Egri Ujság - napilap 1916/2
1916-05-04 / 123. szám
2 EGRI ÚJSÁG 1916. május 4. Átalakítások a városházán. Elkülönítik a levéltárat az irattártól. Eger, május 3. A szombati tűz tanulsága képpen egy nagyon is szükséges átalakítás terve vetődött most fel a városnál, amelyet a legközelebbi képviselő- testületi ülésnek alkalma is lesz már lárgyalni. Az a veszedelem, amelyben a városi levéltár forgott, rátcrelte a figyelmet arra, hogy gondoskodni kell a levéltár nagyobb biztonsá gáról. Tűrhetetlen állapét az, hogy a levéltár, amelyben értékes, sőt pótolhatatlan régi Írások, a város történelmi emlékei 8 múltjának fon- fontos dokumentumai vannak a legelemibb közbiztonsági intézkedések nélkül, úgyszólván tára-várára állt állandóan. Annak idején a város sok pénzt költött a levéltár rendezésére s most igazán kis hijján múlt, hogy a tűz, meg nem semmisítette a drágán megfizetett, fáradtságos munka minden eredményét. Persze lehetetlenség addig a levéltár biztonságáról beszélni, mig meg nem szüntetik a levéltár és az irattár közösségét. Éppen ezért a most felvetődött tervek szerint első feladat lesz a levéltár elválasztása az irattártól. Értesülésünk szerint dr. Kertay Sándor h. városi jagyző most részletes tervezetet dolgozott ki erre vonatkozóan, amelyet a tanács már egáez terjedelmében helyesnek talált. Amint már a levéltári tűzről Írott közleményünkben jeleztük, a jegyzői irodát csupán egy állandóan nyitva álló rozoga ajtó választotta el a levéltártól. Magának a jegyzői irodának is rozoga, nem nagy erőfeszítéssel benyomható ajtaja van. De a levéltár és a jegyzői iroda közt egyáltalában fölösleges volt az ajtó, mert a választó fal még a hitvány ajtónál is hitványabb módon ssepsrálta a két helyiséget. Ez a fal vékony fenyőfalécesből állott, amelyiket a csín kedvéért bevakoltak. Ha tfiz üt ki a helyiségekben, az nemhogy akadálya, de tápláléka lett volna a tűznek. Az említett terv szerint ezt a lécfalat erős betonfallal kell pótolni s a falra erős Wertheim záros ajtót alkalmazni. Úgyszintén meg kell csináltatni a jegyzői iroda ajtóját s ellátni azt is Wertkeim-zárral. Azt az ajtót pedig, amely jelenleg az erkélyre nyílik a városház udvara felé, be kell rakni s ablakkal pótolni, ami világosabbá fogja tenni a helyiséget. A terv fő újítása és legpontosabb része természetesen az irattár elkülönítése a levéltártól. A levéltár mai termét két egyenlő részre osztanák s ugyancsak erős, tűzálló betenfallal választanák el. Az igy nyert két helyiség közül a jegyzői irodával szomszédos lenne a levéltár, a másik pedig, a mai levéltár hátulsó része, ahol ma a város régi irományai el vannak helyezve, az irattár lenne, amelyből ajtót vágatnak az iktató hivatalba és a leírók irodájába. Ez a terv, amellett, hogy teljes mértékben megoldaná a levéltár biztonságának kérdését, még kényelmi szempontból is igen előnyös volna, sokkal praktikusabb a mai beosztásnál. Dixmuidenaél behatoltak a németek a beitták állásaiba Öt ajtkb fraecia repülőgépet Mitek le a laas vidékén. á többi iarctéren nincs újság. (Közli a wiinisztereinökség sajtóosztálya.) Berlin, ruáju? 3. A aagyíohadiszállás jelenti: Dixrauidentel északra német osztagok meglepő tüztámadással kapcsolatban behatoltak a Belga vonalakba és néhány tucat katonát foglyul ejtettek. A Four de Paris vidékén (Argonne erdőség) járőreink a második francia árkon túl törtek előre. Néhány foglyot hoztak magukkal. A Maas két oldalán a helyzet változatlan. Alt- haus báró főhadnagy a Caillette erdő felett a hatodik ellenséges repülőgépet lőtte le. Ezenkívül egy francia repülő jármű légi harcban Thiancourt erdőtől délre lezuhant, másik kettőt védőágyuink lőtték le. Talou-Germetől délre és a Thiaumont majornál egy ötödiket gépfegyvertüzelésünk Har- daumontnál. Ez utóbbinak vezetője meghalt, figyelő tisztje súlyosan megsebesült. és Itafkásii hadsaeíntá**: Nincs újság. A legfőbb hadvesetéősg. Nincs igényük a tényleges szolgálatból való elbocsátásra az 1865. évbeli népfelkeliknet. (Harctéren tevő munkatársunktól.) Budapest, aaáju< i, A Budapesti Tudósító illetékes helyről nyert értesülés alapján, közli, hogy aiok az 1865. évi születésű népfölkelésre kitelezettek, akik eddig alkalmasaknak találtattak s jelenleg katonai szolgálatot teljesítenek s azok az 1865. évi születésű nép- fölkelésre kötelezettek, akik fegyver nélküli szolgálatra hivattak be, a tényleges szolgálatból való elbocsátásra igénnyel nem bírnak. Azok az 1865-beliek pedig, akik alkalmasaknak ta Iáltattak, de a tényleges szolgálat alól felmenttett*k, amennyiben felmentési jogcímük m?g«2üaik, kötelesek tényleges szolgálatra bevn nulni. Magától érthető s bővebb magyarázatot nem kivin, hogy azok az 1865-beli népfelkelő kötelezettek, akik eddig a szemlékről bá<mi okból elmaradtak, kötelesek a most elrendelt utószemlé- ken megjelenni. Vasárnap az érsek áldozatai Eger, május 3. Főpapi lelke és magyar szive arra sürgeti a mi jóságos főpásztorunkat, hogy vasárnap, május 7 én reggel 6 órakor maga vegezze a főtemplomban a nép miséjét és hogy olvasott szent miséje keretében megáldoztassos mindenkit, aki a magyar kathoiikusok májusi közös szent áldozásában részt venni óhajt. A magyar püspöki kar ugyanis legutóbbi tanácskozása alkalmából elhatározta, hogy májusban Szűz Mária hőnapjébaa közös ájtatosság- ban tömöríti a magyar katholikuso- kat. Az ájtatosság célja: szerencsés befejezése a dúló világháborúnak; eszköze pedig: a közös szent áldozás. A múlt év májusában szent István Király jobb kezét, ezt a nemzeti ereklyénket hordoztuk körül ünnepi körmenetben fővárosunk utcáin. És a hivő ember nem véletlennek, hanem Isten irgalmának tudja be, hogy épen májushó folyamán értük meg legszebb győzelmeinket. A most folyó májusra olyan közös vallási cselekedet gondos megszervezéséről határoztak a főpásztorok, amelyben hasonlíthatatlanul többen vehatnek részt, mint egy bármily nagyméretű körmenetben és amely a lélekre ható vonatkozásai miatt kedvesebb is a magyarok Nagyasszonya előtt, hathatósabb is a népek sorsát intéző Isten szemében. Amint a távol harctereken eggyé forva fegyverrel küzdenek hős fiaink, úgy mi itthonlévők, egységes hadsereggé tömörfilten, sürgető imáinkkal fogjuk megostromolni az Eget a végső győzelemért, a rég várt béke nyugalmáért. Az egri egyházmegye 201 plébániáján most vasárnap lesz ez a közös áldozás. Erre vonatkozó körlevelében hangsúlyozza Szmrecsányi Lajos érsek: „pü*pöktársaimmal én. is hőn óhajtom, hogy május hó egyik, lehetően első vasárnapján, a szent gyónásban megtisztult hivek, gyermekek, ifjak, élemedett korúak egyaránt, seregeitől, szinte jámbor fürdetéssel boruljanak le az oltárok elé, közösen járuljanak a szent áldozáshoz; s ekként áhítattal zárván szivökbe az oltárazekrény Jézusát, serényen vegyék ki részöket, nbből az imádságostromból, buzgón fo hászkodva, ahhoz, aki a háborgó tengert egyetlen szavával lecsillapitá Szilárdan bízom úgy a t. lelkésze imnek, mint szeretett híveimnek vallásos és hazafias érzületében amely az akadályokat leküzdve* májushó első vasárnapján mind hatAki olcsón akar pénzhez jutni, vásároljon :: osztálysorsjegyet a nagytőzsdében, ss
