Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-12-12 / 343. szám

1916. december 12. Ludendorff jelentése. (Közli a miniszterelnökség sajtéosztálya.) Berlin, december 11. A nagyíehadiszálásáról jelentik: tayugati §sssd#sintéf»i Rrpprecht trónörökös hscdcsoportja; .4 Serame két partján a tüzérségi tevékenység teg­nap jelentékenyen f&k@£ődott. Déltől keletre a Reimstöi északnyugatra fekvő arevdnaíen is fékozódett az ellen­séges I fi?. A német trónörökös had ess portjai á Butié Duntesnilen (a Cbamp?gHoban) és Váuqud- isnál az Argoimeekhan terjedelmes robbantásokká! szétromboltuk a franciák állásainak tekintélyes részéi. A Maas keleti pariján nehoz ágyúink tüzeltek az ellenség árkai és ütegei eta. A verduni arcvoaalon védő tüzelésünkkel és légi harcban leléttünk hét ellsnséj-es repülőgépet. Keleti hadfsiiitén Lipót bajor herceg vesértábornagy hadcsoportja. Nem volt nagyobb harci tevékenység. József főherceg vezérezredes arcvonala i A Tatár szorostól! északra az Erdas Karpátok bán a Bistric szakaszon jakobenytöl északkeletre, nemkülönben a Gyergyó hegység és a Trotusul vöigy két oldalán tegnap is nagy erőkkel támadtak az oroszok, anélkül azonban, hogy bármely ered­ményt értek volna el. Smotrecíoi északra német járőrök előretörésükkel tizennégy foglyot és egy aknavetőt szállítottunk be. SMaekensen vezértábornagy házcsoportja: Az üldöző hadseregek egyes helyeken ellen állással találkoznak. Az ellenállást megtörtük. Moz dulataink a zuhogó eső, a felázott talaj és a hidak szétrombolása ellenire tervszerűen folynak. Újra több ezer foglyot ejtettünk. Sgaeedoniai arovonal: December 10-én, amely napon az ellenség je­lentékeny tüzérségi és gyalogsági er§kei; vetett harcba, az ántánt újabb súlyos kudarcot szenvedett. A franciáknak és szerbeknek Debromir és Msdo- ro között intézett minden támadása meghiúsult a német és bolgár csapatok szívós ellenálló erején. A Paraiowótói keletre fekvő magaslatokért folyt harcokban különösen kitűnt a keletporoszországi 45 számú gyalogezred. Ludendorff, első féhadis^állásmester. 8tállni jegyietek. A kis Brassován fiú. —december. Kézdivásárheiyre aug. 29-én vo­nuljak be az oláhok. Mindjárt uj városi hatóságot nevezett ki pa­rancsnokuk. A város főjegyzője Brassován Titusz másodéves keres­kedelmi akadémiai növendék lett. Ott létük alatt az oláhok a legbru- tálisabban bántak a visszamaradt lakossággal, mindent elszedtek tőlük a gazdátlan lakásokban meg egye- uesen vandal módra garázdálkodtak. Szemtanuk beszélik, hogy úgy a katonák, mint a tisztek, nagyon rongyosan néztek ki, öltözetük hiá­nyos volt, nem egy tiszt mezítláb, roHgyes lábbeliben járt, de itt iga zán kiöltözködtek. Összekapkodták a varrógépeket s erőszakkal összefog- dosoií nőkkel valóságos varrodát rendeztek be, mert mint mondották : — Rongyokban csak nem jelen­hetünk me , erdélyi testvéreink előtt. Időközben azonban csapataink erős nyomása a kézdivasárheiyi oláh hadsereggel is éreztette hatásái. Mi­kor már tarthatatlanná vált a hely­zetük. minden házat leöntöttek ben­zinné) és gyujióbombákat helyeztek el. A gyújtogatás végrehajtására azonban már nem maradt idejük, csupán két ház égett ie. Október tizedikén kitakarodtak az oláhok a városból. Velük szökött Brassován Titusz főjegyző is s ma­gával hurcolta 10 éves öccsét is. És itt kezdődött a kis fiú kálváriája. Sehogysem akart bátyjával menni, de az ütlegelésnek, amelyet gyönge lese nem bin, engednie kellett. Lásmezöig hurcolták magukkal az oláhok, itt azonban bátyjától egy őrizetlen pillanatban megszökött és szenvedéses ut után, a legnagyobb nélkülözések közölt hazatért Kézdi- vásárhelyre. . . . Négy kis pajtásával játszo­gatott a Brassován fiú az uccán. Egyszerre robbanás rázkódtatta meg a levegőt, a románok által elhelye­zed gyujtóbomba robbant fel, ki­dobta a ház egyik oldalát s a Brosssván fiú két pajtását maga alá temette, ő meg su’yos sérülé­sekkel eszméletlenül terült el a földön. Szegény kis Bressaván fiú! Atyja a galíciai csatatéren küzd, anyja a menekülőkkel hontalanul az országban. Szegény kis Bresso- ván fiú, te megjártad az élet már­tír uiját bátyád gonoszsága miatt. Az etédi 18 aggastyán. Etéd udvarhelymegyei székely falu. Itt nemcsak oláhok, ha nem kozákok is jártak, öreg asszonyok, őszbavegytlt aggastyánok maradtak csak a faluban, akik számítottak az ellenség humanitására. S még eze két sem hagyták békén. Azt fogták rájuk, hogy a mi katonáink kém­kedni hagyták otthon őket. Nem is kíméltek senkit, semmit, kiraboltak minden házat, folperzselték az egész falut, még templomot is. És a 18 aggastyán . .. összsfogdosták őket s mind lemészárolták. Csak Simó Katalint hagyták hírmondónak. Sírva panaszolja a szegény mat­róna, meg-magbicsakiik a szava: — Végig kellett nézzem az édes­apám s édesanyám rettentő halálát. Megfegta egy oláh kettejüket, a másik meg ott állt az udvar köze­pén s ott ölte meg mindkettejüköt. Szegény jé édesapám! . .. Ő har­colt 48 bán is, s most mindig az­zal biztatott, ha mondtuk, hagy menjünk el az olájok elől: Ne fél­jetek, nem bántja az se a fegyver­telen lakosságot. Akkor se bántotta. És az öreg Simé volt az első, aki életével fizette meg a nagy bi­zalmat. (Sz.) Tiszteigé bemnUttkezás a királyáéi. (Saját tudésitónk teiefonjelentése.) Budapest, áec, 11. Károly király öelnap dél­előtt fogadja a kormánya Ház elnökségének, a Curía és közigazgatási bíróság el­nökének és Bárczy polgár mesternek tirztelgő bénulta t- korá át. A kép viselők'fekete di*zsnagyarbau, érdemrendjeik csillagjával de szalag nélkül jelennek meg a király előtt. Az tildém- itás tárgyalása. A képviselöhág ülése. Budapest, dec. 11. (Este 9 éra.) (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház ma az indemnifást tárgyalta. A javaslatot Hegedűs L®- ránd a pénzügyi bizottság előadója ismertette. A javaslathoz elsőnek Bizony Ákos függetlenségi képviselő szólalt fel, majd utána Ugrón Gá­bor, aki határozati javaslatot terjesz­tek elő, hogy a kormány nyújtson be sürgős törvényjavaslatot a há­ború okozta károk megtérítéséről. Molnár János a néppárt részéről szólalt fel, az indemnitást bizalmi kérdésnek tekinti s ezért nem sza­vazza meg. Baltyányi Tivadar gróf hosszasabban beszélt. Beszéde köz­ben két érakor az elnök az ülést felfüggesztette délután 4 éráig. Szünet után Batlyáni folytatta be­szédét s nem járult hozzá a javas­lathoz. Brédy Ernő a katonák család­jának nyomoráról, a gyermek és cseesemő halandóságról beszélt. Giszwein Sándor azt hangsúlyozta, hogy az általán®* választói jogát a nőkre is ki keli terjeszteni. Utalt a német birodalmi kancellár a biro­dalmi gyűlésen hangos nyilatkoza­tot tett a béke mellett, a magyar parlamentben is ki kellene illetékes helyről jelenteni, hogy a béke kér­désében is szolidárisak vagyunk szövetségesünkkel. A javaslatot egyi­kük sem fogadta el, Bartos János szerint Tisza István erős keze háború előtt mindent összerombelt, a háború alatt pedig nem tudóit elég erős lenni. Az elnök „ekkor megszakította a vitát s azt indítványozta, hogy miu­tán holnap a Ház elnökségei tisz­telegnek a királynál s miután a regnikoláris bizottság is ülést tart, holnap a képviselőház csak délután 5 érakor tartson ülést s ekkor a külkereskedelmi politikai felhatal­mazásokat tárgyalják. Rakovszky: De meddig fog tar­tani az ülés ? Szász alelnök: Természetesen csak este 8 óráig. Károlyi azt indítványozza, hogy ne szakítsák félbe az indemnitás tárgyalását. Tisza kijelenti, hogy ha az ellenzék erre súlyt helyez, ő nem tesz ellene kifogást, mire az elnök indítványát ilyen értelemben mődo sitja. Tisza azután a Ház munkarend­jéről nyilatkozik és pedig aként, hogy a Ház karácsonyig az indem­nitást, a külkereskedelmi politikai felhatalmazásokat, a hitlevelet és a koronázási intézkedéseket fogja letárgyalni. Az ülés egynegyed 9 órakor véget ért. Mmí sí Ifi lilái.

Next

/
Thumbnails
Contents