Egri Ujság - napilap 1916/3
1916-10-25 / 295. szám
Tgysnilyen arányban emelkedett magának a földesek ára is, mígnem most, a háború másedik évében az emelkedés egyszerre óriásivá leit, A ssáré! hslnapra raeggs>zdag®dot~ tak nagy hada a s®k péazzsl nem tud mihez fogni $ mivel látja, hogy a legstabilabb vagyon a föld, gyorsan szerzett pénzét főidben kamatoztatja. Á föld árának alakulása ,mutatja a legélesebbe*, hogy milyen átalakul,4s©s mest át s háború alatt a föld és péuz egymás közötti viszonya. A®ig egy magyar hold szántóföld háború előli a Bácskában 1500 — 1600 korona volt, addig ma ugyanezt a hőid földet 240—2500 korosán alul megvenni nem lehet. A paraszt ugyanis, asi a háború alatt régi ^dóságaitól megszabadult, pénzét uj földek megszerzésére fordítja. Rassz raunkásviszosyok, drága vetőmag, gazdasági gépek nshéz beszerzési lehetősége ma nem képeznek akadákt feidvételnéi, nem úgy, miaí a háború elején, amtflOr a rossz muHkásmzesyoktói való félelem már magában véve béni- íélag hatott a földbirtok-forgalomra. Tagadhatatlan és már előre látható, hogy a földbirtok előtérbe Hyomulása háború után ía éreztetni fogja hatását. Háborít előtt rendkívül aggasztott, a falusi lakosság beözönléss a városokba. Mindenki a városba törekedett, úgy, hogy a városi lakosság helyzete a fai# be- özönlése tatait fokozatosan rossza- bodotí. A szaporodó városi lakosság mieti a lakásviszoayok is szinte törhetetlenekké váltak. Nos, a városok megszállása és a falusi telkek elhagyása nem fog háború után mutatkozni, sőt éppen ellenkező jelenségnek kell keletkeznie, amely a falut, mint a föld, ssint a könnyebb megélhetés jelképét fölébe helyezi a váresaak. E G R ö J A G ás erőssel messze- bordó ágyakkal lövik DemawatráL $Saj«í tudósítónk telefonjeleisíáse.) Budapest, okt. 24. A Sajtóhadiszállásról jelentik. Az oroszok a hármas ország határszögből való kiűzetésük miatt bosszúból messzehordó ágyukkal lövik Dornawatrát. Az orosz és román csapatok összevonása itt szakadatlanul folyik. Az oláhok a Pi- atranoamiától egész a határig tábori vasutat építenek. A frontra számos francia vezérkari tiszt érkezik. A falusi ember keservei Eger, o&t. 24. Mi városiak, akik kávé helyett katolinf iszunk s vajolini kenink az úgynevezett kenyérre, akik hústalan és zsirtalsn napokat tartunk, a legtöbben közülünk sokkal többet, mint ahogy azt a kormány szigorú rendeletéi előírják, — irigykedve gondolunk a falusiakra, ahot van tej s van mit aprítani a tejbe, ahol a tyúkok tojjék a tojást s nem a gyár készíti a tojáspótló szereket. Mi azt hittük, hogy a mesebeli Eldorádó most egy falusi asszony éléskamrájában van s ijedten látjuk a hozzánk érkezett levelek tömegéből, hogy a falu is tele van panasz- szal. Sőt — ami a legszemorubb — a falusiak a városikat irigylik. Azt írják a falusiak, hogy a városban jobb a halyzet, mert ott legalább van rendőrség, amely az áruuzsorákat kissé megfékezi, néha napján megbünteti s így elriasztja de a falun vigan garázdálkodik az áruuzsora minden fajtálya. Nincs aprópénz, mert eldugták. Ennélfogva a vásárlás tojásért, tejért, vajért, zsírért történik. S jaj annak a falura szorult hivatalnoknak, akinek a házánál sincs elég tojás, az nem kap cukrot, petróleumot, gyergyát, gyufát, dohányt sem. Aki uzsoráskodai akar, — és majd nem mindenki akar, — azt senki sem bántja. Egyik falusi boltban egy kilé zsírért adnak három kiló cukrot s ezt a kereskedőt wesste vidékről felkeresi a nép, viszi, hozzá a zsírt, csakhogy cukrot kapjon. Egyik csanádsaegyei faluból panaszos levél érkezik, hagy egyik kereskedőnek 30—40 métermázsa cukorja van elrejtve a fészerbe, de csak húsz fillér árut ad ki egy-egy vevőnek, mert az mondja hogy bolond ember aki nem tud meggazdagodni a háborúban. A legtöbb faluban egyáltalán nincs cukor, petróleumért messzi földre kell vándorolni, a legtöbb faluban alig van dohány, az asszonyok a nagy élesztőhiány miatt panaszkodnak. Nem ét rosszul a falusi ember, van pénze, van lisztje zsírja, vaja — mindaz ami a városi polgár számára szinte elérhetetlen s mégis annyi minden hiányzik, hogy a falusi élet is keserves. — Katonai kitSatetés. Kozák Sándor 60, gyalogezredbeli őrmestert az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért a II. osztályú ezüst vitézség! éremmel tüntették ki. Kozák Sándor jelenleg az orosz fronton harcol s ez már a második kitüntetése. sem zörög a feledés göröngye. El- zsibbsdnak fejemben a gondolatok, megakad kezemben a toll, kogy nem ; győzelemkoszorus sapkádhoz tűzhetünk rózsát, hanea* csak rideg hantra az emlékezés koszorúját, í (Sz.) ■ — Változás a főszolgabírói hivatalos órákban. A vármegye hat főszolgabírói hivatalánál eddig \ az volt a hivatalos órák beosztása hegy reggel fél 9 órától 12 éráig í és délután fél 3-től i ig tartott a 1 hivatal. A világító anyagokban be- | állott nagy hiány s a füíő anyag rendkívüli áremelkedései folytán az ; alispán most megengedte, hogy a főszolgabírói hivataloknál is meg 1 változtassák a hivatalos órák eddigi rendjét s ezentúl egyfolytában reggel 8 órától délután 2 óráig tartsák a hivatalos órákat téli időben. Kivételt képeznek azok a főszolgafei- | réi hivatalok, amelyeknek villamos világításuk vaa. Egerben és Hatvankan tehát a régi rend marad érvényben. Sürgősség eselén azonban a többi főszolgabírói hivataloknál is működni kell a|delutáni órák- bas is, — Ssjtőhölgybizottság. A kat- kelikus SajtóegyesKlet fővárosi höigybizottságának Egerben kolóniája alakul október hó 27 én, pénteken d. u. 5 órakor az Angol- kisasszonyok intézetének dísztermében D. Bangha Béla jézustársasági atya ismertető előadása után, A sajtóhölgyfeizoitság célja a katholikus nővilágot a ksth. sajtóakciók rendszeres és szervezett támogatásába levonni. A egyesületbe belépni óhajtó hölgyeket szívesen látja az atakuló kolónia előkészítő bizottsága. — Öngyilkossági kísér lei Riadalom volt tegnap éjjel a Kaszinó szállodában. A kávéházban ugyanis trónváltozás történt, a régi kasszás kisasszony újnak adta át a helyét s éjjel el kellett volna utazni. A szentimentális feiirónő azonban, akit Egerhez szerelmi szálak fűztek, nem tudott megválni a várostól 8 hogy örökre itt maradjon, a szobaasszony lakásán lizoformot ivott. Azonban az öngyilkossági kísérletet észrevették s így idejében alkalmazott gyomormosás elejét vette minden komolyabb bajnak. — Varieté előadása a „Nemzeti Kávéházban" ma 25-én este 9 órakor nagy artista prenaiére. Fővárosi artista színpadokról előnyösen ismert művésznők remek előadása. Közreműködnek: La Bella Micike n bécsi Busch cirkusz rendes ta^ja. Gyöngyi Etas a Royal-orfeum tagja, Blaha Mariska nagyváradi Bonbo nief tagja, Tylli Duó a bécsi Schuman- Varieté kedvencei. Előadás után parkét-tánc. A n. é. közönséget tisztelettel meghívja az Igazgatóság. Erősítéseket kap Sírra!!. 5 (Saját tudósítónk telefonjelentése.) I A boulognei értekezlet elhatározta, hogy nagy angol és francia erőket küld Szaloni- kiba, hogy Sarrail végre megÍ kezdhesse offenziváját. _____ /Eger, ckt. 24. I « Guszti. Megy a sok élei a múlandóságba, saiaí a lepergő levelek és mi csak utánuk sóhajthatunk- könyezhetünk fájdalmasan, sem tudjuk megragadni: ne még, se menj még, neI I ked most kezd nyilai az élet.. . Nehéz beletörődni a vá tozhataíian j szamom valóságba, mist fsrróság után a fázós napokba. Elrebbent egy fiatal élet, egy jó- barát, elmentél Guszti barátom, s ezután már hiába szólok utasad a ; kis székely város kedves uccájában l nem fordulsz hátra, nem röppen el ( kerek arcodról a viszontlátás öröm- mosolya, nem fogod keményen ösz- I szevágni csengő sarkastyudat, is- \ lesem, úgy fáj a szivein, hogy már I csak memóriámban tűnhet fel karcsú alakod, nagy kék szemed, , mely úgy ragyogott, mint tüzér- i blúzod fényes gombjain a játékos napsugár, nem megyünk többé a korzós piactérre divatos leányokkal incselkedni, nótás kedvtől nem lesz hangos a székely kioszk virágos ter- rasza s ki fogja bönnyrefakasztón énekelni a bősendorfi zongora halk : kisérete mellett: Egy rózsaszál szeb- : ben beszél. Mégis valóvá testesült a balsejtelem: mikor a tavasszal nem szökkentek virágba a kert rózsafái, I olyan bánatosan révedtől rájuk, j talán hírnökeit láttad elmúlásodnak a kiszáradt rózsafákban? Mikor ke- ’ zet szorítottunk a kikeleti délutánon, hittük volna e, hogy az utolsó Isten hozzád lesz? Cserben hagytál te is Guszti barátom s ki tudja hányán hagynak még el ebbén a világbo- nyodaíomban, akik a szivemhez nőttek, akikkel, mint jó testvérekkel, magasztottam a lelkem, rólad is csak a véres föld áruló hantja beszél már, óh mért nem te beszélsz inkább glóriásan átverekedett hónapok mulhatlan babérairól! . . . Mint egy gyermek elcsodálkozom, magam elé meredek a hihetetlenen, elhervadt nyíló életed, mint ; a jégvert rózsa. Nem, még sem ! hervadt el, amiért goiyó hasított 1 ábrándos szivedbe: a csatamezők j ábrándos hősei örökre élnek a nem- ! zet emlékében, jóbsrát sírjára so- ! Figyelmeztetés! Már tegnap is sokan váltottak jegyet az URÁNIA csü- mz^ZZZH^Z^^ZZ^ törtöki előadására! .
