Egri Ujság - napilap 1916/3
1916-12-21 / 352. szám
löld, deeamber 21. csütörtök 352. mám Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona,— sei ávre 10 korona,— negyed évre 5 kora®!*, — egy hóra t korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap ia 6 f. — Szsr- keszíőség és kiadóhivatal: ]ókai Mór- utca 6. Megyei és helyközi tcla'en: UK. POLITIKAI NAPILAP Dr S: TÉT SÁNDOR PtteiSs s*«fke?sí«: KALLAY MIKLÓS. KsiüühüajtkHtos: DOBÓ ISTVÁN -NYOMDA HS&ZVÉN YTÁRSA9ÁQ. Hfrtísíés: árak: O cm.-ként nyílttéri kC.'.lemények, bírósági Ítéletek, gyászjelentések hírek rovatában za BHár, hatóságok, részvénytársaságok, gazdáit*. kivatatok Wrdetoényeí, árvertil hirdetések 12 Sfflér, atasóaváUaíetoii hirdebnényal 6 ÍHlér. E^egrzésík, tfiybakeléoek, kftrrflnet- RTavSoUdsos stb. í—5 sorig 5 K. !: gyeséinek, báimaottsájok írtesilésel, kiSszü táaai, fetamzotések w sorig i K. Mi szerzi meg a békét? Eger. áec, 20. A béke felderengő aapja kialvéban van. Ma nyilat- ko&ott L:oyá George a négyes szövetség iőiráayitójá- nak .s ma még legtöbb bábot us erőforrással rendelkező hatalommá, Aagliáaak minisztere. Angliának még van szene, a»oi már nincs Olaszországnak, Aaglia még bél ven meríthetsz emberrezervo árból, a melynek utolsó csöppjeií most sajtolta ki Franciaország s végül Anglia még mindig tud pénzt előteremteni, a»i ped:g Oroszországban van rsndkivüliLzükébest. így tékát nagyon valóssinü, hogy Anglia, aki ugyan nekünk szeretné a békéi diktálni, tényleg diktálja is azt a maga szövetségi sféráján belül. Joggal tekinthetjük tehát a Lloyd George mai nyilatkozatát az egész antant nevében tett hivatalos nyilatkozatnak. * Az angol miniszterelnök nyilatkozatából kettőt állapíthatunk meg. Anglia és vele az sorsat hatalmak, vagy legalább is ez államok irányadó körei nem akarják még a békét, de ezt nyíltan nem merik kimondani. Anglia, amely mindig a civilizáció és a humanizmus harcát hangoztatta a porosz militarizmus ellen, nem meri magára venni az ódiumot, kogy mereven elutasította a feléje nyújtott hékitő jobbot. De viszont arra sincs bátorsága, t hogy mint Németország mi ayiltan és egyenesen béktlósi szándékot autóson, mert fél, hogy ezáltal elárulja gyengeségét. Mi büszkén és nyíltan megmondjuk, hegy célunkat elértük, létünket, fennmaradásunkat biztosítottuk, mert a diadalok és hódítások egész sorárai mutattuk meg, kogy bennünket legyőzni ng» lehet. Anglia nem msr ilyen nyílt lenni, nem is lekel, mert ő célját nem érte el. Ez a cél pedig, ezt Lloyd George beszéde is elárulja, s«m lehetett mint hódítási és letérés! cél, Anglia tehát ismételten bevallotta az antant agresszív jellegét. De persze mindezt csak burkoltan nyilatkoztatja ki Lloyd George. Szerinte nem szabad a cél elérése nélkül s békét megkötni s rámutat, kegy béke nem lehet addig, míg az antant elégtételt asm kap. Hogy milyen elégtételt kíván, arról hallgat, bár ő ssaga állandóan azt veti a mi szemünkre, hogy nem állottunk elő feltételeinkkel. De hát mi lehet az az elégtétel. Az általunk meghódított területek visszaadása nyilván nőm, mert hiszen mi már kijelentették, hogy területi hódításokra nem reflektáluak. Valószínt tékát, hogy az antant akar a mi területeinkből, az aniait akar a mi legbelsőbb ügyeinkbe avatkozni, amely szándékát a porosz katona kaszt megsemmisítéséhez címzett misztikus értelmű kitételbe foglalja. Anglia ezek szerint érzi, hogy ez idő szerint 5 a leH msstieatiestU szabászon ismét a .ItgnaggoMi ocsatoséggct hiúsult m«8 «« mmt, táwaáás I tibli h«rctér#« iéBftfas essaény aam törtisi (Kizii a miniszterelnökség ssjíóosztáiya.) (Hivatalos jeSeatés.) Budapest, december 20. Keleti hsasSsaeiaiiér s A mosficaneieii szakaszon levő állásaink ellen az érászok tegnap megismételték heves támadásaikét, amelyeket az ellenség legnagyobb veszteségei mellett visszaverünk. Az arcvonal többi részének egyikén sem történt lényegesebb esemény. Olasz: és sgéllteSsii hadsniwfér s A helyzet változatlan. Kifar, altéfeopRsg^. Kimet fengctaSatiiiró siitgesiieitc el a iulfrttis franeia sarkaiét (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Beriio, december 20. W©lff ügynökség jelenti: November huszonhatodikén egyik tengeralat- járénk körülbelül ötven tengeri mértfői dny ire Lissabontói északnyugatra torpedóiövéssei elsi- lyosztett egy ellenséges Susorhajót. A ffren francia sorhajéról van szé, amelyről a francia tengerészeti ministerium december nyolcadikén azt jelentette, hogy az egész legénységével elveszett. A tengerészet! vezérkar fönöke. Ara 4 fillér. győzött, ds azért » szeretné diktálni a békét. Nagyois. íél kell azonban tudnia, ; i ez lehetetlenség. Tudja i i is, de aiégÍ3 ezt haagsu- j | íj®zza, i?a«rt ez a bákeajáa- j iainka nem egészen merev, ha- j | nem burkolt, de elég érthető \ visszautasítása. Mindezek uiáa nem igen bízunk abban sem, kegy a béketárgyalások, a diplomáciai lépések bármilyen for- ; mában is meginduljanak, de j snég kevésbfeé abban, hogy ] célra vezessenek, ha megindulnak is. Az antant egyelőre nság «ena békü'*mi, de győzni akar s igy béke csak akkor lehet, ha art is bslátja majd, hogy nem is győzhet. Addig tehát rendületlenül kell harcolnunk tovább, hogy ez a katonai helyzet is világos Ieg?en egy adott pillanatban. Mert a békét c?ak a katonai helyzet teremtheti meg és nem diplomáciai sakk húzások.