Egri Ujság - napilap 1916/3
1916-10-22 / 292. szám
XXlil. tívíoiyii^. !916, október 22 , vasárnap 292. szám. EISfiretépj árak: ii elvben és vidéken postán kü idveegésa évre 20 korona,— fél évre 10 korona,— negyed évre 5 korona, — egf hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: }őkai Mér- atca 6. íifisgyel POLITIKA! NAPILAP riMsAtai.16; Dr. S TST SÁNDOR, PeíeWs szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS. és helyközi telefon: 106. Kiatdétulajdonos: DOBÓ ISTVÁN-NYOMD A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. mtaaöímixkim ^tmos&á Hirdetés! árakt Q cm.-feéat ayiltíífi Wrásáfli jíéiriek, gyászielsBiések hírek mvalíiao & nilír, katótógok, részvénYiirsatógck, gsafc*. tósok, Mvaiabk hlfdsbnéiryei, árverési kbd»> tésck 12 fillér, siagáovaiialstok hlrdtetwésfois tfllér. Eljsgvzésok, egybekelések, hlktzésat nyiíuinitáscik stb. 1—t sorig i H_ EgyeefStó^W fcálöizottságob értcciMwH, k8*s6c<ttefStcáMÍ> teNUfizatfack BfagtfeáiaW $ #, Újabb erőpróba a békéért. Eger, oki. 21. Az angol parlamentben burkoltan ugyaa, de mégis eléggé érthetően Oroszországra célozva egyik képviselő arról ^interpellálta Lord Róbert Cecil miniszteri, mi igaz abban, hogy az entent hatalmak valamelyik állama külön békét köthet a központi hatalmak egyi vagy másik államával. Egy másik angol képviselő pedig azt fsszegette, igaz-e hogy Oroszország a háború eredményéül Konstantinápolyi kötötte jki magának ? Lord Róbert Cecil ezekre a fogas kérdésekre dadogva hebegve válaszolt s csak annyit mondott, hogy nem mondhat semmit. Semleges külföldi lapok az angol mmiszternek ehhez a kitérő magatartásához azt a kombinációt fűzik, hogy a hallgatás sz esetben egy a beismeréssel és ha az en- tente csakugyan odaígérte Konstantinápolyi Oroszországnak, de ezt a föltételt nem teljesítheti, akkor Oroszországot nem köti többé a londoni egyezmény, hanem szabad keze van arra, hogy akkor köthessen külön békét, amikor jónak látja. Ha pedig Konstantinápolyi most már semmikép ssm kaphatja meg, mert utólsó reménysége Románia hiábavaló beugratásával szintén kudarcot vallott, így most már semmi célja, sem értelme nincs, hogy Oroszország tovább hadakozzék. Ismételjük: ez a kombi{ náció semleges államok saj- { tójából kérőit szárnyra. Mi | igaz benne, mi nem iud- \ hatjuk. Tehát reánk ez sem ; is tartozik. I lg&z ugyas, hogy a reánk kényszeritett háborúban mi f elejétől eddig se harcoltunk f egyébért, csakis a tisztessé- I ges békéért. De a mai i- jj szonyok között még sam jj gondolhatunk másra, csakis jj a háborúra. Sí vis pacem, para hélium. Azon az állásponton kell maradnunk, amit Conta német tábornok a bukovinai Kárpátokban harcoló katon ink frontján mondott: * Mindegy már, akárhol verjük naeg az oroszokat, de meg keli vernünk őket. Meglehet, hogy talán Romániában verjük meg. Akárhol, mindegy. Fő az, hogy megverjük. Akkor aztán akármit beszél is az angol parlament, az entenfe egyik oszlopa önmagától kidől s ezzel csakugyan közelebb jutunk a békéhez, melyért kezdettől fogva harcolunk.* A harcokhoz azonban harci felkészültség is szükséges, Ennek a felkészültségnek eszközeire pedig pénz keli. És ezt a pénzt mi magyarok, éppenugy, mint német szövetségeseink, nem tudjuk másból előteremteni, csak hadiköIcsönbŐL Most kopogtat ajtajainkon az ötödik hadikölcsön. Eddig se kellett a szomszédba mennünk, most is kitelik a magunk emberségéből. Azért a békéért, amelyet mindnyájan sórárgunk, Hz osztrák miniszterelnököt meggyilkolták. Adler Frigyei szocialista a meréayiő. — Adler Frigyes radikális iníefiaacioaaHsta. — A gyilkosság a Meiszt és Sche.dn szálló éttermében történt. (Saját tudósitónk telefonjelentésa.) Bács, október 21, Ma délben egy előkelő szálló éttermében Adler Frigyes szocialista iró odalépett ahhoz az a ztal- hozy ahol St&rkgh gróf miniszterelnök ebédelt és közvetlen Möze bél háromszor ráíőtt. A golyók a miniszterelnököt fején találták s nyomban meghalt. Hogy történt a merénylet. Becs, október 21. Sltirkgh gróf miniszter«laök ma is, mint minden nap, a Meissl és Schedn kötél éttermében ebédelt Aehreníhal báró kíséretében. A harmadik asztalnál étkezett dr. Adler Frigyes, Adler Viktor reichsrathi képviselőnek, az Arbeiter Zeitung megalapítójának li\ Adler Frigyes dr. ebéd közben hirtelen felállott, három lépést tett a miniszterelnök asztala felé, előrántotta revolverét és háromszor rálőtt Stürkgh grófra, akit a lövések fején találtak. A miniszterelnök összeesett és nyomban meghalt. Egyik lövés célt tévesztett és Aehrenthalt lábán jelentéktelenül megsebesítette. Aerenthal azonnal fölemelte a miniszterelnököt s intézkedett, hogy a mentők a helyszínére jöjjenek. A lövések eldördülése után az étteremben levő osztrák magyar és német tiszteit a merénylőre vetették magukat és kardot rántottak, aki megmondotta nevét és így szólt: „Tudom, mit tettem s nyugodtan várom, hogy elfogjanak.“ Midőn egyik tiszt megkérdezte, hogy miért követte el a merényletet, azt válaszolta: „Azt csak a bíróság előtt fo gom megmondani.* A mentő orvos a miniszterelnök azonnali halálát konstatálta. Handel báró a belügyminisztérium kiküldötte, Bleileben helytartó, Lichtenstein herceg tartományi marsall és a rendőrség főnöke nyomban megjelentek a helyszínén. A rendőrség a merénylőt beszállította. Ára 8 fillér. S de amelyért még mindig j harcolnunk keli, érdemes, í ho.íy s újabb erőfeszítéseket ( tegyünk. Adná Isten, hogy az ötödik hadikölcsön az utóhó | írőpróbánfe legyen.
