Egri Ujság - napilap 1916/3
1916-11-05 / 306. szám
306 szám. 19?íp. november 5. vasárnap teS^S-fa l itefybtsri é* viáéfcen pvtstén kfiSt>W-egfe» iwe 33 koron*,— fei «ví« iO korosa.— aegycá éwre 5 korona, • •- egy fcd** 1 tarosa 7S i. ~ Egren szása *rs «ne» l&rraap A» InMyatp is 6 i» — Sasr- jwmtatolted&Uvalaih ]£tesJ M*#- «tea c.Mwf«i é# heíyfeW tt-ísíoR: N&. ew* et.*a é POLi j ÍKA! NAPILAP ESéí, ÍUitíftAfO-t, fé*»teT«ice^e%«!*, tfaeía- »*«8k. Mvzts^k fttí<Swfet«fe»*«4, fcrérfcg (&*»• B». «ETfir SÁPBÓL P^85e «»**««, KáLLAY MÍKT.ŐS, ££! KTÖttóííaoli a». M mü « X. N3»*fc«ata»*9»: 0«ftÓ l$r9áli«KV$«D£ RÉSZVÉN YTÁR3ASÁ0. f**^*'^ * mondotta Briand a szocialista miniszter, a világbéke, a nemzetközi testvériség, máska és kultúra smütamraust és naeiosáíis hóbortokat legyőző uralma jegyében alakult szindikátusok hajdani vezére. Dőreség, rosstaksratu rövidlátás békéről beszélni — folytatta azután még nagyobb nyomatókkal, csak épen hogy hazaáruléaak nem nevezte azt, aki ma Francia- országban a békére gondol. Azután apatéíikus szónoki fogások következtek s a kollektív materialista állambölcs asodálatos képen az elavult nacionalizmus kipróbált hatású, de valamikor poros lomtárnak gúnyolt kellék raktárába nyúlt be : „Francia ország most van ereje teljében. Belgiumot és Franciaország északi részét még az ellenség lába tiporja. El- szász és Lotharmgia felszabadítása még meg se® kezdődött. Vegyis ez kát a radikális Briand legszentebb célja. Ennek bére lenne a sok kioltott fiatal francia vér, sek őrökre múlttá romlott jövőt sovárgó élet, ennek a most szent, nagy nemzeti célnak, amelyet valamikor ugyanerről a katedráról mint a francia nép uj ösvényeken való merész indulását gátló kényszer képzetet ostromoltak a politikai háború mindem eszközével a „revasche* eszme m rtir hitvallású Pauluiokká lett S*- ulusai. ís végál előkerül a romok közti a sokat lenézett, a valósággal operett díszletté Eenguelország felszabadítása. j HoirroáliHjnk a Ónálló lengve! királyságot. | k feiüzabaditást kimondó proklamiolók Bud ipest, november 4. A magyar Távirati Iroda hivatalosan jelenti: A luhliui fökoraiáBygőáágbafi holnap a következő pFöfclaiuáciét fogják kÖ££éieiisi: Á lubimi fők©ruiá«ygóság lakesaihazl Ő felség© Andris esásiám és Magyarország apos- ( töli királya, valamint Ő felsége a német Császár, fegy- j vereüs győütlmébe vetett szilárd bizalommal és attól a 1 kívánságtól vezéreltetve, hogy a vitéz Haderőik győzel- j suti által az eresz uraiem áléi m.gy áldöiatokkal elra- | ggdött lengyel firfiletekeí boldogabb jövő felé vezessék, \ megegyeztek afebau, hegy a területekből önálló államot j alketaák, örökösödést alapján létező monarchikus és I alketmáuyes áliam«*erveiset;el. A lengyel királyság határainak pontos megállapi- ■ láss egyelőre függőben marad As uj királyság a véle szomszédos hatalmakkal | vslé aapetelatbaa megtalálja azokat a blzonyitékefcat, f amelyekre erőlaek ssabad kifejlesztéséhez szikgége van. A régi időkből valé itugyeí hadsereg dicsőséges \ hagyományai, a mostani nagy háborúban harcoló vitéz | lengyel bajtársik emlékezete a lengyelek saját hadse- ! regétet* éljeifi tovétefe. E hadsereg szer remetét, kiképzéséi és vezetését még a napskban sEabályosui fogják. A szövetséges uraifeo- úék abban a hizlalómmal teljes reménységben vasnak, hegy a lengyel királyság állami és nemzeti fejlődésre való vágyakozása Európa általános palid kai vi * Ara i ftilér. fratteiaorsiág nem bébfil. változott gloirv. A oaampag- Bei pozícióharc gyilkos íüz- zivatarában, a németek irtózatos tökéletességű haáitudá- sás. kívül a természet minden vad hatalmával szemben vívott árokháborubau, nyár tüzébea ás tél dermesztő fagyában, Vardun lángoló fa- Isi alatt aj sugárzással ragvo- gett ki a feerosdáeodett francia dicsőség. És ez az egyetlen, amiben Bői ndnak igaza van s amit az okos politikus ravaszságával nem szégyen ültén ismer b®, hasé® dicsek vő szónoki fogásokkal a maga céljaira használ ki. A vitéz katona meghajtja a becsületes ellenfél előtt az elismerés pálmáját s nem tagadja, hogy a francia katona csodát nmeit s a világháborúban a német legméltóbb ellenfelének mutatkozott. D« talán még ennél is nagyobb csoda az, ami francia lélekben végbement s ami a régi nacionalista világnézet erejét igazolta a pacifista ábrándok világában élő demokratikus radikalizmussal szemben sőt annyira mást hogy ma az aBtimibtiírizmm demagógja igen rág. stílusához méltó h«vas&4g«i a már úgy áhított békének s a békére a hajlandóság egyedül a militarista Németországban van. Szó sincs róla, hát ragyog a francia gleire, de fényessége a vér refiekszének rőt bsngáli tüze s az ereje teljességével kérkedő Francia- ország a végső fellobbanás nagy, de tán örökre kihunyó ttzi játékát sziporkáztatja most az ánauló világ szeméi ! előtt. Franciaország rettenetes : \ vert vesztett ebben a hábo- | l raban, pádig a vér tovább jj plá&tálódó csírázás, amelv I j f J $ • ifjú nemzeteknél buja bő- ? í séggel halmozza egymásra a \ \ nemzedékeket, itt már fá- \ 7 % í radtá vált. A világ nagy íj \ bankháza, a kapitalista Fran- \ \ ciaország is kezd kimsrülni s | a lálekzet, arasly a franciák i sok energiát emésztő elás.- \ javai fohászkodott n§ki az iramnak, lassankint elfogy. I S szinte bizonyos, hogy a béke vágya kiöl thatatlan erővel buzog a francia szivekben s első sorban az évek óta vérző-szenvedő katonák lelkében s ha Briaad rosszakaratuakat, dŐréket, árulókat keres, első sorban talán épen azokhoz a lövész- árkokhoz kell menni*, ahol neíiSíokára mindig kevesebben lesznek azok, akiknek homlokára khet majd fonal a gieire sugáros dicsfényét
