Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-10-29 / 299. szám

ü K U i A 0 ííő. október 29, ?redeáítól délkeletre leszorítottuk ai oláhokat a magaslatokról Dwas-Wairásá! 4 küaméteres szélességben betörünk az oros: állásokba. Az olasz harctéren fokozódott bevessegfl égpbarc. (Saját tudósítónk táviratjslentése.) Budapest, október 2g. (Hiv&isi&s jelente.) Keleti hadszíntér a Románia eSletnsi harcwnsí: Károlyfóhereei tonrassági tábornok awroiüalai A Szurdok és a Vörőstorönyi szorostól délre tovább tartanak a harcok. Predeáltót délkeletre osztrák magyar és német csapatok erősen elsáncolt magaslati állásaiból az ellenséget az Azuga völgybe szori otíák be. Magyarország keleti határán visszavertünk ro­mán ellentámadásokat. Dorníi-Watrátói keletre 4 kilométer szélesség­ben betörtünk az orosz állásokba. Az ellenség 8 tisztet, 514 fényi legénységet hagyott kezeink kö­zött. Az arra irányuló ellenséges kísérletek, hogy az elfoglalt magaslatokat vis zaszerezzék, ered- ményieienek maradtak. Lipót bajor herceg ve^értáhornagy hadcsopoHja. Terstyánszky vezérezredes hadseregénél erős ágyuharcok. Zaturcaitó! délre az ellenség nagy veszteségei mellett visszavertünk elszigetelt orosz előretöréseket. 3$la&% hadsziesfér & A tengermeüéki harcvonal déli szárnyán a tü­zérségi és aknavető harcok tovább folynak. Az Oppachiacellai ut menten e;5nyomu!ó ellen­séges gyalogságot tüzelésünkkel gyors visszafor­dulásra kényszeritettük. Tirolban az ellenség ágyutüzeiésének heves­sége helyenként fokozódott. Délkeleti hadszíntér! Csapatainknál nincs újság. Hőfer, altábornagy. Orosz kiáltványok. á román vezérkar jelentése. (Saját tudósítónk teleíonjelentéee.) j A román vezérkar jelenti | 27-éról: i Békásnál és Tölgyesnél az \ ellenséges támadásokat visz- j szavertök. A Vastas völgy­ben az ellenség heyes tá­madását visszavetettük. Az Ügül völgyben előrenyomul­tunk. Predeáltól délnyugatra a harc folyik. Dragoslevelénél az ellenség támadásait visz- szavertfik. A Jiu völgyében, a szoros déli kijárója felé visszavonultunk. Dobrudzsában a helyzet változatlan. Óriási gabonakészlete­ket zsákmányoltunk Dobrudzsában (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Sófia. okt. 28. Beavatott helyről közük: A szövetséges csapatok Dobrud­zsában óriási gabonakészlete - két zsákmányoltak. Sok ezer hektár kiterjedésű gabonaföld, a kalászokkal együtt az ellen­ség kezére jutott. A menekülő lakosság az állatállományát nagyrészben visszahagyta. (Az Egri Újság harctéren levő munkatársétól.) Orosz harctér, 916. okt. hő. A harctéren az ellenséggel írásbe­liig érintkezni a legszigorúbban tiltva van. Azonban szinte kioltha- tatlan tűzzel ég lelkűnkben az a vágy, hogy az egyik, vagy másik fronton elért nagyobb győzelmeinket az ellenséggel tudassuk. Viszont az oroszek is elkövetnek mindent, hogy jelentősebb sikereikről wi is tudo­mást szerezzünk. így fejlődik ki az ellenséges rajvonalok között a hír- szolgálatnak egy kezdetleges neme, melyet csak rendkívül fontos esemé­nyek képesek működésbe hozni. Az ellenség értesítésének legegy­szerűbb s leggyakoribb módja a következő. Ha valami nagy diadal­nak mámoriíó hatása teszi büszkévé és dagasztja a harcedzeít katona- kebleket, az esti órákban nagy él­jenzést rendeznek e rajvonalban s átkiáltják a győzelmi híreket. Mikor pedig leszáll az est homálya, a két arcvonal közé kitesznek egy orosz nyelvű táblát, mely megmagyarázza az éljenzés okát. A hajnali órákban az ellenség észreveszi a táblát, egy emberrel beviteti. Az ilyen katonára nem szokás lőni. Az oroszok ugyanígy csinálnak. A különbség mindössze az, hogy mi oroszul írjuk tudósításainkat s igy mindegyik orosz, feltéve, ha olvasni tud megérti, miről van szó. Az oroszok ellenben, mivel sem ma­gyarul, sem németül nem igen tud­nak, legtöbbnyire oroszul Írnak s szegény bakáink nem tehetnek mást, mint diadalmas arccal nyújtják át tisztjeiknek az orosz ákotnbakomo- kat, miket még elolvasni sem ké­pesek. Legutóbbi időben ismét szokásba jött, hogy az oroszok nyomtatott kiáltványokat helyeznek el két fa­tábla közé s kiteszik a rajvonal elé. Mostanában kétféle ilyen nyom­tatványt terjesztettek. Az egyik ma­gyar nyelvű volna, teie a legrette­netesebb nyelvtani és iráshibákkal. Ugyíátszik, valamelyik oroszországi magyar nyelvtudós szerkesztette nyelvtan és szótár segítségével az orosz hadvezetőség megbízásából. Mi nagyon jól mulatunk rajta. Az egésznek legfontosabb része talán az, hegy decemberben, vagy január­ban bizony hiába várjuk a békét. Egyébként, nem lesz talán érdekte­len, ha a ^kiáltványt szórél-szóra közlöm: „Magyarok! Ti vartok békekötést. Fogolya- tok beszélik hogy ti elfáradtatok, éheztek és fáztok lövészárkokban. Nálatok senki sincsen etthoH, minthogy katonóságba mindnyá­jan behivák már. Országiatok ki­merülve lesz teljesen, mert addig mi (oroszok) nem kötünk békét meg, a mig németek és osztrákok mm a mi földünkön vannak. Decem­ber vagy január folyásában nem várjátok a békét; mi nem akarnak öt. Megoldásunk szilárdan. Mi ki- deyseghez megszokunk és nem félünk tőle ; nekünk sok gabonánk és hasunk van és nem félünk éhezségtől; nálatok sok ezős és fatal ember van és tartalékaink ne kimerítve vannak. Erésbitések hozzánk segélyre jőnek szakadatlanul és nekung nagyon sok tölytkiiyfink van — ezt kipróbáljátok s megereztétek. Nézzetek háírapol vannak, pótlá­saitok és kik maradnak nálatok otthon ? Talán remélitek hogy nektek sgitségre lesznek nőitek, nővéreitek s anyáitok ? Végre sok-e van tölyiény nálatok és sincsenek-e paramcsik, hogy lö- vösért őrizzetek míg. Gondolja­tok meg jól. Egyszeres eszköz magát megmenteni ékező család miaííez megadni a hadfogságba. Menjetek hozzánk és nektek enni és inni adunk Valóban barátsogosan titeket A másik egy román nyelvű kiált­vány, melyet az oroszok a román háború kitörése után igyekeztek ter­jeszteni abban a hiszemben, hogy velük szemben román anyanyelvű csapatok is vannak. A kiáltvány bevezető része magyar fordítósban igy hangzik: „Románok, Erdélyiek, Bánátiak és Bukovinaiak! Románia egyesülve Orosz-, Francia- Angol- és Olaszország­gal megiizenie Auszria- Magyar- országnak a háborút. Ezt azért tették, hogy benneteket felszaba­dítsanak, valamenyi románt egye­sítsenek s megalapítsák Nagy- romániát. Ausztria Magyarország napjai megvannak számlálva, mert a bátor orosz csapatok tönkreve­rik északnyugaton. Azonfelül ro­mán testvéreink vitéz csapatai átlépték a Kárpátokat, Orsovát, Brassót, Fogarast, Gyergyószent- raikióst, Nagyszebeni a román metropolita székhelyét s több nagy várost elfoglaltak s feltartóztatha­tatlanul haladjak tovább. Ebben a hangnemben folytatja tovább a szózat, amelyre azóta saj­nos már rácáfoltak az események. A vitéz felszabadítók mindenütt meg­verve, hanyathomlok menekülnek győzelmes csapataink elől. Ezek a kiáltványok különben ma­gukért beszélnek, hozájuk nem igen kel| kommentár. Jetts Gyula. — Thalabér Gyula meghalt. Részvéttel vettük a gyászhirt, hogy Thalabér Gyula városi írnok e hé 27- én délután 5 érakor 58 éves ko- i rában meghalt. Az elhunyt szorgal- | más régi hivatalnoka volt a város- I nak. Temetése vasárnap délután 3 : órakor lesz a Dobó utca 9. szám j alatti gyászházból.

Next

/
Thumbnails
Contents