Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-11-16 / 317. szám

1916 november 16. E <3 R » <’ j :3 A O 3 szerezni mindent s azzal sz indok­kal érve!, hogy írjanak alá mert a füszertizletekbeG ezután nem lahet semmit sem kapni." Nem tudjuk kitő! kspía az infor­mációt a panaszos levél írja, — da a dol^sak ez a beállítása merőben téves. A városnak eszeágábaa sincs alá­írásokkal kundsaííakat gyűjteni, ha­nem amint már az Egri Újság ki­fejtette egyszerűen összeírást készít­tet a város lakosságának mindenféle élelmiszer szükségletéről, hogy a mennyiben szükségessé válnék bi­zonyos cikkeknek beszerzése, tájé­kozódva legyen a beszerzendő meay- nyiségek tekintetében. Aki a város bejelentő lapját aláírta, nem vállait semmi néven nevezendő kötelezett­séget, egyszerűen bemondotta, mi a szükséglete Azt, hogy a füszerüzleíekben nem lehet semmit kapni ezentúl, szintén nem hangoztatja a város, tény azon­ban, hogy már most sem igen sokat vásárolhat az ember a fűszeresek­nél. Cukor nincs, petróleum nincs, sé nincs, rizskása nics. Épen azért létesítette a város a közélelmezési vátlalsíot, hogy a iakesEág szükség­letéről lehetőleg jól és olcsón gon­doskodjék, arait eleddig hiába várt a jüszerk reskedáktő). Ha a közön­ség a helybeli piacokén és kereske­dőknél megtalálta volna szükségle­teinek kielégítését, ha nem lett volna élelmiszerhiány, piaci és élelmiszer­uzsora. a varasnak soha eszébe sem jutott volna ilyen nehéz körültekintő munkát, ezerféle gondot igénylő vál­lalkozásba fogni s ha mégis teszi, a közszükségiet kényszerítő nyomá­sának e^ged. Egy azonban bizonyos, ez a vál­lalkozás most sem akar a piacokon kizárólagos joggal uralkodni, hanem az irányzata az lesz, hogy ott lépjen fel ssgitően, ahol a hiányok pótlása, a szükségletek fedezése megköve­teli. A kereskedők előtt tehát szabad tér marad továbbra is. Beszerezhetnek és forgalomba hozhatnak árukat továbbra is és egészen nyugodtak lehetnek, hogy azokkal a cikkekkel, amelyeket a közönség a kereske­dőknél normális föltételek mellett megszerezhet, a város közélelmezési üzemei foglalkozni nem kívánnak. Ami pedig a hasznot illeti, a vá­ros haszonra nem dolgozik, csak a befektetését s az üzemi költségeit kívánja megkeresni. Ez pedig az egész fogyasztó közönség érdeke, amely mögött az élelmiszerárus és kereskedő érdekének háttérbe keli szorulni s az egész közönség jáléte érdekében alakult vállakózás mene­j tét rcegaksszíani még akkor sem % volna szabad, ha itt-ott talán érin­tené is a kereskedők igen érzéke­nyen védelmezett éredkeit, amiről | azonban alig-alig lehet szó. A cipőkérdés Fatalpu cipők készítésére tanítják ki &z iparosokat. Eger, nov, 15. Közte méretű azon áldatlan hely­zet, * melyben a közönség a cipő- vásárlás körül szenved. Tudvalevő, hogy a talpbőrhiásy miatt a cipőárak szinte elviselhe­tetlenek. Iparosaink nem aak tud talpbőrt sxergzsi, s igy legerősebb igyekezetük dacára sem képesek a közönség igényeit iielégiteni. Sajaos, a talpbőrhiásy országos és égető, és igy egyelőre alig van remény, hegy a helyzet javnljon. Így hát meg kell barátkozni a kö­zönségnek azzal a gondolattal, hogy a jóval olcsóbb és ma már egészen megfelelőleg készített fatalpu cipő­ket használja. E fontos ügyben bizalmas érte­kezlet volt Vargha Gyula államtitkár elnöklete alatt a kereskedelmi mi­nisztériumban, melyen dr. Sugár Ignáe kamarai titkár is részt vett. A tárgyalások során Sugár titkár javasolta, hegy tekintettel arra, mi­szerint a cipész-, a edzmadiaipar jelen állapota szerfelett súlyos, mert a talpbőrfcöz nem tudnak jutni és áz árak különben is oly rasgarak, me lyeket a közönség nem képes meg­fizetni s ek nélkül vádolja iparo­sainkat és bőrkereskedőinket — gondoskodni kell az iparosok hely­zetének javításáról. Ennek egyik eszköze volna, ha iparosainkkal a fatalpu cipők, pa­pucsok sík. készítését mégis®értet­nék, hogy ők is tudják ezeket megfelelően elkészíteni. Mert ha a közönség kénytelen lesz a fatalpu cipőket használni, ebbeli szükséglet csak saját helyi iparosainál fedezheti és meg kell előzni, hogy ez uj munkaalkalmat is a nagy tőke, a gyáripar vonja el a kisiparosoktól. De érdekében áll ez a közösségnek is, mert meg­bízható régi iparosaihoz fordulhat, valamint bőrkereskedőinknek is, akik az uj áruk forgalombahozatalával elégíthetik ki a helyi ipar ebbeli szükségletét. A fogyasztó közönségnek, ipa­rosnak is érdeke, hegy tájékozott legyen a fatalpakrél, jóságukról, a legmegfelelőbb árukról, nehogy a vad verseny folytán e drága: időkben itt is csalódások érjék haszontalan, értéktelsn áruk révén. Javasolta tehát dr. Sugár Ignác, hogy azonnal tétessék meg az in­tézkedés cipész és csizmadia iparo sok kitanitáia, a közösséggel való megismertetése érdekébe*. Reídeztessék tehát a .helyszínén rövidtarlamu szaktanfolyam iparo­saink részére. Dr. Sugár Ignác javaslatát általá­nos helyesléssel fogadták és — *gy értesülünk — hogy indítványa foly­tán nyomban megtörténtek a beve­zető intézkedések és igy remélhető, miszerint lábbeli készítő iparosaink kitanitása mielőbb megindul és az oktatás nemsokára Egerbe* is kez­detét veszi. HÍREK. Eger, nov. 15. Hópelyhek, fehér, álomszerű pihécskék szállin­góztak ma délben az első téli han­gulatú nap ködszürke melankóliá­jában. Az első hópelyhek, hírnökei a vsstzg hóbuadás télitek, fehér zúzmarával fejedelmivé díszített fáknak, csillogó jeges apóknak, szánkó csillingelésnek, fíayőillatos szobák­nak, ahol illatos mázga fő ki a vastag hasábokból a kandalló ru- biatos izzásában, gyermekek örömé­nek fehér hómezőkrői, bűbájos fenyő­rengetegekről, hókirálynőrői és tél­apóról duruzsoló meséknek, fehér különös báju költészetnek, amely fehér hideg dermesztő tündér ujjai­val éget vágy©? a szivekbe. De kitudna mást örülni az első hónak és ki keresné elő a költészet légi lomtárából az elavult téli kel­lékeket. Uj borzalmas költészet lett most úrrá a világon, a zordon vad végletek, a rettentő csattogás és végtelen és megtörhetetlen némaság költészete, a Halál poézisa. És az első hó a harcterek kegyetlen téli éjszakáit juttatja eszünkbe, a lövész árkok fagyos fekvő helyét, amelye* úgy hajtja állomra fejét a katona a zü öít, kérges rögön, mintha önásta sírjába feküdnék minden este, a metsző sivár szelet, mely a cson­tokig benyúl, a hóviharok és rém­ségei fuvások borzalmait, a katonák lefagyott ujját, az örökre megme- redt őrszemet, a szikla-poklok gyötrő Szibériáját, s mindazt, ami most megszázszorozza a háború amúgy is végtelen szenvedését. De lehetetlen elfeledkezni a nyo­morúságos viskók, az ínséges padlás szobáeskák szükölködésérő), a kály­hákról, smeiyek hideg sötét vasát nem szólaltatja meg, meleg beszédes szájjal a pattogó fahasáb s a du­ruzsoló tűz, a szegény hervatag, ványadt gyermekekről a kinek tes­tén szomorúan lóg a vékony liha ruhácska, s akiknek nem telik meleg kabátra, erős vízálló, hótipró cipőre, g az egész dermedtebb, megcssadesüit téli életre, amelybe* megcsappan a seankaalkalotti s megszászorozódik a családfentartó aélkfii küzködá árva tnankásasszony gondja. Eifacsarodik a szivünk és mig a délután aranyosra pingált szélit felhői alatt játékos könyedséggel kergetőznek a közelitő léi postái, vágyó szívvel gondolunk, az örök nyár, a mindig fűszeres, édes, dé­delgető meleg tündérországára. — Egyedül Egerben. Tört aranyból, ezüstből, öreg kövekből, modern ékszert készít Németh arany cs ékszer készítő mester, Szécsényi- utca 16. Reál iskola mellett. — Katonai kinevezések. A Rendeleti Közlöny legutóbbi szá­mában a következő egri katona­tisztek előléptetését találjuk: Vinter Ödön őrnagy alezredessé, Németh Ferenc és Vadászi Pál századosok őrnagyokká léptek elő, mig Urvay Péter főhadnagy gazdászaíi százados lett. Mind a négy tiszt a 10-ik honvéd gyalogezredben szolgál. — Előléptetések a csendőr­ségnél. A novemberi előléptetések­ből kijutott a része az egri csendőr • szárnyparanesnokságnak is, ameny- nyiben a legutóbbi Rendeleti Köz­löny szerint Szluha Imre csendőr­százados sz egri szárny parancs­noka őrnaggyá lépett elő, Nádaskay István csendőrhadnagy pedig fő­hadnaggyá. — A !8-iki .nüvészestély je gyei. A folyó hó 18-án este fél 6 órakor a városi színházban megtar­tandó müvészesíély iránt oiy nagy az érdeklődés, hogy a páholyok már jóformán mind elkellek. A rendező­ség, hogy a páholyokhoz hasonló jellegű ülőhelyeket szervezzen, a két első földszinti sort 5 koronájá­val adatja el. — A Tannhauser in­duló próbáján örömmel állapítottuk meg valamennyi közreműködőnek komoly törekvését. Különösen a Gáspárdy növendékek zenei fegyel­mezettsége lep meg, ami legelső sorban Drumár László tanár, kar­nagynak érdeme. Karthausi az egri Urániában szombaton és vasá rnap Harctéren levő szeretetteinknek küldjünk Véujegy IHODIANO-CLUBSPECIAUTE hüvellyel ­készített cigarettákat, hogy lássák, hogy nekik mindenből a legdrágábbat, (egy doboz ára 70 fillér) tehát a legjobbat is választjuk! Eg? könyvecske sodorral való papír (70 lap) ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents