Egri Ujság - napilap 1916/3
1916-12-09 / 340. szám
XXIfi. £*fa!y*Ri I9íd. december 9., szombat 340, siám ps mm l.^HI 288®s®$i&9i Í4f#sSei j&gftHfre^vfr&gk'MS ^a^^tSÉWírfigfcsi .>r»v. s* hanem®r~ &£■&«* SölwKNWAr- Gsqgpsö é«f« fs &«*«*■» — teása t; 5jS»®6» ?s t, — Ki^fvs fcsáte &?*. «w >#«*» &B tsasesrKíüs^ Is « fe — . /feai ®fe» ggföa C S$b@s«S «le lwS|fefe$ íáte®a«i VK. POLITIKA! NAPILAP m, sraimsoKL *■«*&* flwwa&ssag® f se®; @*ügs«0 ,&$»*-&»■»*Wföá&$Mi ^£$£VtRVTAKS*4Ae, 8Bwés®8®S arak ss 13 mm fcu-iwitwpak, pMnttft ^y^í*^$5v,í5SSt^i;9?5x h£m& 5Í®e*, í**aMí* S*StetssSs^. toMs ] ss»» s SSB#*, mefaMHiNúfefc «** •*•»■ y3fcm*»»ft. *»<%ss!a<a«fe, »?saeía<aé««i «»». t~» -amj % U. Egp&fitotS&c *S»>BS«í<fc^i VfcgtMWai, «»i 1**ííS*-siwfe H hazugságok országa Egy erőtlen, gyösge jella- mö és talán egyenesen za- vartelméjü király vezetése wLtt az oláh ©ép most eszeveszett kalandba ragadtatta magát, melyben a saját fere- jéa kell állania. A saját belső erején, — amely nincsen és nem ís volt. Tehát ös%zs kell esnie, tönkre kell mennie, mint a felfújt hólyagnak, amely léket kap. És na a már ország-világ láthatja, hogy az ország-világ láthatja, hogy az sz Oláhország, smelyet jóbarátnak yagy ellenségnek bizonyos súllyal bírónak éitákeltiink, tula;doaképen egyetlenegy ember volt, HohenzoUerni Kiró y király. ISackensen a iuiiartii-fleisti vonaton tűi üldözi a« ellewalgsf. & kárpáti teberatmiesiió off«nslvn teljes iadarc§t vaüott. á Dflu-fre&toe mgghiasnüaK n eresz támadások, fflacedsijebaa a sztrbeiet Tiss^arerték. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya,) {.Hivatalos felemás.) Berlin, december 8. A aagyfőaadij2á;ásáról jelentik: fcytigsifi ^atá«aiaté8*8 A német trásiSrUkSs hadcs@poi*t]a» A Mais nyugati pariján a franciád tegnap megtámadták a 304 es magaslaton december 6 án általunk elfoglalt árkokat. VLszavereiiek. Keleti hadssi^éérs Lipót bajor beree| vszértébernagy hadesopertja. A DÜH-': -fronton orosz előretörések meghiúsultak. Widifíil délre a tábori őrsáiiásaink egyikébe benyomult osztagokat nyomban ismét visszaüztüir. Jézsef ?-ibeí»®®;y veiérezredes | A kárpáti nagy tehermentesitö offenziva kudarca után az oroszok csak részleges támadásokra vállalkoztak. Tegnap több rohamot intéztek ». Lu- dován és a Trotus völgyben levő vonalaink ellen, de véresen visszaverettek. SHackeüisen vezértábornag^ haácsoporfja: Előnyomulásunk a Bukarest—Ploesti vonal ellen és azon túl oly gyorsan történt, hogy a predeali és az Ofáne szorosi határterületen álló románok már nem tudtak idejében visszavonulni. Hátrálásuk közben német és osztrák-magyar csapatokba ütköztek és északról szorongatva legnagyobb részükben fogságunkba estek. A hegység ős a Duna között az üldözés folyik. A 9-ik hadsereg egyedül tegnap mintegy 10,00$ embert fogott el. fim S fillér. feltartóztathatatlanul sodródik tragédiájának zárójelenete felé. Úgy van: a hazugságok országa, Romániának hazugság mindjárt mindjárt a neve és a származási elmélete, mert ez a nép sem római ivadék, hanem ktilön- lönboző fgltáju balkáni néptörzsek nomádjaiból alakult ki, a kik — régi erdélyi törvény szerint — közönségesen oláhoknak neveztetnek, tehát még ősi nevük is gyüjtfnáv volt, Hazugság a koholt alapon fél - ópitett egész történelmük, amelynek eélzatos hamisítás tekintetében . nincs párja a föld összes népeinek krónikáiban. Hazugság a nemzeti nyelvük, mely mondvacsi- csinált vegyüléke latinnak, franciának, olasznak és édeskevés köze van az összes nyelvük ősforrásához: a köznép ‘nyelvéhez; az oláhországi paraszt nem Ismeri az urak nyelvét és az iskolában kell azt msgtsnulma. Mindezeken kívül hazugság Oláhország nemzeti tudománya, irodalma, lövészete, mely nagyobbrészt a francia s részben a német kultúra majmoláía. Hazugság a nemzeti ipara, keres- kedelme, mert a franciák, németek, magyarok és más idegenek teremtették míg a ma is csak jekntáktelenebbfe része van oláh kézen, Természetesöa hazugság neisdsn terjeszkedési igényük is, mart am'lyen jogalapon követelik Erdélyt és Bukovinát, ugyanazon az alapon követelhetnék a földgönab s bármely má» pontját, abo esetleg oláhok megteleped- | lek. | Abból a nem?sti k őzérzés- 5 bői, azokból a sajátos tulaj | donssgokból és képességek- | bői, amelyek bizonyos szá- : ssu embert fíjlődésképe? néppé tesznek és jogot ad- t nak ennsk önálló létezéshez I az oláh karakterben mentői kevesebbet találunk. Vse | egy tökéletesen elfranciáso- | dott arisztokráciájuk, mely | csak olyankor jáísza a ro- mást, mikor a néptel kell j neki valami. Vas aztán gyak- i ran lázadoz© parasztságuk, : mely még ma is jóformán 1 jobbágysorbsn él. De a leg- \ fontosabb orsiágfentartó ele® i a középoiztáy, ma is több nyíre idegen feeváadorlottak- i bél kerül ki. \ a*y szinte páratlanul nagy ■ államszervező "talentumnak: <7i Hohenzelisrní Károly ki- i rásynak sikerűit ugyan a í züllött állapotban átvett népet valamennyire kissozs- ; daísi a balkáni piszokból és Hofeenzollem-voltáaál, ha- í taímas összeköttetéseinél fog- i va elég előkelő helyot tu- i dott biztosítani országának a nemzetek taaácsában' De amit elért többnyire külső máznak maradt És a nemzeti öntudat, melyet népébe belens^elní igyekezett, csakhamar minden jézss értelem és nemesslg nélkül való Hagyzási hóborttá fajult Az oláh királyság összes régebbi sikereit kizárólag Károly királynak kíÉ*z@»- heit®, anélkül, hogy maga az ország erőpróbára lett volna téve.
