Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-12-14 / 345. szám

sh/féih december 14. csgtSríők 345­töSsga&OHRi ''Apl§ KA! NAPILAP K $gfi^m#tFa*S3ai£a í^^Vv:Ste«ssfe #*© ® itassa*,-*- iiMte** m^sá ém 3 Ssssaa®, — «^p b&a I mmmíW í — E*pe® ssáas á»® «*» ;-«Mg®4ss &mesama@> te ® & — @s«f» Sí&dMa$&aM»i SlsgSiS# EMtltÍlB.BVMHNI B£8ZV&inrTjlK&A«ACL Sí aaSÉMgWiifiEg-B árefcs ixs*L£rswtt eredményeik és legvítálisahb érdekeik nélkül nem telje­síthetnek. Mások bizakodóbbak. Le­hetetlennek tartják, hogy ezt a teljesen nyílt, határo­zott, egyetlen ellenséges ha­talom önérzetéi sem sértő, az erő tudatában is a legkoa- ciliánsabb hangon tett aján­latot akár rideg visszauta­sítással mellőzzék, akar fon­dorlatos kibu ókkal meg­kerüljék. Lsheteílen az éve- ken át harsogott humánus és pacifista jelszavak után egyszerre militarista harso­nákat fújni. S lehetetlen vé­gül, hogy akkor is, ha a gonosz indulstu s megkér- gesedett szivü államférfiakra hatástalan ssaar^d a béke szózat, fel ne támadjon a né­pek lelkiismarete, amelyek szintén évak éta véreznek, szenvednek a legborzalma­sabb háborúban, s amelyek tőlük távol eső, érdeküket nem érintő idegen célokért hordják rettenetes behatom- bába legdrágább kincssiket. Akár mi legyen is azon­ban e lépésünknek a kö­vetkezménye, mi rendíthe­tetlenül haladunk tovább azon az utón, amelyen elin­dultunk. Ez az ut a béke útja volt mindig, s ezután is az marad. Most Lten és ember előtt tanúságot tet­tünk róla, hogy mi nem vagyunk előidézői ennek a szörny a katasztrófának s nem akarunk oktalan meg­hosszabbítói sem lenni. Mi a békéi akarjuk s ezt meg­valósítjuk, ha lehet becsü­letes megegyezéssel, ha kell ezentúl sem lankadó fegy­vereink erejével. A nagy szót most kimondtuk s emelt homlokkal állhatunk majd a történelem, a civilizáció s az emberiség itélőszéke előtt. & képviselébáz korená­g sági bizottságai. (Saját tudósítónk telefeRjeSentése.) Budapest; díc. 13. Fővárosi tudósítónk jelenti: Hétfőn a Ház több bizottsá­got alakit. Ezek közül az egyik a hitlevelet adja át a királynak. A másik felkéri a királyt, hogy koronáztassa meg magát A harmadik a királynét kén fel, hogy já­ruljon hozzá a koronázáshoz. A negyedik a koronának a koronázási szekrényből való kivételénél segédkezik. Az ötödik átszállítja a koronát a királyi várból a koroná­zási templomba. " Héttőn választják meg azo­kat a képviselőket, akik a koronázási ebéden funkcio­nálni fognak s valószínűleg hétfőn választják. asígfa ná- dorhölyettest is. Robbs sás s feüxdiríi lópargyárba* (Saját tudósítónk teiefonjeleníése.) Bécs, dec. 13. Az alsó-ausztriai Felixdorf- ban, Wienerneustadt közelében a Mayer és Roth-féle lőpor­gyárban ma éjjel robbanás történt. A gyártelep 80 épülete közül 11 megsemmisült, több súlyosan megrongálódottt. Fe- lixdorf községben a rázkódás az épületekben sok kárt tett. Házfedelek lerepültek, menye- zetek beszakadtak. A robbanás áldozata 1 halott, 2 eltűnt és 17 sebesült, akik közül több nem fog felépülni. A robbanás oka ismeretlen. Az üzem el reláthatóan rövid időn be! újra felvehető lesz. Ára A fillér. Eger, dtc. 13. Félig-meddig még egyre annak a mástorifé hatásnak különös igézet.'? alatt ál­lunk, amelyet ez a bűbájos szó: béke első koaioly for­szában való felcseodülésével a szivekben előidézett. Megzavart, mint vala­mely káprázatos álom, a melyről azt se tudjuk való­ság* e vagy csak a fantázia szeszélyes játéka, mert nem hittük, hogy még valaki kimerje mondani, mát szo­rongó szívvel sejtettük, hogy a véres gonosz munkába merült emberiség ötökre el­vesztette. Lassanként azon­ban még is latolgatni kezd­jük annak a fontos lépés nek a súlyát, amelyet a központi hatalmak most di­adalaik hatalmas emelvé­nyéről népeik és az egész világ szeme előtt a legne­mesebb önmérséklettel és tiszteletre méltó humanitás­sal megtettek. Az öröm túl­áradó érzése lassankint mégis helyet ad a kritizáló észtek, amely arra is kiváncsi, lesz-e viszhangja a háború első nagystílű szólamának, lesz-e becsületes kéz, amely elfo­gadja a férfias jobbot, béke lesz-e csakugyan a béke- ajánlatból. Mirajtunk nem múlik a béke. Mi a békében is pa- cifikus irányzatú hatalmi csoportosulást alkottunk. Mi nem vágytunk senkinek a birtokára, nekünk nem kel­lett soha ‘egy talpalatnyi se a mások birtokából, mi nem provokáltunk senkit, hanem a béke kedvéért keserű ön- megadással nyeltünk le | minden provokálást, min- | den megaláztatást, amelyet | az utóbbi időben sűrűn volt \ alkalmunk eltűrni olyan I szomszédainktól is, akiket } egy kézlegyintésünkkel meg- | leckéztethettünk volna, ha 5 n«m félünk altéi, hogy a | háiuk mögött leselkedő búj- | togató csak erre vár, hogy | felrobbanthassa a béke év- | tizedeken át gondos szeretet- | tel építgetett várát s véres | csizmákkal gázoljon bele az | európai civilizáció müveibe. I A velünk szemben álló | két hatalom mindig agresz- | szív volt. Franciaországot a | revancke eszméje hevítette. 5 Oroszország Konstantíná- | polyra áhítozott, S harma- | diknak szintén agresszív I szándékkal csatlakozott koz- I zájuk Anglia, hogy letörje i Németországot, amelynek \ hatalmas gazdasági fellen- | dőlésében féltékeny kalmár | kapzsisággal veszedelmes ver- | senytársat szimatolt. I Ezeknek a hatalmaknak 1 lelketlen vezérei, főleg a I legjelentékenyebb haszonra j kacsintgató Anglia lelkiis- | meretíen politikusai keverik | a kártyákat. S ezért sokan ; félnek, hogy ezekben nana I lesz meg a kicsinyes és f önző célokon való fólülemel- ! kedés és elvakultságukbsn l a józanabb belátás, hogy a | becsületes ajánlatra heesüle- f tes válasszal feleljenek, vagy j legalább is attól tartanak, 5 hogy sekélyes szofizmókba . kapaszkodó, furfangos ra- I bulisztikával olyan feltéte- l lekhez kötik a tárgyalások megkezdését, amelyeket a köz­ponti hatalmak eddig elért Békelehetőségek.

Next

/
Thumbnails
Contents