Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-05-21 / 140. szám

1916. május 21. Oroszok a Vogézekbea. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Zürich, május 20. A Franciaországba szállított orosz csapatokat a Vogézek- ben egyesitett.ék. A hiányokat indiai csapatokkal egészítet­ték ki. EGRI visszaélések megakadályozásáról kel­lene gondoskodni. A régóta vajúdó városi sertéshiz­lalás kérdésében ügy határozott a jóléti bizottság, hogy a közgyűlésről nyert teljhatalmánál fogva megbízza a polgármestert és a tanácsot, hogy tekintet nélkül a beadott felebbe- zésre szerezzék be a sertéseket s a U J SÁG szükséges takarmányt s intézkedje­nek a hizlalás megkezdése Iránt is. A momentán mutatkozó zsírszük- séglet fedezésére pedig úgy hatá­roztak, hogy lehetőleg zsírt szerez­zen be a tanács, azt raktározza el s olyankor bocsássa áruba, mikor a piacon nincs zsir. A hús uj ármegállapítása A városi sertéshizlalás. Zsirbeszerzés. A jóléti bizottság ülése. Eger, május 20. Ülést tartott ma délelőtt 10 óra­kor a jóléti bizottság, amelyen fő­ként arról tanácskoztak, hogy mi­képen lehetne a hús árakat állan­dóbban meghatározni. Ismeretes' hogy a polgármester a legutóbb már nem tett eleget a mészárosok kérésének s meg tagadta a marhahús árának további emelését. Ennek kö­vetkeztében most már napok óta nem lehet a piacon húst kapni. A j jóléti bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy most már a hús valósággal lukszuscikk, amelyet kö zepes jövedelemmel birők úgy sem szerezhetnek meg s miután az élő állat ára ma oly nagy, hogy a mai árakon a mészárosok a húst ki nem mérhetik, hogy a piac husszükség- letét még is biztosítsa úgy határo zott, hogy Egerben mindig a buda­pesti állatvásár hivatalos árjegyzései szerint igazodjanak az árak. Ezt pedig a közepes minőségű olcsóbb élő marha ár kétszeresében állapí­tották meg. Ma tehát Egerben e szerint a marhahús ára 8 korona. Ha budapesten az élőállat ára lejebb megy Egerben is lejebb fog szállni a maximális ár. Ez a jóléti bizottság megállapítása, de ezzel megelégedve igazán nem lehetünk. A jóléti bizottság nem tud a mai viszonyok közt megfe­lelni annak a hivatásának, hogy szabályozza az árakat, mert amint látszik kénytelen a folytonos áreme­lésekhez hozzájárulni. A mai hatá­rozatának is hibás a kiindulási alapja. Igaz, hogy a fővárosban 4 korona az élő marha ára, de ez más vágó álat, mint amely Egerben kimérésre kerül. Itt ugyanis lefejt, vén magyar teheneket vágnak le, s a pesti állatvásáron az ilyen marha ára 2.80—3.50 korona. Ehhez viszonyítva kellene tehát Egerben az árakat megállapítani. Azonkívül Pesten tényleg egy kiló húst adnak a fogyasztónak. Egerben azonban a hús egyrésze helyett csak csontot mérnek ki. Megtörtént, hogy egyik mészárszék­ben két és fél kiló húsba 16 korona árért más fél kiló csontot adtak. Ha tehát a hús árát ilyen magasan állapítják meg, legalább az ilyen Tovább vissza vetettük az olaszokat Déltirolban. Csapataink elfoglalták Roncegnot s az Armenterra kegyháton számos olasz pozíciót. Több mint 13.000 ember, 107 ágyn és 68 gép­fegyver a hadizsákmány. (Közli a iniuiszterdnökség sajtóosztálya.) Budapest, május 20. (Hivatalos jelentés.) Orosz és délkeleti hadszíntér: ­A helyzet változatlan. Olasz hadszíntér : A déltiroli harcvonalon támadásunk az ellensé­get tovább vetette vissza. A Sugana völgyben csa­pataink benyomultak Rundscheinba (Roncegnó.) Az Armenterra hegyháton hatalmukba kerítették a Sassó-altót s elfoglalták a Campó-moloni erődömtől keletre a Monezza csúcsot, A Passo dela Véna és a Monte-Malignone birtokunkban vannak. Az olaszok itt sebtiben ellentámadást kíséreltek meg, melyet azonban visszavertünk, A Col-Santóról is elűztük már az ellenséget. A támadás kezdete óta csapa­taink 257 tisztet és több mint 12900 főnyi legénysé­get fogtak el, valamint 107 ágyút ezekközött 12 drb. 28 cm. tarackot és 68 gépfegyvert zsákmányoltak. Repülőink bombázták a perii, vicenzai citadel­lát, a castel-francoi, trevisoi, casarsai és cividalei pályaudvarokat, valamint az ellenséges repülőgép állomásokat. Höfer, altábornagy. Színház. Heti miisor: Vasárnap Legény-búcsú. Hétfő . . . Legény-bucsu Kedd. . . . Kisasszony férje Szerda . . . Kisasszony férje Csütörtök . . Luxenburg grófja Pénteké . . Otelló Szombat . . Császárné Vasárnap . . Császárné Palika. Gábor Andor az aranyos kedélyű bohém, a nevető humor, száz tréfa, kacagó szatíra mestere, ezúttal a posványba nyúlt témáért, mocsárvirágot szakított s tövestől a sártól mocskosán* amint a pos- ványból kitépte, élénkbe vágta. Nem szépített rajt semmit, az aranyos humort, a tréfát félretette s fekete színekkel állít elénk egy családot. Az apa részeges, léha fráter, a leány grófok szeretője, ahol az egyetlen jó a most érettségizett fiú, akinek ebben a piszokban, förtelemben el kell pusztulnia. Gábor mint valami megkeményedett szivü orvostanár hidegen boncolja ezt a vonagló, véres tömeget, keresi a szivét, be­levág az agyvelejébe. Ájult kéjjel vág mind mélyebbre s azután elénk dobja: nézzétek és gyönyörködjetek. Járkálnak közöttünk ilyen emberek, akiknek a posvány az életük, a piszok jelenti a szép > lakást, autót, cselédséget, s akik között a jó, az igaz nem élhet meg. Palika ez a jó, rajongó fiatal gyerek, aki most érettségizett és örömmel jön haza a kedves ma­mához, a Loncihoz, aki nagy szí­nésznő, mert ni minő elegáns lakása van, autót tart és ő érte is mennyi pénzt kifizetett. Még egy jó, tiszta és kedves lány van a családnál egy kis távoli rokon, aki már szereti Palikát és félti az igazságtól s amikor úgy kerül, a becsülete árán is megmentené a tu­dástól, de már késő, az apa min­dent kitálal a fia előtt egy rettene­tes jelenetben, s szegény Palika, miután keresztül szenvedett tenger megalázást, a halálban keres mene­külést. Fenyő játszotta Palika szerepét, s különösen a szenvedések által fér­fiúvá lett Palikát játszotta nagysze­rűen. Általán azonban ez a szerep nem tfekszik az ő egyéniségéhez. Megjeíenése, orgánuma sokkal fér­fiasabb, hogysem a 18 éves, gyön­géd fiút tökéletes illúziót keltőén ábrázolni tudná. Nem az ő hibája, hogy különösen az I. felvonásban nem láttuk benne a fiatal gyereket. Azért az ő érdeme igen nagy, a játéka minden izében átgondolt, ko­moly színészi munka volt. Nagyon jó volt a kis Riza szere­pében Vajda Ilonka. Meglepően köz­vetlen és természetes volt s a III. felvonásbeli könnyes jelenetén öreg színházi rókák is megindultan szi­pogtak. Sikerült alakítás volt az Erdődy Joláné, aki ez este nagyon szép is volt, egy különös fehér virág, amely­nek bóditó az illata. Jó volt nagyon Niczkyné is a sopánkodó, a fiát féltő anya szerepében, de munkája hideg, szinészmunka volt, kevés szív érzett belőle, mint ahogy Kle- novits is a külsőségekben és hang­ban igyekezett az apa alakját ki­hozni, azonfelül túlsókat gesztikulált. Két kedves és üde jelenet van a earabban, a négy diákpajtás jelenete. Éjfélkor hazakisérik a pajtásukat, ügyetlenek, félszegek és pletykásak. Mint egy halvány napsugár csillan fel a darabban ez a két jelenet s a szereplők hálásak is voltak a sze­repeikhez. Kedves gyerekek voltak. Császár, Endrei és Zsoldos ját­szotta a három diákot s különösen Zsoldosnak sikerült a dolga, kinek úgy a maszkja mint megjelenése is egy most érettségizett siheder benyomását keltette. R. Kisasszony férje keddi előadása lesz az idei szezon szenzációja. Drégeiy dijat nyert pompás vigjá­téka maga a sziporkázó elmésség, és főérdeme, hogy amellett teljesen fehér darab, amelyet bárki is meg­nézhet. A főszerepeket Palágyi, Vajda, fErdődy Fenyő, Klenovics, Zsoldos játszák. A kisasszony férje kedden bérletszünetben kerül színre. A t. bérlők helyei hétfőn délig lesz­nek fenntartva — jegyeiket addig készpénzfizetée mellett j. kiválthatják, azontúl a jegyek a nagyközönség rendelkezésére állanak. Ha valami hirt, eseményt tud, közölje az Egri Újság | . 106. számú telefonján. | Az Egri Újság tudósításai pontosak és érdekesek.

Next

/
Thumbnails
Contents