Egri Ujság - napilap 1916/3
1916-09-06 / 246. szám
18Í6 szeptember 6 EGRI ü j A Ü vége asindsn jogosulatlan privilégiumnak s ezt vigyék szigorúan keresztül Ausztriában is. Állítsák a manyarokat Erdély védelmére és meglátják, hogy csodákat fognak művelni. Andrássy Gyula készéi ezután: Románia mint szövetségesünk támadott meg bennünket, felhasználva a nemzet nagy küzdelmét. Arra |i- vatkozik, hegy elnyomott nemzetét jön felszabadítani. Ez azonban csak örv. Az előbb széló Popcsicsó István román nemzetiségű képviselő tanúságot tett arról, hogy a hazai románok nem kérnek a felszabadításból. Az uj veszedelem ellen minden erőnket egyesíteni kell s addig nem nyugodhatunk meg, mig ezt a hallatlan infámiát meg nem bősz- szültük. A nemzet azonban se ijedjen meg. A helyzet nem válságos. Az uj hadüzenet uj nagy haderőket mozdított meg mellettünk. A Séfia és Konstantinápoly védelmére rendelt jelentékeny erők felszabadultak és mellettünk vesznek részt a nagy vitában. Károlyi Mihály a legtürelmetle nebbül ront azután neki Tiszának: Olyan súlyos hibák történtek, amelyek politikaileg és erkölcsileg is lehetetlenné teszik, hogy ugyanazok ez emberek vezessék továbbra is az ügyeket, akik a hibákat elkövették. Három éve küzd a magyarság idegen földön s most Erdélyt védetlenüi hagyták. Magyar honvédeket hozzanak haza, hogy Erdélyt megszabadítsák s azok akiket az események készületlenül találtak távozzanak helyükről. Mindent megadunk, de csak egy föltétel alatt, hogy azok, akik a nemzet bizalmát elvesztették, mondjanak le. Majd Rakovszky következik szólásra: A miniszterelnökkel szemben, aki azt állította, hogy senki sem todott előre a román hadüzenetről kijelenti, hogy ő tudott, jó támaszpontja volt ebben, hogy Burián előzőleg megnyugtatta, hogy nem lesz hadüzenet. Ő Bécsben is kifejezést adott ennek az aggodalmának, de a külügyminisztériumban fejvesztettek voltak. Az olasz hadüzenet is készületlenül talált bennünket, még sem tanultunk, ö is a kormány távozásét sürgeti. Az elhangzottakra a miniszterelnök válaszol. Nem reflektál Rakovszky beszédének legnagyobb részére, szükségét érzi azonban, hogy a legerősebben tiltakozzék a helyzet olyan beállítása ellen, mintha a végveszély szélén állnánk s örvénybe kerültünk volna. Őt is ugyanazok az érzések vezetik, mint a túloldalon ülő képviselőket. Az ellenzék felugrál, a padokat verik. Kiáltozás: Minket más érzések vezetnek. Az elnök csenget. Tisza: Utal arra, hogy más országok területén is állott ellenség Ausztria és Németország területén is s a lakosság mindenütt ott maradt, csak a katonákat vitték el, de nem tud esetet rá, hogy ez bárhol is ilyen jelenetekre edott volna alkalmat. (Óriási zaj az ellenzéken.) Tisza szólni akar, de folytonosan közbe szólnak. Összefont karral várja, mig a zaj kissé csillapodik, azután igy folytatja: „Eugeaí nem lehet megakadályozni kötelességem teljesítésében. Az a vád, hogy a kiürítés nem rendben történt. A kormány meg telte a szükséges intézkedéseket, a kiürítés elő volt készítve, de gyors végrehajtását a hirtelen román betörés megakadályozta. A lakosság síhagyott olyan területeket is, amelyek elég távol esnek a határtól. Románia csak igen kis részét tartja Erdélynek megszállva. Én elmegyek — mondja a miniszterelnök. Justh János: Innen menjen el. A munkapártból valaki közbeszól: Vén hülye. Ráth felugrik: Valaki azt mondta: vén hülye. Tessék readre utasitasl. Elnök nyomozza ki, ki volt a közbeszóló. Tisza: Bizonyos helyeken igen korán megijedtek. Azt is figyelembe kell venni, hogy csapatszáilitások folynak a menekülők utjával szemben. Arra is van mentségünk, hogy a támadás idejére tévedésben voltunk. Oly nyilatkozat hangzott el a román király részéről is, amelyből hadüzenetre nem következtethettünk s követünket szemrehányás nem illetheti. Károlyi: Sőt dicséretet érdemel. Tisza: Igenis dicséretet, kötelességem őt, mint távollevőt alaptalan támadásokkal szemben megvédeai. Mi előbb számoltunk a román hadüzenettel s már előre intézkedéseket tettünk. Románia ellensúlyozására kötöttük meg Törökországgal és Bulgáriával a szövetséget. Ezek talán a mi diplomáciánk sikerei. Utal Andrássy szavaira, aki azt mondotta, hogy a román hadüzenet ránknézve részben erőszaporulatot jelent, mert felszabadult a balkán tartalék,' amely igen jelentékeny s amely csak a román háborúra várt s Románia vereségét biztosra veszi. Most párt különbség nélkül össze kell fogni a haza védelmére. Tiltakozik az ellen, hogy osztrák területeket elébe helyeztek Erdélynek. Orsztrákok védték a Kárpátokat, magyarok védték Tirolt. Teljes erővel összefogva kell tovább is végig küzdenünk a harcot. Azntán az elnök az ülést felfüggeszti. Délután 4 órakor Szmrecsányi és Rakovszky személyes kérdésben szólaltak fel. Azután Szterényi József a brassói menekülés részleteiről beszélt. Hangsúlyozza, hogy mi tájékozatlanok voltunk s ez okozta a zavarukat. Urmánczy Nándor: Elkeseredés és fájdalom szorítja szivemet, hogy 600000 székely és 170000 szász lett földönfutó, felhozza, hogy a Gimesi szorost két cseh zászlóalj vádle, akik helyüket azonnal ott hagyták és egynéhány csndőrfink tartotta fel az ellenséget addig, mig a lakósság valamikben menekülni tudott. A csehek azután Marosháv- vizen feltörték az fizieteket. Másfél kilónaéternyire egy ágyú üteg is állott, de nem volt muníciója. Óriási mulasztások, égbekiáltó hibák történtek. Beszéde végén igy kiált fei: A német császárhoz fordul, ha ugyan elhat odáig a szava, hogy ha győzni akar, helyeztesse gondnokság alá azt a 7—8 tagból álló társaságot, amely az öreg király mellől intézi a monarchia sorsát. Azután a miniszterelnöknek tolmácsolja a székely nép üdvözletét. Az elnök Uroaáncsyt readre utasítja. Tisza rövid válasza után, amelyben Urmánczy szavaira nem is reflektált, az elnök bejelenti, hogy 50 képviselő zárt ülést kért. A zárt ülért ülést elrendelik s az elnök a karzatokat kiüríti. Zárt ülés után napirendre And' rássy indítványának (a delegáció összehívásáról) indokolását tűzik ki. Az interpellációkra holnap délután 5 órakor térnek át. A napirendi vita során a miniszterelnök szólal fel. Tény az, hogy az interpellációk nagy része olyan természetű, amelyeknek elmondása a mai helyzetben káros hatással volna. Kéri tehát a képviselőket, hogy álljanak el az iníerpellációk- t ől és ne kényszerítsék őt és a több- séget ellenkező intézkedésekre (óriási zaj.) Andrássy: Erre a felszólalásra szükség nem volt. A tegnapi értekezleten úgy állapodtak meg, hogy az interpellációkat törülni fogják. Vissza utasítja ezt a fenyegetést. Tisza: Andrássy tévededésben vau. Az ellenzék tegnap határozott Ígéretet nem tett s ma az interpellációkat nem törülték. Ab ellenzék mai viselkedése megtanította, hogy ne hagyja magát korlátozni kilátások által. Apponyi ígéretet tesz, hogy az interpellációkat törülni fogják. Tisza kijelenti, hogy amennyiben nem törülnék kénytelen lesz az ülést elnapolni. Ezzel a mai ülés véget ért. — Köszönetnyilvánítás. Mindazon kedves barátoknak és ismerősöknek, kik felejthetetlen jó férjem temetése alkalmával mélységes fáj' dalmamban részvétükkel osztoztak, ez utón mondok hálás köszönetét. özv. Szabó Albertné. — Holnap, csütörtökön megne feledkezzünk az Uránia jótékonyáéin előadásáról, mert minden fillérrel, amelyet adunk, hozzá járalunk az erdélyi testvéreink némileg való fel- segélyezéséhez. Az est jelentőségét főtisztelendő Dr. Kovács Pius fogja ismertetni. áz erdélyi menekültekért Felhívás a vármegye .íő&ön&égéhes'. Eger, szept. 5. á szombaton megtartott értekezlet amint már ezt meg is irtuk elhatározta, hogy minden előkészületet megtesz, hogy hozzánk menekülő erdélyi testvéreink itt hajlékot és ellátást találjanak. Azt is megírtuk, hogy az értekezlet úgy határozott, hogy a menekültek ellátásáról és elhelyezéséről, városonkint és járá- sonkint decentralizálva gondoskodik, mig az ennek fedezetére szolgáló összeget centrális vármegyei gyűjtéssel teremti elő. E határozat értelmében bocsátotta most ki Isaák Gyula vármegyei főjegyző az alábbi lelkes hangú felhívást. Hevesvármegyei hazafias közönségéhez ! A magyarság leggyüiöltebb ellensége, a román, ősi szokásához híven : orvul, hiénaként ránk tört. Rávetette magát nemzetünk legacélosabb, legvitézebb fajára, a székely • ségre, melyen az ő évszázados vakondok m unkájának sikere mindig megtört. Mist a dögkeselyű csapott le rájuk. Vérszomjas dühét kipróbálta védíelen nőkön, gyermekeken b elűzte őket tűzhelyükről. Azok a szegény, pihegő, fészekből kivert madárkák pedig jönnek menedéket karesni. Ha idegenek, ha ellenfeleink lennének is, megesnék rajtok a szivünk. De mit érzünk igy, hogy véreink lelkendező futását látjuk, szivtépő zokogását halljak 1... Önkéntelenül ölelésre nyitnak karjaink, esküre az ajkunk, hogy megmentjük, megvédjük őket utolsó csepp vérünk hullása árán isi A méltó fogadtatásra azonban elő kell készülnünk. Nálunk minden város, minden község örömmel ad hajlékot nekik s iparkodni fognak könnyíteni gondjaikon |s bizonyára vetélkedve fognak megfelelni az e téren való feladatoknak. Á menekültek fogadtatásának, elhelyezésének és ellátásának munkáját tehát a helyhatóságokra és a helyi társadalomra bíztam ; a vármegye számára csak azt az egy teendőt tartottam fel, hogy a szükséges pénzt teremtse elő. Ennek csak egy méltó és gyors eredményű módja van: az önkéntes adakozásra való felhívás. Arra kére* tehát a vármegye hazafias közönségét, hogy az erdélyi menekültek fogadtatása, elhelyezése és élelmezése által felmerülő költségekhez adományaikkal hozzájárulni szíveskedjenek. Az adományokat kérem az alispani hivatalba beküldeni vagy nekem átadni. Minden adományt a vármegye hivatalos lapjában nyugtázni fogok. Hazafias tisztelettel Az alispáni szék üres: Isaák Gyula, kir. tanácsos v. főjegyző.
