Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-11-18 / 319. szám

1916 november 18.

E O R í

ü j s a a

3

E célDól e járások számos nagyobb községében szakelőadásokat fognak tartani a többtermelés alapelveiről, az okszerű gazdálkodásról, madarak és fák védelméről s esetleg az egyes vidékek szerint fontos más más gazdasági kérdésről. Ezekre az előadásokra elsősorban annak a vidákuek a taaitóit és tanítónőit fogják meghívni, hogy ezek hallgassák meg s ismerjék meg az olt megbeszélésre kerülő gazdasági elveket s plántálják azokat tovább a nép között.

A december és január havában megtartandó gazdasági előadások tervezete a következő :

Az egri járásban: Eger, Füzesabony, Kápolna és Verpeíét hely- cégekben.

A gyöngyösi járásban: Gyöngyösön, Deiken, Gyöngyöspatán, Vá- mosgyörkön és Damoszlón.

A hatvani járásban : Hatvan, Apcz, Szurdokpüspöki és Pásztó községekben

A hevesi járásban: Hevesen,

Kiskörén és Tarnamárán.

A pélervásárai járásban: Péter- vásárán és Sírokban.

És végül a tiszafüredi járásban: Tiszafüreden, Tiszanánán és Sarudon.

Az egri. pérervásárai és tiszafüredi járásban Psrlaky Eiessér hevesmegyei gazdasági felügyelő, a gyöngyösi, hatvani és hevesi járásban pádig ingei Hermán gazdasági egyesii!eii titkár tartja az előadásokat.

Erdélyi jegyzetek.

— november (Saját tudósítónktól,)

Vásárhelyről keskeny vágánya vicinális visz Parajdra. A széles völgyekre nsár ránehízedik a köd és a hegyek olyannak tűnnek, mist pipázó óriások. Csöndesei* csobog a Nyárád, kiséri a vicinálist, mintha utasainak regélne a tovasauit szomorú napokról.

Délfelé felszáll a köd, kibontakozik a vidék. Ledöntött fák, derékon tört fenyők szonaorkodnak a parton, a közeli erdőszélee, dérütött, lehevert fü, rongydrrabok, lövészárkok, itt már véres kezével jár* a háború.

Lassan cammog a vicinális, egymásután múlnak az ismerős falvak, elmarad Nyárádszereda is, a vicinális lagnsgynbb állomása, ahol hosz- szabb ideig pihen a vonat. Azután elfordul a végtelen erdőségbe, megkerüli és amint visszanézek, odaöt- ük hatalmas ormsvsl a-Bekecs, körülötte apróbb csúcsok puposodnsk- bércesednek. A Bekecs sokat emlegetett hegy erdélyi háborúnk óta, uralja az egész Nyárád mentét és a Küküílő völgyét és utat nyit Maros- vásárhely felé is. Kemény vetélkedés folyt érte, véres szursayharcok, melyeknek az lett a vége, hogy a retieathetetlen székely góbék, akik oroszlánok voltak mindenütt, főkép hazájuk védelmében, hamarosan elűzték csúcsáról a vad oláh hordákat. Mest már csak bedőlt lövész - árkok, felperzselt erdők feketesége és a hatalmas tömegsírok, melyekben ezerszámra álmodnak „Románia Maré“-ró 1 ;az áruié nép dermedt, katonái, tanúskodnak az itt lefolyt elkeseredett, dicsőséges küzdelmekből.

Az állomásokon alig látni embereket. Mindenütt poroszkáló népfel ■- kelő, csendőrök. Ép agy mint a román árulás előtt. Cs&k most polgári egyénnek tilos a folyásén tartózkodnia. A vonatvsró faubeliek a rácson kívül, az állomás hátánál I álldogálnak, néhány gyermek, öreg asszosy és az egyik tarágu, csene- vésa fához pipázó székely támasz- ' kodik. Ezek is csak azért jöttek, hogy az érkezőknek csomagot segítsenek cipelni, mert a falu jó másfél kilométer ide csak a domboldalán ehélő tornya látszik. A váróteréül ajtója csak a vonat beérkeztekor cdkcrdul s amiat kifut a vonat, el néptclenedik az állomás másnap délutánig. Csak a népfelkelő patkós bakkanci&nak csörgése veri föl a csendet, meg egy katouavenaí.

Szűnnek-múlnak a székely faluk, egyhangúság, dermedt élet. Pedig talán most kezd feltámadni. Jövö- gélnek az ágyuszótól elfutottak, ekós szekereken, a magukkal vitt holmik- kai. Ezek már nyugodt rendben ösz- szeszedték mindenüket, de arra beljebb, Istenem, azoknak hátukon a házuk, keblükön a kenyerük. Főkép azok térnek vissza nagy számban, akik kocsin mentek el, a messze vidékre vonaton elszállítottak ki tudja merre járnak még . . .

Nagy késve bedöcögünk Szová- tára. Az alsó állomásra, mely tulaj donkép a fürdő állomása. Valami megmagyarázhatlan kíváncsiság fu- rakodik bennem: milyennek látom viszont a kedves fürdőhelyet, a csöndes falut. Hiszen annyi borzasztó hirt hallottam. És bizony csak panasszal van tele mindenki, akivel találkozunk.

Egy öreg asszony. Sarki háza pitvarában busong.

— Nem hagytak semmit épsn, instállom. Itt vannak -a szobabútorok maradványai.

A félszerbe mutat. Oda hordta a szekrény megmaradt oldaideszkáit, gyújtássá vagdalt asztallábakat.

— Es az ágyam, a vánkusok, a cihák, és az éléskamrám . . .

Eisirja magát az asszony. Egy pillanatig csönd.

— Pedig, instállom, mindennel el voltam látva a télire. S a majorságom is mind odaveszett.

Némi kis vigasztalás csillan fel az asszony arcán :

— De csakhogy a [házam fűzzé nem tették. Legalább meghúzódhatok a hidegtől.

S akármerre megy az ember a faluban, csak panasz-szó sir a hazatértek ajkáról. Itt a falu közepén felgyújtott ház, amelyről egy ember azt mondja, hogy ennek a fénye melleit takarodott az utolsó oláh- csapat a faluból.

A fürdő alsó telepén hatalmas két kádon szűrték át az uszodába csatornákon vezetett sósvizet. Nyoma veszeti a kádaknak, összetörve a csatornák. A villák kerítései cafatokban, az ablakok beverve, az ajtók kitörve, a bútorok felforgatva, szekrények kirabolva, a gondosan ápolt kiskertek összeturva, védtelen rózsafák koronája levágva, — elszorul az ember szive a barbárság ekkora fokának láttára. U gyanez a kép a felső telepen is, ahol a belügyminiszter tornyos villája díszük. Azzal is hasonlóan bántak el.

De miért tépdessük a már hegedő sebeket? . .. Amerre oláhok jártak, csak pusztulást lehet följegyezni, fíkte'en bosszúnak soha nem tapasztalt orgiáját.

Nem mint ellenség járt kincses földünkön a román hadssreg, hanem mint rablóbanda, amely pusziit mindent, ami útjába esik s magával visz misdent, amit magával vihet, aminek csak parányi értéka van. S ebben a rablómunkábaa a tisztek jártak elől, a katonák ezek felügyelete alatt végezték állatias munkájukat, amely mindenkorra megbélyegző marad a románokra s szegény erdélyi testvéreinknek gyászos emléke lesz,

Küküilőszegen várakozunk a Brassó felöli vonatra. Késő délután, csúnya, esős hangulat. Négy órai késéssel indulunk a Királyhágó felé. Gyakorta, hosszasan álldogálunk egy-egy állomáson: katonavoaatot várunk.

Velünk utazik egy kovásznál földbirtokot özvegye is.

— Három napja jövök, képzelheti, mennyire megtört az aí.

— Kovásznán Hagy garázdálkodást csináltak az oláhok?

— Az iagatlanokban nem éppen nagyot. Inkább csak az ingókat pusztították el vagy vitték magukkal. Az óvónőnek pl. volt negyven párnája, azt elhurcolták. Általában élelmiszereket, bőruemüeket, vánkosokat, paplanokat hordták el. Én a meneküléskor csépeletienül hagytam barátosi birtokomon néhány kazal búzát, annak persze csak a roncsait, néhány keresztet kaptam raeg. S természetes, hogy á villámat is összehányták, egyetlen bútordarabot nem hagytak a helyén.

— Sajnos azonban, más szomorú jelenséget kellett tapasztalnom : az ottmaradtak is fosztogatták a lakásokat. Persze ezek is oláhok. Most aztán a csendőrök szedik össze az ellopott holmit és mindenkinek meghagyták, hogy szállítsa be a kaszinó nagytermébe, nem lasz báa- tódása. Érdekes, esténkint megindulnak aztán s ki egy pár cipőt, ki búzát, ki ruhaneműt visz a kaszinóba. Már egész a menyezetig van a nagyterem visszakerült holmival. A termet lepecsételik s csak mikor mindenkinek a kára meg lesz állapítva, adják vissza tulajdonosaiknak.

(Sz.)

MIREK.

Eger, nov. 17.

jj — Kitüntetés. A katonai pali ranc*nokság Csoor Dezső 308. hv. \ gyalogezredbeli hadapródjelölíet, aki jj jelenleg sz orosz harctéren küzd, az \ ellenséggel szemben tanúsított bá- \ tor magatartásáért a bronz vitézség! I éremmel tüntette ki.

■ — Halálozás. Oláh Lajos a vá1 ros egyik közismert polgára ma reggel meghalt. Temetése holnap l 18 án délután 3 órakor lesz a ka- I pás-utcai gyászházból.

í — Meg akarják ismételd a szombati hangversenyt. A mai

előadás iránt oly nagy az érdeklődés, hegy a rendezőség egy második hangversenynek megtartását foa- tolóra vette. Minthogy jótékonysági ügyről van szó, és igy kockázatos vállalkozásokba bocsátkozni nem szabad, ezt a második hangversenyt csak az esetben tartanák meg, ha megfelelő mennyiségű [előjegyzés által a sikert biztosítva látnák. Akik tehát a hangverseny iránt érdeklőd nek, jegyezzék elő a kivánt jegyeket a Szolcsányi-féle könyvkereskedésben. Szombaton délután 4 órakor az előjegyzések lázárainak, amikor a rendezőség a második hangverseny kérdésében dönteni fog.

0

1 tsm bérein e* a hétfői fővárosi hírlapokat, melyek bizonyítani fogják,

11721 C.8S €fl hogy a budapesti Mozgókép-Otthon csak hétfőn kezdi bemutatni m V Wt^Í9í9%Mf a KÁRTHA.USÍT. Az egri Uránia mai és holnapi előadásai-------------- páratlanok lesznek a maguk nemében! -