Egri Ujság - napilap 1916/3
1916-12-11 / 342. szám
ÍXIH. i árfolyam ?9Ui december 11.-, hátfő 342., sfátn Sf wil s= „1:J, ■ ': r'-' ‘1;í? *-f ? 0^5*^■ •"' S3f»SR8««i9 ÍV-í^r f* i-s - ■ iSÁw^aa *vsa- S? inssssn,- ~ felíw* 35 ?.wg*& 4-«« 5 -. t-.af fcjfclí | & — 8ífW ÍAÍ?i fes. «•» ^Mieéeftepwa*^ ?v< 4 1 : Iczd &&• Ís’sm & 4» fcrt**?'-" ■•• ír'- -■ • '-iÜÉ pói 11 'ik AI <1'! A Pr f A P A Sssa-í5 f S £ ■-.■:# t ?i # é •!■ ■- •;' ií Mfettasiir áráütet P «*®*íW l.. .A,^tSaftm, Sr # *SÍÍftí ./.-.».. ,-í. 'íi.S*.*.. '.- :-*»r feöbistífe s^teMeaMMé. sfesis ______ ._. E Ss. htí>tsSp&, rtmofae/fáíMifipli,.. $MBs< sftsasj &8bbmi& ■»■ ...*&-«=*« KAUAVMtxtAt. se wsTSöBtraas-, ea^rttófcc* «ft> k-« 4»% i *- m>-:-Ti'ifiif., íttí-; “->. - V: «»•*?.•••> >it.- If. .i'iix .1 í-SíS.Á’üaS'.Ö, i***, fcSfe'-waMHJ" ' ’ ” !"""~' ‘ "J‘ '~ "■_J"1 l!J - -j Miért bukott el Románia? Egar, dec. 10. Ro&ánia gyors [összeomlása aasjglepte nemcsak az aatantállaaaok, kansm a köz poati hatalmik közvékmé öyét ií. Nem Románia sz első áll apa, amelyet legyőztek ebben a háborúban, mégis Belgiumnak a legkeservesebb Ínmktiíör karéig ellentálló báb® ujs, Szerbiának általunk is m^gc ódáit hősiesség® valahogy egász-a más kép«t üatetatk fél, mini zz, amelyet a romáit hadviselés ssutst. A t&miü. hadsereg mélyun behatolt £rdél?by amíg ©tt .nem volt védd katonaság. Mihelyt megindultak ellen© a központi hatalmak sere-* gai: a nagyszebeni csatában és a brassói ftkizetbea hi- hetetlenfil gyorsan, szinti klszáaaiihaUtlan sebességgel tő't meg a román hadsereg ellentálló képessége. Fél kellett adnia Erdélyt. Am» tán egy darabig az erős;* segítséggel még tartsa?, tudták magúkat a hegyek *?$- gitt, mígnem a központiak újabb lökése mélyem visz- szavetette ©két Bukare.t mögé. önkéntelen kell kérdezni: mi az oka annak, hogy a román hadsereg nem bírja megállni a helyét? A magyarázat sokk]?; a legtöbben azt hiszik, hogy a h?dvezérek £$ malitá'-án múlik a dolog. Sokas raályér- telssö stratégiai mzgyárázs- tokat kftl^nek. Vannak, akik jámbor egyszerftíé^ged a haragos Isi«m bosszúját látják a román katasztrófában. A valóság, pedig az, hogy a román hadsereg azért i&nz had-gr; g, m it Románia Ittíépa legelne-ja- dottabb országa! Romániának maca elegendő ssunieiója, afecser.ek elegendő ágyul A2 ok pádig, az, hogy Romániának niaes ipar:?. Romániának aiecs elég ta talóko. ti j§; «.z ok pedig az. hogy cjjik a fujlett ís raod-sra k spítsdlz? #us tud ©legaadő líámu ihteí- lektUölt fáj!«*zt«KÍ és eltartani. A romín hadseregnek niucs elég értelmes altisztje; sz ©k pedig hogy Kincsesek * gyárai, "e népiskolái, melyek tbm»-gi4i yoa- dolkodá-ra és önálló cselekvésre >lka m á tudnák nevelni. Ror>.áuMaak ain- esen k képzett tábornokai; az ok pediy az, kegy az uralkodóoüztá y, melyből a tábornokok kikerüljek. Eu répa jogrenyhébb és !eg ázsiaibb osztálya: a bojároké, mely még azt a fáradságot is elhárítja m igáról, hogy a kormányzás áz uralkodás, a hsdvazotés r unkáját megtanulj j. A román hadsereg dönt5 és R®máaiár* sor?döntő baja pedig az, hogy a román kaioüétémeg.ík nem egy rangú ellenfelei a központi, hatal mak katonaiémegeiaek. A romám katona természet- szerűen n*m má -, mint az uniformisba bujtatott roma--, paraszt. Hogyan mérkiihe sen nsár:; s&ost az a paraszi- tSmsg a nésasít hadsereg sitiden izében írni é«- ölve sai tudó ittttlligenz gyári munkás tömegeivel, akikor a román párás- t*ág 80 -.iá j ?a lék a au-.-.ifabéta ? Vslski i kiszű -iitotta, hogy a német I had^í-regben hús? hidtastayi szer ■••özet muakáa harcol, akiket »»ár a gyár iskolázott sgyAttmftkéáésr^, akik -1 mái a szakszervezet gymi bajtársi zoliditásra. A roraáa p&fasztííig 75 számiéba még ma i . jobbágy, sííi, ha az alkotmány pa- ’ pirosa szerint szabad órabér i is, a valéságbaa mégis ro- j bottal és tizeddel adózó szolgája a boj rrtak, vygy a | beiá; bérlőjén-; k. Rosszul aatveit féld, ipartalán agrárállam, v«zétésr@ l-épíd n, h^nys boiárság, intellektuelhiásyból fakadó ti ztbiány, Írástudatlan végsőkig kizsákmányolt job- oágyság, zsidéeldözés: íme Römásia szociális térképe. Ha ismerjik est a térképsít, akkor szennai világossá lesz: miért kellett vereséget vereség ut n szenvednie ás miért kell katasztrófában tönkre m^nuio a román hadseregnek a máiik: a katonai térképein, R« li HSi®«s tábornok esapatii elkestredstt orosz támadásokat vernek vissza RsiáBtókaa m IldSiés tért nyár. 4 !5bht baretér estméiflelea. (Közli a misiizterelnökség sajtóosztálya) (Hlyii 1-ai.oss jelest^.) Budapest, december 10 Ac^IelÉ fess#s*iaiiér$ Siiirida és C rtritavtda ftősött a bolgárok átjutottuk a Duna bal partjára.is Pl^itité! keletre üldözésünk tért nyer. ár2. fáberndk csapatai éz Orsáté! nyugatra és északnyugatra km ódé határterületen heves erasz támadásikat vertek vissza; az- ellenségnek csak Sáltatéi délnyugatra sikerült egy m&g&slatot télink elragadni. Kövese vezéretredes h^dserőgének ..etében'' az •ilsaség több elkeseredett támadást intézett a Fundul— Middó?itéi nyugatira fék vő állások elles, amelyekért KóVük óta he vetélkedés folyt. A derék védik mind* annyissér vlSv^av-eríék a támadási Tovább semmi <ésyeges i?em iétiénh Olasa és délfcaleii hadiziniérs A hsíiym váitofaílan. HSf«r, aitái»«>8*Hag^. Ara Sí feliéi.
