Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-12-13 / 344. szám

1916. december 13 Ajánlatot tettel a béketárguatásokra a kizpratt hatalmak. A kormány hivatalos kommünikéje. — A semleges álla- j mok utján közöljük a jegyzéket az antanttal. — A pápát \ is értesítették a lépésről. — A békejegyzék szövege. Budapest, dec. 12. A magyar kiráiyi kormány ma a kivetkező hivatalos kommünikét tette közé. Amikor 1914 nyarán a tervsze rüen folytatott és állandóan foko­zódó kihívások és fenyegetések egész sorával szemben Ausztria- Mzgyarország türelmének vége sza­kadt és a Monarchia a zavartalan békének szinte ötven esztendeje után fegyvert fogni voit kénytelen e suiyos elhatározásában sem tá­madó szándék, sem hódítás vágya nem vezette, hanem kizárólag az önvédelem keserves parancsának engedelmeskedett. A Monarchiának a jelentőségű háborúban az voit a feladata és a célja, hogy létét meg­védelmezze és ellenséges szomszé­doknak hasonló álnok támadásai ellen a jövőt biztosítsa Hűséges fegyverbarátságban ki próbált szövetségeseivel egyetemben Ausztria-Magyarország hadserege és hajóhada harcolva és vérezve, de egyszersmind előretörve és győze­delmeskedve gazdag sikereket ért el és meghiúsította ellenségeink szándékát. Négye szövetségünk nem csupán a győzelmek beláthatatlan sorát vívta ki, hanem nagy ellensé­ges területeket is tart hatalmában. Nem tört meg ereje, melyet utolsó áruló ellenségével csak nem rég éreztetett és nem rendült meg la­kosságának szívós ellentálíó akarata sem. Ellenségeink sohasem remél­hetik, hogy ezt a hatalmi szövet­séget legyőzzék és szétzúzzák és sohasem fog nekik sikerülni, hogy ezt a szövetséget elzáró és kiéhez­tető rendszabályokkal elenyésszék. Az ellenség háborús céljai, melyek­hez a küzdelem harmadik eszten­dejében sem jutott közelebb, a jö­vőben teljesen elérhetieneknek fog­nák bizonyulni haszontalan és hiá­bavaló tehát, hogy az ellenfél a harcot tovább folytassa. A mi né­gyesszövetségünk ellenben sikeresen halad előre céljai felé, hogy a fenn­állása és integritása eben régtől fogva tervezett és forralt támadás ellen magát megvédelmezze, vala­mint, hogy a léte és békés fejlődése ellen irányuló hasonló támadások megismétlődése ellen a reális biz tositékokat megszerezze. E szövet­ség hatalmai nem is engedik ma­gukat többé leszólitani exiszfen- ciájuknak arról az alapjáról, melyet a kivívott előnyökkel biztosították. Mindinkább nyilvánvaló, hogy a gyilkos háború folytatása, amelynek során- az ellenség sok mindent el­pusztíthat, a végzetet azonban, amint azt a négyes szövetség bizton re­méli, többé meg nem fordíthatja, nem egyéb, mint ember.életnek és javaknak jcélialan pusztulása, mint semmiféle szükség által nem paran­csolt embertelenség, mint bűn, me­lyet a civilizáció ellen elkövetnek. Ez a meggyőződés és annak a re­ménysége, hogy hasonló belátás az ellenséges táborban is érvényesül­het, az osztrák-magyar kormányok­nál, teljes egyetértésben a a szövet­séges hatalmak kormányaival azt a gondolatot érlelte meg, ho y nyílt és loyaíis kísérletet tegyen oly cél­ból, hogy c béke előkészítése céljá hói beható megbeszélést folytathas­son az ellenféllel. E végből ma Ausziria, Magyaroszág. Németország, Törökország és Bulgária kormányai azonos szövegű jegyzékeket intéztek szoknak az államoknak az iHetŐ fővárosokban akkreditált képviselői­hez, amelyek a tekintetbe jövő ál­lampolgárok védelmével az ellensé­ges országokban megvannak bízva. E jegyzék kifejezi a haj andóságot arra, hogy ellenfeleinkkel béketár­gyalásokba bocsátkozzunk és azt a kérést is tartalmazza, hogy ezt a kinyilatkoztatást kormányaik utján az illető ellenséges államoknak közve­títsék. Ez a lépés egyidejűleg külön jegyzék utján a szentszék képviselő­jének is tudomására hozatott és a béke ajánlat iránt a pápa közremű­ködő érdeklődése is kikéretett. Ha­sonló értesítést kapott erről a lé­pésről a többi semleges államnak a négy fővárosban akkreditált képvi­selője is, hogy a demaicheról kor­mányaikat értesítsék. Ausztria-Magyarország és szövet- ségesei e lépésükkel uj és döntő bizonyítékát adták békeszeretetük nek. Az ellenségen múlik most, hogy érzületéről tanúságot tegyen az egész világ előtt. A négyesszö­vetséget azonban, bármilyen legyen is javaslatának az eredménye, a há­borúnak esetleg ráerőszakolt folyta­tása miatt a saját népeinek itélé- széke előtt sem terhelheti majd felelősség. Ausztria Magyarország. Németor­szág, Bulgária és Törökország ma átnyújtott azonos jegyzékének szó­szerinti tartalmát a miniszterelnök­ség sajtóosztálya a következőkben közli lapunkkal: A világ nagy részét immár közei két és fél éve dúlja a legrettenete­sebb háború, amelyet valaha ismert a történelem. Ez a katasztrófa, a meiyet a közös, ezer esztendős ci­vilizáció köteléke sem volt képes feltartóztatni, az emberiség iegérté- kesébb javait támadja meg, retnba- döniéssel fenyegeti azt a szellemi és anyagi haladást, amely a mai XX század hajnalán Európának büszkesége volt. Ebben a küzde lemben Ausztria Magyarország és szövetségesei Németország, Bulgária és Törökország bebizonyították legyőzhetetlen erejüket. Számban és hadiszer tekintetében fölényes ellen­feleinkkel szemben hatalmas sikere kei értek el. Soraik rendületlenül állanak meg az ellenséges hadak folyton megújuló rohamaival szem ben. A Balkánon bekövetkezett lég- utólső támadás gyorsan és győze­delmesen leveretett. Ez uíolsó események igazolják, kogy a háborúnak további folytatása nem törheti meg ellenálló erejüket. Ellenkezőleg az egész helyzet to­vábbi sikerek reményére jogosít. Létünknek és szabad nemzeti fej­lődésüknek védelmére kellett a négy szövetséges hatalomnak fegyvert ra­gadnia. Serega'nk dicsőséges tettei sem változtatták meg küzdelmüknek esen jellegét. Egy percre sem veszhették szem elől, hogy a többi nemzetek jogainak tisztelete saját jogaikkal és jogos érdekükkel ellentétben nem áll. Nem akarják szétzúzni vagy meg­semmisíteni ellenségeiket, katonai és gazdasági erejük tudatában ké­szek arra, hogy ha kell, a végsőig folytassák a reá erőszakolt küzdel­met, egyszersmind azonban áthatva attól az óhajtól, hogy a további vérontásnak elejét, vegyék és véget vessenek a háború borzalmainak, a négy szövetséges hatalomra a béke'árgyalások mielőbbi felvételére tesz javaslatot. Meggyőződésük szerint azok a javaslatok, amelyeket ezekre a tár­gyalásokra magukkal hoznának, és amelyek népeik becsületét, létét és fejlődési szabadságát kívánják biz­tosítani, alkalmas alapot nyajtaná- nak az állandó béke helyreállására. Ha a békének és engesztelődés- nek ezen ajánlata dacára tovább folynék a küzdelem, a szövetséges négy hatalom el van tökélve, hogy azt győzelmes befejezésig fogja folytatja. A felelősséget azonban az emberiség és a történetem előtt ün­nepélyesen elhárítják magukról. A cs. és kir. kormánynak van szerencséje excellenciád szives köz vetítésével kormányát tisztelettel felkérni, hogy ezt a közlést kormá­nyának tudomására hozni méltóz tassék. A baké híre Egerben Az Egri Uj -ág Hozta elősíőr a óéke hóé*, örim arcokon, ö 5 a a :S2ivekt*en. Eger, december 12. Öröm az arcokon, öröm a szi­vekben. Csillogtak a tskin eiek, ki­pirultak az arcok, a megkönnyeb­bülés nehéz sóhajtása szakad' fel a mellekből ma délután, mikor beröppinf a szinte tavaszi, záportól vert városba a béka első fecskéje. Mintha porladezni kezdene egy gonosz állom, mintha leszakadni készülne rólunk a nagy lidércnyo­más, mintha mégse volna egészen végleges intézmény már a háború. Mindezt a bizó reménységet hosszú nehéz hónapok egyetlen miliő imába foglalt vágyása csillantotta meg ez a rövidke hir, amely valljuk meg épen olyan váratlanul csapott le ránk, mint a minden borzalomban dús­káló világháború máról holnapra való kitörése. Pár napja már voltak távoli cél­zások az újságokban. Diplomáciai értesülések, semleges államok kom ­binációja végre az a fontos jelen­tőség, amelyet a német birodalmi kancellár és Tisza István gróf mi­niszterelnök ma csaknem egyidSben történt nyilatkozatának félhivatalo­san szuggeráltak, mind sejtette, hogy rendkívüli dolgok vannak ké­szülőben. De ezt, ennyit mégsem vártunk. Megszokjuk már, hogy még álmodRi se merjünk a békéről s a diplomáciai értesülések formá­jába burkolt hírlapi fecsegéseknek tte tulajdonítsunk túlságos jelentő­séget. Ma a háború legnagyobb meglepetését hozta hozzánk a táviró s valljuk meg eddig a legkelleme­sebb meglepetést is. A hirt elsőnek, mint eddig a háború összes fontos híreit az Egri Újság közölte. Délután három órakor érkezett a hir szerkesztőségünkbe a következő formában. Budapest, dsc. 12. (d. u. 1 óra.) A kormány hivatalos kommü­nikében [közli, hogy a háborút védelmi célból kezdtük és tőle létünk biztosítását várjuk. Rámu­tatva elért sikereinkre a semle - gesek utján az ellenséges hatal­maknak ajánlatot tettünk a béke tárgyalások megindítására. Ezt a hirt alig pár perc leforgása alatt szokásos jelentéseink formijá • bán a város minden pontján ki füg­gesztettük s a zuhogó záporban is annyi bámuiója akadt, hogy hasonló sikert legragyogóbb győzelmi híreink sem tudtak elérni. A város vezető köreivel pedig te­lefonon közöltük ezt a mindenesetre fordulatot jelentő hirt s ettől a pil­lanattól kezdve igazán le sem te­hettük a távbeszélő kagylóját. A A csengő szünetnélkül szólt. Nem csak Egerből érdeklődtek a hir iránt, amely természetesen egyszerre a legkülönbözőbb verziókban járta be az egész várost, hanem a környék­beli községek is Egerből az Egri Újságtól kapták meg az örömhírt. Pétervására, Füzesabony, Kál, Eger- csehi tőlünk kaptak értesítést az első életjelről, amelyet a béke magáról adott. Az u'ca képe régen volt olyan élénk, mint ma délután és este. Miden jelentésünk előtt olyan csopor­tok nyüzsögtek, mintha csak cukrot vagy petróleumot kínáltunk volna benne. S ez egész város tele voit

Next

/
Thumbnails
Contents