5 sorig 5 K. !: gyeséinek, báimaottsájok írtesilésel, kiSszü táaai, fetamzotések w sorig i K. Mi szerzi meg a békét? Eger. áec, 20. A béke felderengő aapja kialvéban van. Ma nyilat- ko&ott L:oyá George a né­gyes szövetség iőiráayitójá- nak .s ma még legtöbb bá­bot us erőforrással rendel­kező hatalommá, Aagliáaak minisztere. Angliának még van szene, a»oi már nincs Olaszország­nak, Aaglia még bél ven me­ríthetsz emberrezervo árból, a melynek utolsó csöppjeií most sajtolta ki Franciaor­szág s végül Anglia még mindig tud pénzt előterem­teni, a»i ped:g Oroszország­ban van rsndkivüliLzükébest. így tékát nagyon valóssinü, hogy Anglia, aki ugyan ne­künk szeretné a békéi dik­tálni, tényleg diktálja is azt a maga szövetségi sféráján belül. Joggal tekinthetjük tehát a Lloyd George mai nyilat­kozatát az egész antant ne­vében tett hivatalos nyilat­kozatnak. * Az angol miniszterelnök nyilatkozatából kettőt álla­píthatunk meg. Anglia és vele az sorsat hatalmak, vagy legalább is ez államok irányadó körei nem akarják még a békét, de ezt nyíltan nem merik kimondani. Anglia, amely mindig a civilizáció és a humanizmus harcát hangoztatta a porosz militarizmus ellen, nem meri magára venni az ódiumot, kogy mereven elutasította a feléje nyújtott hékitő jobbot. De viszont arra sincs bátorsága, t hogy mint Német­ország mi ayiltan és egyenesen béktlósi szándé­kot autóson, mert fél, hogy ezáltal elárulja gyenge­ségét. Mi büszkén és nyíltan megmondjuk, hegy célunkat elértük, létünket, fennmara­dásunkat biztosítottuk, mert a diadalok és hódítások egész sorárai mutattuk meg, kogy bennünket legyőzni ng» lehet. Anglia nem msr ilyen nyílt lenni, nem is lekel, mert ő célját nem érte el. Ez a cél pedig, ezt Lloyd George beszéde is elárulja, s«m lehetett mint hó­dítási és letérés! cél, Anglia tehát ismételten bevallotta az antant agresszív jellegét. De persze mindezt csak burkoltan nyilatkoztatja ki Lloyd George. Szerinte nem szabad a cél elérése nélkül s békét megkötni s rámutat, kegy béke nem lehet addig, míg az antant elégtételt asm kap. Hogy milyen elégtételt kíván, arról hallgat, bár ő ssaga állandóan azt veti a mi szemünkre, hogy nem állottunk elő feltételeinkkel. De hát mi lehet az az elégtétel. Az általunk meg­hódított területek visszaadása nyilván nőm, mert hiszen mi már kijelentették, hogy területi hódításokra nem reflektáluak. Valószínt té­kát, hogy az antant akar a mi területeinkből, az aniait akar a mi legbelsőbb ügye­inkbe avatkozni, amely szándékát a porosz katona kaszt megsemmisítéséhez cím­zett misztikus értelmű kité­telbe foglalja. Anglia ezek szerint érzi, hogy ez idő szerint 5 a le­H msstieatiestU szabászon ismét a .ItgnaggoMi ocsatoséggct hiúsult m«8 «« mmt, táwaáás I tibli h«rctér#« iéBftfas essaény aam törtisi (Kizii a miniszterelnökség ssjíóosztáiya.) (Hivatalos jeSeatés.) Budapest, december 20. Keleti hsasSsaeiaiiér s A mosficaneieii szakaszon levő állásaink ellen az érászok tegnap megismételték heves támadá­saikét, amelyeket az ellenség legnagyobb veszte­ségei mellett visszaverünk. Az arcvonal többi ré­szének egyikén sem történt lényegesebb esemény. Olasz: és sgéllteSsii hadsniwfér s A helyzet változatlan. Kifar, altéfeopRsg^. Kimet fengctaSatiiiró siitgesiieitc el a iulfrttis franeia sarkaiét (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Beriio, december 20. W©lff ügynökség jelenti: November huszonhatodikén egyik tengeralat- járénk körülbelül ötven tengeri mértfői dny ire Lissabontói északnyugatra torpedóiövéssei elsi- lyosztett egy ellenséges Susorhajót. A ffren francia sorhajéról van szé, amelyről a francia tengeré­szeti ministerium december nyolcadikén azt jelen­tette, hogy az egész legénységével elveszett. A tengerészet! vezérkar fönöke. Ara 4 fillér. győzött, ds azért » szeretné diktálni a békét. Nagyois. íél kell azonban tudnia, ; i ez lehetetlenség. Tudja i i is, de aiégÍ3 ezt haagsu- j | íj®zza, i?a«rt ez a bákeajáa- j iainka nem egészen merev, ha- j | nem burkolt, de elég érthető \ visszautasítása. Mindezek uiáa nem igen bízunk abban sem, kegy a béketárgyalások, a diplomá­ciai lépések bármilyen for- ; mában is meginduljanak, de j snég kevésbfeé abban, hogy ] célra vezessenek, ha megin­dulnak is. Az antant egyelőre nság «ena békü'*mi, de győzni akar s igy béke csak akkor lehet, ha art is bslátja majd, hogy nem is győzhet. Addig tehát rendületlenül kell harcolnunk tovább, hogy ez a katonai helyzet is világos Ieg?en egy adott pillanatban. Mert a békét c?ak a katonai helyzet te­remtheti meg és nem diplo­máciai sakk húzások.

Next

/
Thumbnails
Contents