Egri Ujság - napilap 1916/3
1916-12-01 / 332. szám
1916, december 1. £ G R 1 Ü j S A G 3 polgármester nyitotta meg a következő szavakkal, amelyeket az egész közgyűlés állva hallgatott végig: A templomból jövünk, a hol imádkoztunk Istenben feo[dogult jó öreg királyunk lelkiödveért. Forró fohászok röppentek a Mindenható elé, ki ura a hatalmasoknak és gyengéknek, alázatosan kérve őt, fogadja kegyesen a menybéli iró nusa előtt megjelent uralkodónkat. Uralkodónkat, ki jóságos volt gazdaghoz, szegényhez egyaránt, ki gondját viselte a nagy monarchia minden népének és ^nemzetiségének, ki mint férfi, Európa legelső gavallérja, mint férj és családapa mintaszerű volt, s kit a milyen káprázatos fény vett körül, ép oly gyakran és kérlelhetetlenül sújtotta a végzet erős csapásokkal a szive mélyéig. Ki tudja, a hatalma volt e nagyobb, vagy a szenvedései, de legnagyobb volt a kötelességiudása és munkabírása, mellyel a halaimat gyakorolni s szenvedéseit legyőzni tudta. Előbb imádkoztunk íe'kiüdveért, most pedig összegyülekeztünk, hogy hosszú éleiéről s életének nevezetes nagy eseményeiről elmélkedjünk. Halála felett érzett legmélyebb rész- vetteljes érzelmekkel eltelve az ülést megnyitom. Azután Barsy István dr. városi képviselő állott fel s magvas és választékos stilusu, az uralkodót és embert egyformán jellemző s gyönyörűen előadott ;emiékbeszédben idézte elénk forrón szeretett királyunk egész nemes egyéniségét beieszőve és hangsúlyozva azt a jótékony hatást is, melyet egész pályájára fel íéges hitvestársa, a legragyogóbb erényekkel felruházott nő, Erzsébet királyné gyakorolt. Beszédet a következő emelkedett szavakkal fejezte be: Kormányzó volt a szó legnemesebb érteimében. A történelem lesz ugyan hivatva róla a királyi jellem- rajzot megírni, de nagy kora és dicsőséges, hosszú uralkodása már előttünk is megnyitott annyi perspektívát, hogy benső meggyőződéssel mondhassuk halála után a ki rályok egyik legnagyobbja végezte be földi vándorutját. A királyok királya: a Mindenható a legnagyobb földi hatalommal és pompával ruházta fel, de az embert sok csapással látogatta meg. Valóban elmondhatjuk, hogy fejét a királyi korona s a szenvedések tövis koszorúja egyformán ékesítette. A királyok fölött is uralkodó halál elragadott tőlünk nagy királyunk. Megszűnt földi dicsőséged, megszűnt szenvedésed. Megérkeztél oda, ahol vár reád szerető hitvesed. Elköltöztél oda, hol a béke uralkodik Itt a békét nem érted ugyan megl de a béke épületeinek hatalmas alapját lefektetted már nemzeteddel Kérünk jó királyunk, hogy a túlvilágról is gondolj szegény hfi magyarjaidra, kérd az Istent, hogy a megalapozott épület minél hamarabb álljon szilárdan az idők végtelenjéig. A beszéd után a polgármester a következő határozati javaslat elfogadását indítványozta. indítványozom.' Fejezze ki a képviselőtestület királyunk elhalálozása feletti mélységes részvétét s ezen érzelmének a mai nspí ülésről felvett jegyzőkönyvében adjon tiszteletteljes kifejezést. Jelentse ki Károly király őfelsége s felséges neje királynénk iránti alattvalói hűségét és hódoiaiát » adjon kifejezést azon reménységének, hogy őfelsége a magyar nemzet szabadságát, függetlenségét s ősrégi alkotmányát tiszteletben fogja tartani. Éljen felséges királyunk és királynénk. A határozati javaslat egy hangú elfogadása után a közgyűlés véget ért. IAz uj zsidó templomban délután fá! ötkor tartották meg a gyász istentiszteletet nagyszámú válogatott közönség jelenlétében, a melyben a város összes felekezetei is képviselve voltak. A nagy hatású gyászbeszédeíí dr. Sehweiger Lázár főrabbi mondotta, mélyen járó gon dolatokban gazdag szavakkal búcsúzva a magyarok legiiberáiisabb gondolkodású királyától. Gyászünnepély a főgimnáziumban. Kegysletes emlékünnepet tartott a főgimnázium is az egri középiskolákban az éppen hivatalos látogatását végző Badics Ferenc dr. kir. tanácsos, tanker. kir. főigazgató jelenlétében. Az üanepéiy Kalovits Alajos dr. intézeti énekfanárnak ez alkalomra szerzett hatalmas gyáazénekével kéz- dődö.t, melynek szövegét Kovács Pius dr. irta. Az emlékbeszédet Kürti Menyhért dr. mondotta. A megható ünnepély a Himnusszal záródott. A parlament gyásza, (Fővárosi munkatársunktól.) Budapest, nov. 30. Az országgyűlés megható közvetlenséggel és fölemelő egyöntetűséggel áldozott boldogult első Ferencz József király emlékének. Immár történeti alakját glóriába öltöztette s az alattvaló szeretet, a megbecsülés és a hála versenyre keitek egymással, hogy uralkodói és emberi nagy erényeinek még legelrejleitebb zugaiba is bevilágítván átéreztessék velünk s egyben híven vissza! ükrözíessék veszteségünk és gyászunk egész töménte- lenségét. A visszapillantás, melyet a gyászoló nemzet tolmácsai erre az eseményekben gazdag életre vetettek és az eredmények méltatása, melyek még a mai reitenetes próba megóvására is képessé tették a nemzetet. a történelem legkiválóbb uralkodói sorában ünnepelték I. Ferencz József emlékezetét. Mert világiör- téíaeti rendeltetést töltött be, amidőn megoldhatatlannak látszó problémákat oldott meg és évszázadok hagyományaival szakítva évszázadok útvesztőjéből vezette ki a nemzetei. Dicső alkotása, a 67-iki kiegyezés a maga sorsdöntő jelentőségében épen most, e világháború iszonyú forgatagában bizonyul mesterműnek: a dinasztia és a nemzet együvé tartózását olyan hatalmassá tette, hogy imbol egy egész viiág támadása tehetetlenül omlik össze fegyvereink előtt. És ha ez alkotó már a történelemé is, ellenségeink hiába ujjonga- nának, mert a szelleme él, Itt maradt közöttünk és ébren tartja bennünk a lelkesedést és a tetterőt, mely a diadalmas befejezéshez még szükgéges. Egy hatalmas sugara ennek a szellemnek ragyogósra tudta váltani még a gyásznak ezt a lelkek mélyéből fakadó ünnepét is. Elköltözött jó királyunk raegcson- toíodott alkotmányos szelleme égett abban a legfelsőbe jjkirályi üzenetben, mellyel fenkölt fiatal utóda ezúttal elsősorban szólott hőséges renddhez s amely uj királyunknak alkotmányhű szándékairól biztosítja a nemzetet addig is, mi® ezt koronázással és hitlevélben szentesit heti. Amidőn a magyar nemzet ezt a szellemet szivének tuláradásával ünnepli feledhetetlen na y királyának ravatalánál s ugyanakkor hagyományos kiráiyhüségével sorakozik a trónraldpö uralkodó körül, hogy ndház hivatásában minden megpróbáltatásokon keresztül kitartson mellette, egyúttal bizonyságot tesz arról is, hogy érdemes erre a szellemre. [Gaüaia, november hő. A lövészárok alszik. Csak az őrszemek állnak helyükön és bámulnak a tél élői éjszakába, lábszárig a nehéz havas sárban taposva, hűvös, ijesztő, halálos a galíciai éj, ormótlan felhők nyúlnak az égen, sápadtan bujkál a hold és a csillagok gyámoltalanul állnak a fdlegekberi. A sok katona aiszik, mind-mind és egy sem ábrándozik arról, hogy a legöregebb harcos, ki nagyapáink idején vette vállra a fegyvert, néhány perc múlva kiejti kezéből az ősi, vérben fénylő kardot. Schönbrunban csöndben, óvatosan ajióí nyitott a Halál s itt kinn a hadak raihiói nyugodtan, sejtés nélkül álmodnak a galíciai agyag párnákon. Az őrszem áll a helyén, nézi a távoli világot és nem veszi észre, hogy a borús égen uioiját lobbanva lefut egy csillag s alá hull a végtelen felhők peremén az elmúlásba. Egy csillag, amely nyolcvanhat év viharában fáradhatatlan fénnyel tündökölt. . . November 21-án szenderült el Ferencz József s másnap a délelőtti órákban már mindenütt a legszélső lövészárkok lakói között is elsuhant a döbbenetes hir: meghalt a király. A nagy események nagyszerű szárnyalással repülnek, próbáljuk meg nyomon követni a hirt, amint nehéz fájdalmával eljut a galíciai vérmezőkre. A hadsereg parancsnokság Bécs- bőí kapta a hirt. A sürgöny ott volt már kora reggel. Nyomban jelentették a Kegyelmes urnák és egyidejűleg a telefon szoba valamennyi készüléke megindult, hogy a különböző hadcsoportoknak tud- tui adja Őfelsége halálát. A hadtest- parancsnokság néhány perc múlva szintén tudja a hirt és innen kezdve a legkülönfélébb eszközök utján terjed el a szomorú valóság. Telefon zug, lovasok vágtatnak, kocsik gördülnek, gyalogos katonák sietnek, valamennyi viszi az újságot: meghalt a király. Szál! a hir ezerfelé. A hadosztályokhoz a tábori vasút állomáshoz, a trén psrancsnokság- hoz, az élelmezési és municiős raktárakhoz, a tábori pékmühelyekhez, a kórházakhoz, beteg állomásokhoz és egyéb közvetlenül a front mögött működő intézményekhez. Rövid félóra alatt mindenhol tudják, mindenhol megdöbbentek, összerezzenKirály napok az Urániában. féléméit hely árakkal. ■ A KIRÁLY IMÁJA . . . Budapestről meghívott zeneművészek közreműködésével. Két hét.....— tel Budapest előtt, legelőször az országban. ...... ‘ G yászol a lövészárok
