Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-09-07 / 247. szám

lég már összetételüknél fogva is ; inkább arra valók, hogy a kényes külügyi Hreésekei elintézzék. Ott a zárt ülések szókéban vannak és az : ott síini&setí ügyek titokban maradnak.

Hangsúlyozza azután András^y, hogy & delegáció összehívása föltét- : lenül szükséges, inért nagy diplomá- í ciai hibák történtek. Foglalkozik a misiszíerelnöknek sz elasz kérdésről aug. 23*án mondóit bsszédável, azután kitért Romániára. Sajnos, itt a kormány teljesen tájékozatlan volt. Kimondja nyilfsn, hogy elhanyagollnk az orosz hadsereget, időt adtunk neki a teljes felkészülésre s ez áltat Romániára nyomást gyakorolhatott. Elmulasztottuk, hogy Romániára idejében mi gyakoroljunk katonai nyomást. Románia ellen semmi katonai intézkedés sem történt. A delegáció összehívását föltétlenül szükségesnek tartja, mert diplomáciánk semmi sikert sem ért el.

Tisza válaszol a ecsxcdre. A delegáció összehívásának kérdésében egyet ért Andrásival. Helytelennek tartja azonban az Angisa balügyeire való beavatkozást a nélkül, hogy ezt a nemzetnek valamely igen fontos érdeke kiváuaá. Felolvassa 23-án mondott beszédét s kijelenti, hogy Olaszországgal becsületesen tárgyaltunk, amit ígértünk; arról ' szándékunk volt végleg lemondani, sőt a legtöbb engedményt Geriicze után tettük neki. Ha nem is fogadja el Andráesy iaditványát, tárgyalásához hozzájárul.

Apponyi indokolja meg ezután azt az indítványát, hogy a külügy- ; miniszter jelenjen aieg a magyar parlamentben s itt legyen felelős- : ségre vonható. Tisza enuek az in- ditványnak tárgyalásához ;is hozzá járul. Azután áttérnek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójára s tárgyalás közben rendeli el az elnök a déli szünetet.

A délutáni illés.

Az interpellációk. I

Délután az adójavaslét tárgya során Cssrmák Ernő szólal fel, szu- j tán az interpellációkra kerül a sor.

Polőnyi a Németországgal kötendő j kereskedelmi szerződés tárgyában j interpellál. Azt kérdezi igaz-e, hogy \ Bsriluben 240 millió koronát tét- *1 tünk íe a román semlegesség bisto- t sitására. Tisza nem válaszol.

Zboray Miklós Tisza vaskezét jj apostrofálja, amely lefelé tudott suj- j tani, miért neia sújt mos fölfelé a i nagy bűnösökre, akik Erdély pasz- | tulását okozták.

Huszár Károly az élelmiszer szűk- ! ségről, Gyirffy Gyula pedig Csik- ; vármegye kiürítéséről interpellál, e Tisza kijelenti, hogy nyugodjanak | meg, Románia nem kerüli el bfln- f ttődését. Megtettek minden íntézke- 1 dést s a menekültek helyzete telje- : sen rebben lesz.

A Ház a választ tudomásul vette jj s ezzel az ülés este 8 érakor végeit ért.

Károly főherceg lovassági t borntok^ovonaia;

A Z**fa-Lipa és a Dfiyoszfor löiöit as orossok újra í a^ktfilék íáotaA&iitiíiai. Tito sikertslaa rókám mám \ vé-gUi viMiuajromták &£ arcvmal tömpét

á Kárpátokon ZaMaaét és Sekipetitél Aéiro Jsles- j

Ifit karccktaa -a* ellenség kis eliqyőkOi évi ét A ftg- ; napi mp folyamán mémoB máé hníym Mám tárnádéit ■ haámmmtért

A Tulrakii Midi# erődjét ö»»ze* páaoéitN Hegéivel ; rohammal elfoglaltak. Dobricfól éfeaftra derék bolgár ; bajtártaiak wigasa vofoitok aagfebb rfrmm erőket.

Ludeistds^f, tlsé föhaditfciUásiiiasto**.

felettes in izmáé bottibáiása

Egy rep&lőgcpBak elveszett.

áCésü a ísitSt'i*iég ’

§«á«]»0st,- sz«pt. 6

Események a t«ng@r@n:

Szeptember negyedikért este egyik tengeri re* püürajunk Velence és Qradó katonai telepeit sikerrel bombázta. Egy tengeri repiligép nem tért vissza.

Hajóhadparavcsookaág.

JU orossok megaiitották t madÉ- siskái a Hárpaíoküatt.

Zlotiownál erős orosz tárnádig blnsnlt meg.

Erdélyből osak hírszerző outagok kisebb osatirozasait jelenül.

(Késit a miitMMCImroiaekség neitésNMStály )

áaáayífrst, szept. 6..

IMN^néee jói

Amiotl hosfesooién* e ,!

Románia elfőni haa-cvoiaml z

Élőmtől! hlriferfö osztag** e$stáf<iEé§ailóI eltekintve, semmi iülőtiös mamány.

Károly főherceg lovassági tábornok arewonalai

á kárpáti arevenaien as. ellenség tegnap mcgtjitotía keres támad Annit. N ekeden ií .fedőt* Mis elinjrOktil el-1 tekintve, as ellenség minden térnyerést kis őrlete megola- aalt ffalicstél keletre is elkeseredett kfedeitm folyt. Többszöri eredménytelen támadás ntan as ellenségnek végre sikerült «gylS hiroooaalféiiüskot visesanyemni. Lipót herceg vezériáhornagy harcvonala c Zieczevtói keletre % l«gMO?<*sobb tfisérségi elilíé- szíiés után végnezfitt eiíenségsis támadásé* résiben akidályaiitvál, rdsubtn zárátfe-üekbea dsssaomiettek. A többi srcventleH mértekeit t#térségi levékeiytig As j aknaiét# iliiil elteklntfe semmi különös tsamány.

SüiNP, aÜéiiorfia^«

aHaHMmMNMNNNeaeeMiaKRMeHa^a^KsoewaeMenHHasHMnmHmNmHm ;

Görögország besvatko- teljesítse a Kemteiával k®- zásra késU !,4Í* MWílíé:t(Sajti ta<tocité*k; telcfeejakMíésv.) | Románia baavwítkezáia ! Miláné, szept. 6. j íelytéa a kelyaot iéayegeoea í A S^eelé jelenti Aiháaéél: | msgválteieti s Girfigerazág j Zaimis miniaztereJnék a?,t \ nem néiketi tátiénál u gyér-* ) íaaác;elia a királynak, kegy ■ sk'-. terlédé eseményeket.

Monekillés orosz

fopigfM

Ép önkéntes a kicserélt rokkanták között

Eger, szepí. 5.

Az alábbi érdekes lsvelet Desits Károly hntvaai kalauz kapia egyia ; rokksMttól, Dgzifs László öakéntes ; szakaszvezatőtél, aki az orosz fog ságbói szökött meg.

E levélbél közöljük fogságbaju- fása és megeteaehSiéx.ének rész ; letelt:

í915. augusztus 10 én Radeaic eresz község all ártflak, Dubné mellé. lü történt a szereacsétieaség.

; 11-én este *ég beszéltem Holzheim ; hadnsgy úrral, s az egész íisztikar- uak énekelgettem, mulattattam ókét, akik nagyon szerettek. 12 én este elhúzódtunk jobbra é« egészen reg- ; ge! 2 éráig csendben másxkiiiuftk,

: mikor is as előre cíkészitett fedezékekbe* állást foglaltunk.

Rettenetesen fáradt voltán és et aludtam. Hajnali öt óra felé fegy- ; verropogásra riadtam fel. Hallom, hogy támad a muszka. Előre tekis- S tek s lit«n, hogy előttem mintegy tis lépésnyire hason csúszik fglén ; íz orois. Hát agyenlőtten és igy járt nlg kíttő, Azenbtis egyszerre csak ellenséges túlerő körülkerített.

■ Mikor nsár asindenfelől úgy jött a i gsiyó, hogy lőni nem lehetett, leültén a dekkungban #s tilsaimmal l együtt vártam a sorsomat.

Egyszer csak s dekkungom szé- í lé* betolja egy másik maszka a fejét, azt mosdja:

— Pán dol« Púiké! (Tedd le a puskát).

A muszka éppen puskám csövébe nézett bele, fegyverem meg belövő patronnal volt töltve. Elsütöttem a fegyvert és a következő piliaaatban muszka agyvelő borította as arcom. Néhány perc múlva azonbae szá zával özönlöttek az oroszok, úgy, hegy minden emberünkre 20—30 l jntott. Rám is rám fogták a szu* r rosyt, le káliéit tennem n fegyvert. | Könnyek tértek elő szemeimből, de ? más mód sem volt számuaVra.

A muszkák aztán gyalog hajtottak bcHüünket, azt lehet mondani éjjel-nappal 18 nap’'g, mig végre október 18-án Kiewbe érkeztünk, ahol vaggonokba raktak, s 14 napi busulizás útin rettenetes hidegben, Astrachán városában tettek ki ben*

I nünket. Itt fabódékban kaptunk szállást, kiütött köztünk a kolera. A koszt naponta egyszer, délben káposzta leves, benne három kanálnyi köleskása főzve, reggel és és este pedig semmi. Tíz ember evett egy tálbél fakanalakkal.

Hogy helyzetemen javitsak, mindent elkövettem. Azt mondottam, hogy tanító vagyok. De az itt mindegy. Ha tiszt az illeti, akkor jobb sorsa van. Mindig a szökésen törtem a fejem, de hisz Astrachán sz