Egri Ujság - napilap 1916/3
1916-09-30 / 270. szám
J iölö. szepíembei 30 Jt S©s»rat-esais* hevessége esShhent fcflrifnics! zsiSmany 3000 tagol 2 sgvura ss 33 gépfegyverre emelkedett. Hsgyszebenifei megbénítottak és visszavetettük a a románokat. (Ssját tudósítónk telefon jelentése.) Berlin, szept. 28. A nagyfőhadis&áliáaról jelentik: tssr*agí*fti Stadsxintért Ruppreeht baj&r trénörakSs veiér tábornagy a?ovona8a, A« ellenség szeptember 27-iki támadásainak visszaverése uián tegnap a Somme-csaia hevessége lényegesen csökkent. Az Ártere és Courceües között a nyugati szárnyon néhány árokrész feladása után közelharc után vi szaveríünk egy erő angol támadást, -amely Courcele-tói északnyugatra és északra íözünkbart omlott össze. Eaucourt—L’Ab- baysné? az ellenség gyönge támadásai szintén ísalul ütöttek ki. Keleti hadsiiiiiéri Lipót bajor herceg v^zér* táborit agy hadcsoportja A Godusiczkiiő! északra Eefolyt gyöngébb és sikertelen oroz előretörésektől eltekintve nincs esemény. A szeptember 27 én elfogott oroszok száma 41 tiszt, több mint 3006 főnyi legénység, a zsákmány 33 gépfegyver és 2 ágyú. Károly főherceg lovassági tábornok arcvessala: A Kárpátokban a harc tovább fart. Nincs különösebb esemény. Erdélyi harctér; A nagyszebeni rzakaszon az ellenség ellenállása megbánult. A román erődet a hegység irányába visszavetettük. m^ik érni tiadgyeiütiér$ A helyzet változatlan. Ludendtt^f, első főhadiszáilásmester. A miniszterolnök a rekvírálásról, Dacember 7 ikéig elna polta magát a Ház. A képviselőház ülése. (Saját tudósítónktól.) Budapest, szapt 28. este 9 óra. A képvisslőház mai ülését Beöthy Pál elnök d. u. negyed 5 érakor nyitotta meg. Először Ghillany földmivelési .miniszter válaszol Pallaviczininek, majd Sándor János belügyminiszter reflektál az elhangzottakra. Beszél a csecsemő védelemről, majd áttér a maximálás és rekvirálás kérdésére. Ezeket nem lehet szerinte tulságba vinni, mert teljesen eltűnik az áru a piacokról. Védi a hatóságokat, a melyek a legnagyobb kitartással állottak helyükön s mindenben megtették a kötelességüket. Azonban a közönségnek is segíteni kell őket. Ulai a zsiríalan és hústalan napokról kiadott rendeletekré s arra, hogy a közönség alkalmazkodjék a rendeletekhez s ne igyekezzék azokat minden áron kijátszani. Mert nem elég csak a frontokon fegyverrel győzni, hanem idehaza is meg kell tennünk mindent a végső cél érdekében. Azután Tisza miniszterelnök foglalja össze az elhangzottakat. Á vá- lssztójogra megjegyzi, hogy nem maradiságból, hanem hazafias aggodalomból ellenzi a munkapárt a választójog további kiterjesztését. Cáfolja Károlyinak azt a vádját, hogy a kormány 1915-ben hamis kedvező termésjelentést adott ki. Eltekintve attól, hogy a termés a becsléskor igen jő leket s később is elromolhat, azt állítja, hogy a hülyék intézetébe kellene vinai azt a kormányt, amely azt hirdetné, hogy tejben, vajban törődhetünk, mikor tényleg nyomorúságnak nézünk elébe, ellenkezőleg épen takarékosságra kell inteni a közönséget. Paliaviczininak válaszolva kijelenti hogy jól nézne ki az a kormány, amely a rekvirálást a sertés és marna állományra teljesen keresztül vinné. Mit bzélnának hozzá a gazdák? Azt mondják, a kormánynak nincs eré'ye. Kivel szemben legyen erélye, mikor az eladók és vevők össze játszanak. Sümeghy: Be kell csukni mind a kettőt. Tisza: Igen, ha rajtuk lehetne üíni. Ismétli amit a zárt üíésen mondott, hogy éhínség sem Magyar- országban sem szövetségeseiül; országában nem lesz. Gazdasági erőnk össze nem roppan, csak igényeinket keli leszállítanunk a misimuesra kevesebbet kell eltitkolni. Akkor több jut a közfogyasztásnak. Beszél azután a közeielmezési szervezetről, amelyet három minisztérium, a belügy, fö'dmivelésügy, és kereskedelemügyi minisztérium szakrészeibői álíitanak össze, s élére olyan férfiút tesznek, aki tekintélyével és szakértelmével minden nehézséget el fog oszlatni. Azután felolvassák Károlyi Mihály ismert indítványát s az elnök java solja, hogy a Ház ae adja meg Károlyinak a jogot indítványa megindokolására. Tóth János az ellenzék nevében az elnök indiiványa ellen, Niaraeszty Mihály pedig a munkapárt részéről mellette foglalt állást. A Ház az elnök indítványát elfogadta. A Ház ezután december hó 7 ikéig elnapolta magái. Befejezésül az elnök rövid visszapillantást vetett a lefolyt ülésszakra s azzal végezte beszédét, hogy abban mindnyájan egyetértünk, hogy a ránk erőszakolt honvédelmi harcot folytatnunk kell, mig csak nem győzünk. Ezzel az ülés fél 8 órakor végei ért. i WeirMiMMMoftu Komáromy Ödön zene é- ének- tanár zeneiskolája, az Orsz. m. Kir Zeneakadémia előkészítő tanfolyama, Deák Ferencz-utca 2. Láng László-féie ház földszint. Beiratások és előjegyzések az 1916—17-ik iskoiai évre megkezdődtek és naponként eszközöltetnek d. e. 10—12 ig. d. u. 2—6 ig. A zeneiskola két főszakból áll. Zongora tanszak: elemi, előkészítő és akadémia: osztályokká:. Ének tanszak: e'őkésziiő és továbbképző osztállyal. Tandíjak: Elemi és előkészítő osztályokban 12 korona; akadémiai és továbbképző osztályokban 20 korona. „ Komáromy Ödön a zeneiskola vezető tanára. Simáczius Gu zfáv. Eger, szept. 29. A vármegyeházái* fekete zászló leng. Meghalt Simáczius Gusztáv, a vármegyei közélet egykori hires- neves alakja, Még a régi*vármegyé- ből jött át Simáczius Gusztáv az uj törvényhatósági életbe. Emlékei viszonyultak arra az időre, amikor Hevesmegye még a mostani jász- nagykunszolnok vármegyével együtt képezett egy vármegyéi. Átélte mint közhivatslnok a nemzeti újjászületés korszakát s résztvett abban a nehéz munkában, amely neki s korabelieknek jutott osztályrészül s amelynek az volt a feladata, hogy a jelszavas sgitációval szemben képviseljék a kiegyezési politikát. Évtizedeken át munkatársa volt mint megyei aljegyző a nagyemlékű Zalár Józsefnek, akivel a iegelleníéttsebb politikai felfogások dacára a iegszivélyesebb baráti és koilégialis viszonyban élt. Amikor az uj törvényhalósági törvény a főispánok mellé titkárokat rendszeresített, Hevesmegye akkori főispánja sietett maga mellé megnyerni Simáczius Gusztávot, akiben nemcsak a vármegyei élet kitűnő ismerőjét, hanem egyszersmind kitűnő közigazgatási embert is kapott. A megboldogult Kállay Zoltánnak, a vármegye nagy főispánjának első idejében való egész főispánséga alatt buzgó és lelkiismeretes titkára volt, de amikor a koalíció vette át a kormányt, nyomban bejelentette a belügyminiszternek, hogy igénybe veszi az őt már szolgálati idejénél fogva megillető nyugdíjaztatását. Mindeddig azoaban részt veit a megyei és városi közélet minden ágában. A megyén a hatvanhetes politikát kép., viselte, amihez azidőben ‘bizonyos fokú bátorság kellett. De Simáczius- ban meg volt az a bátorság, hogy meggyőződését minden íerrorizáló hangosság ellenére hirdesse. A közjogi alaphoz való rendületlen ragaszkodása mellett izig-vérig liberális gondolkozásu s e tekintetben is a bátor szókimondás embere veit. Városi dolgokban annak idején szintén élénk részi vett. Választott városi képviselője volt a maklári városnegyednek, amelynek különben az utolsó időkig olyan atyai tanácsadója volt, hogy a makiári hóstyai ember a Simáczius megkérdezése nélkül úgyszólván egy lépést sem tett. Szerette az embereket és őt is szerették az emberek. A külsejében is komoly megjelenésű öreg urat mindenfelé a legnagyobb tisztelet környezte s minden politikai viharok között dicsekedhetett polgártársai szeretetével. S ez a szeretet kiséri őt ime utolsó útjára. Vele a régi liberális gárda egy hatalmas eszlogos tagja tűnik el. Hosszú, viszontagságteljes életének adatait röviden a következőkben foglalhatjuk Össze. Simáczius Gusztáv 1831. december 10 én született Nádas, Pozsony megyei községben.
