Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-10-27 / 297. szám

191®, október 27., péntek 297. . ' í ni. TTiiil^nniTiiintfHiiÍTm n ÍÉlillP afSSsBsl^SwS* Előfizetési ár»K{ Helyben és vidékér, postán küldve égési évre 20 korona,— iéi évre Í0 korossá,— negyed évre 5 korona, — egy bóra í 'scroaa 70 I. — Kgyeo szára ára va- Mmsp és ünnepnap is s í. — Szer- tmaftoéq teJfedőlüv&tsi: jókái Mór- «tea S.Sfegy«l és helyközi h íef-.n: 19$. POLITIKAI NAPILAP fürdetést árak: D cn^&fet s-jiíiiéri k ...— HfHfi-íek, gyá®í>eleaíéacU hírek rami&ta «, Kllér, hatóságok, ríNaséjsytórwsagtós, SW*Í»- Ogek, hív* falok hirdatatónyai, irvanM fcW*. Br. 81 TfiT SÁNDOR. Más, M««. KALLAV MIKLÓS. SS ' ttyihiánifísok sth. 1—4 sorig s K.T ' nyihritóitósok sft*. 1—4 sorig * K. SajasSíririlh fösdátalajttenos: DO&Ó ISTVAN-K VOMDA RÉSZVÉN YTÁRSASÁQ. Külön béke? a semmitmondóinak se le­hessen értelmet tulajdonit ai, amivel »2 í ngol külügyi ál­lamtitkár #jst a nyugtalan­ságét le akarta ázerslni, min­den tapogatózó bizonytalan­ság mellett is bs^édes je­lenség, Románia háborújának nem lőtt ss«g a várt ersdaaésye, Kenst^alinápoly még nem orosz is az oro*z birodalom még mindig fogoly. És egy- rrf bizonyosabbnak látszik, hogy Oroszország jobban bizh&tik a német ígéretbe, ha a Dardanellákról van né, mint a szövetségeseiben és Sger, okt. 26. Enn*?k s háborúsak első usiító hazugsága az a mt/g- állapoá % folt, aaaolyet d- lenaógeiak a béke együttes megkötése végett létasitetták. Hogy a porosz militariz- bsui letörésére & francivá és angol militerizBau? vállalko­zott és hogy az orosz jun­kerek szították a háborút a néswet junkerek ellen m* a beállítás már a háború előtt kirajzolódott, ezt a ha- zuggágot r háború asm tar- n-<tt», csak igazolta. Da háborús trombitaszó volt sz is, hogy az abszolu­tisztikus mámat birodalom középkorból üt felejtöéétt uralmát tönkre kell végre tenni, mart az európai álla­mok demokratikus fejlődéit- ségs, áílsmgzervezitü&k ha­ladott berendezése, — sz abszolutizmus olyan ígyu- anyag Európa testiben, ami­nek lángrarobbaieásához szik­ra ssm kell, öogyuladástól is lángra kaphat. Ellenségeink' ez ellen az abszolutizmus ellen nem a pédaadás fölényes tanítá­sává], hanem a történelem minden önkényuralmát meg­szégyenítően absolutists tö­mői üléssel veauitak fői. Megállapodtak egymás kört és azóta minden had- baJépő országot kény*zeri- tettől ahhoz a megállapo­dáshoz, hogy csak együtte­sen kötnek békét. Egyetlen parlament Esm járult hozzá, a törvényho­zásnak egyetlen tényezője sem szentesített#, lösösiegea- fiek tartották még a iátsza­Ara Ü fillér. anaak az Oroszországnak, amelyiknek Isgíőbb babonás célja mégm c ak a Földközi tengerhez való kijutás, nem lehet közömbös, hogy egy esetleges német Ígéret egyre sulyosodik a mtgvalósulha- tá* biztosságában. Ezt a háborút megindít­hatta a lelkiisaaerdtlcmsóg, szíthatja a gyűlölet, de véget vethet neki az okosság. És ez nem fog addig várai, míg Európa, mint a tengerben sülyede hajé, uíólsó híradás­sal nem lógja hívni az em­beri irgalmat. tát is megóvni annak, hogy a% angol királyság, vagy a francia köztársaság kevésbbé abs olut hatalom, mint maga a aéoast császár. Az államok öaread&lke- zéíi jogáról mondott le ez a megállapodás és akkor, ami- j kor a parlamenteknek al­kotmányos utón Megnyilat­kozott akarata ós a fejede­lem hozzájárulása nélkül egy négyzetméter területet j n®ia lehetett sehol Kurópá- bsn kiszakítani zz állam tes­téből, a demokrácia kérész- • tss háborújának vezérei olysn vémerződást kötnek, amivel a közvélemény meg­kérdezése, a parlament hoz­zájárulása én minden demok­ratikus szankció nélkül kényszeritstték bele orszá­gaikat a bábom előrelátha- tatlan nagyságú és fölmér- \ hetet!súlyú áldozataiba. Melyik ország fogja elő­ször az „elégést mondani, i ha letaposva és tőnkreléve l is, amikor szövetségestár, a ; n<i:-í lesz osztályosa a szen­vedéseinek és melyik dia­dalmas ál am fogja beérni e háború kivívott előnyével, ha ezzel a szövetkezéssel a . társait akár a kgtulzóbb i- vánóágsi teljesüléséig i? ma­gához kényszerítheti. A bábo m stratégiai. he.íj- zsíe azonban nemcsak ellen­ségeket szülhet, ds békülő hajlandóságokat is. Az angol képvi elÖház módfélőtíi idegesség*, ara ­kor az orosz különbéke le •j? hetőséga szóba került és az az óvatosan akként semsait- msndó megnyugtatás, hogy I As oláhok a esoraatPöiii hidat felrobbantották A badattnMek Dobrudzsában sióra haladna!. Zatureainál egy egy orosz támadás dssseemtott. (Síiját tudósitó^k tilefoujelentése.) Bsrlin, október 26. '* * A nagyfchadiszálJásrél jelentik: Kiieti iaadsaiaiér11 / , Lapét bajor herceg vezértiboraagy hadcsopoHja. é Miadiol tőtől észa ra az oroszok eredmény- taltn gázíámadást intéztek. Eizel as oroszok egy tárnadá t készítettéit el®. GorodisíVói délkeletre is támadtak, mely támadás nagy veszteségeik műi­éit meghiúsult. A Zab! no Zaittrc2i szakaszokon (Lucktő! nyu gnira) eresz zászlóaljak az esti szürkületben tüzér­ségi előkészítés nélkül törtek elére. Azonnal meg­indított zárótüzfinkben megtörlek a rohamo-ziopoh. Károly főlaeree■ < i^vuseággi tábornok orevomasíay Az Aranyos Besztercze és a Kelemen hegység leteti lejtője közt az ellen ég támadását vissza­vertük. Erdély keleti arcvona án a Kreotusnl völgyben ©szírái'magyar, a Tor-Oí uctól dóira emelkedő ma­gaslatokon pedig bajor csapatok visszaverték a ro­mán ellenséget, b Sinaja és Kampolung felé ve­zet® országútikén támadásunkkal tért nyertünk.

Next

/
Thumbnails
Contents