Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-11-11 / 312. szám

19í!ÉL november Ili, szombat

3Í2= s?ám.

XIIi« -^folyam.

•^Ksa

fRi&«Eiastz«3«8i (SicsiUi

StefVíw éívió^ktJi áw*i 20 i««s«a,— fél évrt) íí> ^os-saa,- asffesii évre ft korona, — «jf (sóm 1 éasireas K L - Egyes »«ás« ár* *»» $£tbo9 és ibrmoswaap Ss $ £. — Szer*

áwBE^4te é»lte^Ss.5vaSí?;: }óka! Síé * S,is«$?rs!

I é? heSrkSrrt le?'

POLITIKA! NAPILAP

******* v*,mT&$ámwfL fsfeds* mt&tazNSi KÁLLAY MIRLdS.

f^t«éÉta|dRHM: &0»Ö ISTVÁK-ífVO»0A RÉSZVÉN VTÁRSASÁO.

Hirdetési áraki

C KrWttri k Jetalmafc. tft«S*3BÍ

tfífcM**, 9T^í-'«r.<wern«i: hirok rni»««a»i a* *5fe. fc*é«lffc, T*«»tg,air5«»»gefct -jssjíSr

*S8<*, WHtifci 'tirveocfív^ imtM feísfc^. í«ses !a SK«*t, rrw-íAootíüíUtíoi. i«ksá«8se6wg*té SSíf- 0)eífx4ee)^ wWwfcft: fcSweSw*. qMUStcii *1*. !—f *nrt* e ** J5^«*S&«sa^ M«*«>e»*g»fc 4sat*il*w, WHwA^-ütaíSfcsífiA

* ' “*> Maél *S»'

A vég felé.

Egar, nov. 10.

A világháború eseményei rohamosan torlódnak egymásra. A helyzet mégis csak úgy fást, hogy közeledik a végkifejlődés. A harctereken aránylag csend van. Nyugaton a francia csapatok erőlködnek, hogy valami jelentősebb sikereket érjenek el az ott áeífenzivábass álló német ércfaííal szemben. Áz orosz harctéren most már csakugyan csak epizódszerü csatározások folynak. Az ola?z hadszíntér sem tüntet különösebb döntő fontosságú eseményeket, csak egyedül Románia közeledik végső katasztrófájához. Az összes harcterek egybevéve azonban szemben a közelmúlt döntő erejű nagy harci eseményekkel, aránylagos csendet mutatnak.

Annál rohamosabban következnek egymásra a világpolitikai események. A lengyel királyság proklamálása még el sem helyezkedett a világsajtó nyugodt megítélésében, máris az amerikai elnökválasztás izgalmai fogják le a világesemények hatásai ír nt érzékeny közhangulatot. Másfelől ugyancsak a világ nyilvánossága előtt folyik le az a hatalmas párviadal, amit lord Grey az angol külügyminiszter és Beethmann Hollweg a német birodalmi kancellár vívnak meg azokkal a nagy történelmi jelentőségű beszédeikkel, akikkel a világháború kitörését megelőzi diplomáciai aktákba világítanak be. Mindezek az események

csak hatalmas előkészíti ősz | lopai a világháborút követő j f világbékének. A lengyel ki- | j rályság proklaaaálása épen | | úgy békefeltátd, mint ahogy | a béke ügyét szolgálja az íj 1 amerikai elnökválasztási | | mozgalom. Mezt bár közém* jj | bősnek látszik első pillanatra f | az, hogy ki lett az amerikai jj I Unió elnöke, de még látszó- l l lag sem közömbös az, hogy J f ennél az eln^kválasziáíeál f | milyen világpolitikai progra- ’ I mok ütköznek meg egymás- I sai. Most, hogy immár hiva- ! ^ latosan megerősítik, hogy az \ íj eddigi elnök Wilson nyerte |

\ meg a többséget, épp úgy j j nem a Wilson személye, ha- 1 j nem az ő és ellenfele szs- \ mélye körül csoportosult \ l pártok kívánságai és köve- jj | telisei, tehát maga a moz- I | galom bir fontossággal. Mert | l ebből a mozgalomból látszik, ;

I hogy Amerikának az a poli- \

| tikája, amely eddig az angol jj E barátságban nyert kifejezést, , i nem az osztatlan amerikai j | közvélemény volt s bár ki- I I sebbségban jutott az eddigi jj | politika iuaugurálójának Wil- jj I sonnak az ellenfele, az a ki- I i uebfeség csak oly csekéllyel f | kisebbség, hogy az ellene \ i dolgozó óriási angol pénz I I figjflembsvételéveí máris |

3 többségnek tekinthető. Ennek j | pedig meg lesz az a hatáss, t hogy a Wilsoa politikájában l is a javunkra szóló s a ten- | ger szabadságát támogató i politikai változásra számítói hatunk.

Ugyancsak hatalmas lépés | a béke felé Bethman Holl- j W(íg birodalmi kancellár beszéde. Mindenki olvassa el eit a beszédet, raely klasszikus tömörséggel és világosságai tárja fel a bábom keletkezésének valódi ©kait ss események összeállitásá- bam német pontossággal és precizitással. Szinte óráról- órára, von5írói-vonalra mutálja ki a németek hatalmas kancellárja azt az aknamunkát, amelyet az entente d p- lomáciája fejtett ki a háború provokál ásáérí. Látjuk e beszédből, hogy királyunk ama proklamációjában, amelyben a háborút népeivel tudatta, s amelyben a háború eikarül- het#tlsnségét és a következményeivel való számolást ezekkel a szavakkal fejezte ki: Mindent megfontoltunk, mindennel srámol vetettünk, valóban azon a biztos tudaton épült, hogy a háború következményeivel a középponti hatalmak teljesen tisztában voltak. Látjuk most, hogy sohasem számoltak Olaszországra, sohassm számoltak Romániára. Nsm volt tehát meglepetés és nem volt a háborúnak előre nem ismert következménye az olasz és román perfídia.

De nemcsak est mutatja meg a birodalmi kancellár igazságaiban acé keménységü beszéde, hanem egyszersmind tgy nstalínas békebeszéd is zz, mely megkutatja azt az utat, amdyen a rettenetes világháború borzalmaitól a kuitárális népek megszabadulhatlak, akkor amikor elutasít magától minden hódító tendenciát és hatalmas beszédének befejezése gyanánt kijelenti, bogy a központi hatalmak a legnagyobb kész séggel készek akár élére áll5 »i olyan nép zövétségnek, \ amely egyszersmindí;nkorra | megfékezi a béke háboritóit

| — ----------------------—-------——

i áz angol oinisiterelnök

beszéde

1 (S?.ját fudosi^őnk telefonjelentése.)

| Asquith miniszterelnök a 1 Goold Hallban tartott banket- \ ten nagy beszédet mondott, ] melynek érdekesebb részei a i következők. Utalt arra, hogy | annak idején ugyan ehelyen j indokolatlanul örültek az ifjú | törökök mozgalmának, mert f ettől remélték Abdul Hamid zsarnoksága után a török birodalom megújhodását. Azonban, egyre jobban meggyőződhetni róla, hogy Törökország, amely Európába mindig csak betolakodott elem volt, csak arra jó, hogy a német érdekek vazallusa Hegyen.

Dicsérte j Franciaországot, a mely vállvetve küzd Angliával s 14 nap alatt megsemmisítette a németeknek Verdunnél 8 hónapi fáradságos és áldozatokban gazdag munkával elért összes sikereit.

Kijelentette, hogy Anglia akarja a békét, de csak az ái- landó béke biztosítása árán.

Arról nem szabad Angliának elfeledkeznie, hogy Szerbia visszaállítása is kötelessége s az ellenfél részéről még egyáltalán nem hangoztatták, hogy ez a föltételt hajlandó volna teljesíteni. Külön békéről szó sem lehet.

Nagy szereaesétleoség a Visztnlaa.

A „L énia Lubeaska“ jelenti Kasimirból, hogy halottak napján egy komp, amely 145 embert vitt át a Viaztulán, örvénybe került és elsüíyedt. A komp utasai közűi 124-en ja folyóba fulladtak.

Ára i fillér.