Egri Ujság - napilap 1916/3
1916-09-11 / 251. szám
251. szám. XXW évfolyam 1916. szeptember hétfő 11., Előfizetési árak: tlyben és vidéken postán küldve e-gé* évre 20“ korena,— fél évre korona.10— 6«gyed évre 5 kor1 50 filL, — egy hóra 1 kor. 70 f. — Egyes szám ára vasár- és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőig és kiadóhivatal: Jókai Mór-mtoa 6. m egyel ée helyközi telefon szám: 160. tftattrtCKM 8®». MttffftT 9tm* mssMBi MÁSt'LAY »©*ő mTAWmiOW&A. MÉ»MVÉ’M¥*#ÁBa*$£.<2Hlrtíefési ti rak □ cm.-ként nyílttéri közlemények, n Íróság ítéletek, gyászjelentések hírek rovatéban 20 fillér, hatóságok, részvénytársaságok, gazda- ságok, hivatalok hirdetmény*!, árverés! hirdetések 10 tillér, magánvállalatok hirdetményei fillér. Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, íelfilfizetések nyugtázása 29 sorigfi Bger szept. 10. | A román király kiadott | egy manifesrtumot, melyben a Nagy Románia eszméjének hivatalos szószólójává szegődik. Méltán s®;akozik ez a maMÍssztusa • **«y Oroszomig, a Nagy Szerbia és a Nagy Itália eszméihez: mindhárom harcos és túlzó n£CiO$alizHnu« szilötté. Békeidőbe# a szerb, olasz és román megbecsülte azt is, ami más nációhoz tartozott; a német szövet, a magyar búza, a bolgár kertészet köx- I vetit«»i jól ismerték a román lei-t és az eiasz esni síimet. Ma csak azt tartják értékesnek, ami a nemzeti eszmével kapcsolatos; minden egyéb megvetett és gyűlölt: gátja a nemzeti eszme korlátlan terjeszkedésének és, a pánszlávizmusnak, a pánro- mánizmumak és más bgyéb ... izmusoknak. Ki ebben a hibás? Az iskola-e, mely nem kápss az általános emberszeretet elvét gyakorlatban megvalósítani, —• vagy maga az egyé®, kit ezredévek véres tapasztalatai sem győztek ssssg arról, hogy eszmék és eszmények váltósnak a korral, abszolút értéktek; abszolút érték csak egy van: maga az ólei. Au egynapos rovar, a százéves tölgy, az életbe kilépi ifjú ]és a roskadó aggastyán, mind csak egyet akar: élni, élni mineUn áron, ha szenvedések, ha nyomorúságok árán is, de élni. Amíg a tébolyig hevített fantáziájú román Bukarest Utcáin énekelheti a román himnuszt, addig talán nem ? érd meg ezt a rettenetesen nagy igazságot. De majd ha ott jár a Kárpátok havas sziklái között és mindenfeléi puskagolyók zizegését hallja és érzi, hogy előtt®, mögötte az elkerülhetetlen Halál: kétségbeesett sikollyal ébred majd rá, hogy rászedték, megcsalták és az egész Nagy Románia, miaden fényével, kincsével ók sok milliónyi alattvalójával nem ér annyit, mint az 6 nyomorúságos, keshodt, bojároktól megkínzott, ds mégis élő, lüktető, remélő paraszti szive, melybe szurony fúródik és gránátszilánk. Mert ®lni lehet kis országban is, lehet napfényben sütkérezni, kenyeret szegni, gyereket fölnevelni és asszonnyal ölelkezni, de ha a szivünk dobbanása sárgállott, nincs többé semmi. Nines élet, nincs gyönyörűség, nincs Nagy Románia, — csak rothadó test van, melyet férgek rágnak és amely fölött a síron tavaszi időben kini a szarkaláb. Efc is valami: jó poéma egy andalgó szívé poétának, de vajmi kevés ahhoz, hogy egy «aab©r érte éljen és meghaljon. ... A román király ma- nifeszturaa egy műveletien és Öntudatlan nemzet undorító m®gcsalatá*a. A román parasztnak nem kell Erdély, se B«asz&rábia; békén akar ö élni kis földjén és békén akar maghalai. A magyar paraszt »®» vágyik a rosaán mezőségre; boldogan élt & magyar Alföldén és sós© akarta, hogy más hazája legyen, nagyobb, nemz őket leijgázó hóditó hatalmassága. Ma mégis a román paraszt és a magyar paraszt szuronnyal áll egymással szemközt. Mintha a görög sors- íragádiák komor hangja csendülne föl: két testvér hull el egymás kezétől; a föld fiai visszatérnek édesanyjukhoz, a földhöz. Is ha majd a román katona szelleme egyezer — idék múltával — kikéi a sírjából és elmegy széjjeínézni a román mezők fölött: lett-e valami a Nagy Románia álmából, bizonyára csodálkozva fogja észrevenni, hogy Románia éppen oly kicsi maradt, mint azelőtt. Mert a mswjze- tok nagyságát nem földjeinek terjedelme, hanem az mdja meg, hogy fiai dolgosak, becsületesek, emberszeretők. Egy nép, amely erkölcsében tiszta, kultrájában nemes, munkájában nem lankadó és együttélésében szocializált: hatalmasabb minden egyéb hatalomnál. Mindez azonban hiányzik Romániában. Visszavertük az oroszok támadási kísérleteit a Stoekod alsó folyásánál Az olaszok snlfos veszteségei Travignolótól északra. (Közli a mifmzfeerol.eökség sajtóosztálya.) Budapest, szept. 10. ^ámástím jetenlés.) deleli kadizintért Románia elleni harcvonal: A helyzet változatlan. Károly főherceg lovassági tábornok arcvonala: A Czibó-vöfgytői nyugatra állásúak ellen intézett ellenséges támadást visszavertük. Xsletgalieiában csend állt be. Máskülönben nincs semmi különös esemény. Lapét herceg vezértábornagy harcvonalas A harci tev&keaységr helyenkint megélénkült. A j Síochod a:só folyásánál az ellenig egy támadási kísérletét tüzérségünk zárótfize meghiúsította. éiasz ha«i8zin*ér» á teugermeiiléki ha re vonulón a Karnzt fensik és a tóiméiul tsldf# érés elkugvges tüzérségi tűi alatt állott A ürelí harevonal egyes szakaszán az ésóhkebb tüzérségi és járőríevékenyseg tovább tart. A T avignoió völgytől északra csapataink elpusztítottak egy előretolt elégséges fedezéket és ez alkalommal az ellenségnek anélkül, hegy egy emberünket is elveszi ettünk volna, tekintélyes veszteséget okoztak. üéRieleti hadsadntérs Nises semmi különös esemény. 8ISft»rs attáb őrnagy« Álom Hagy Romániáról Q WÍé$\
