Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-05-18 / 137. szám

I9i6 május 18 3 E G R I U J S A G A cinkoiai temetőben. Ezt a cikket az Egri Újság volt belső munkatársa kül- „ dötte, aki jelenleg az állam- rendőrség tisztviselője s mint ilyen három napon át ve­zette a jegyzőkönyveket a szerencséién cinkotai áldo­zatok hullája mellett. Ez al­kalommal szerzett impresz- szióit irta meg az alábbi kis hangulatban. Cinkota, 1916. május . . . Szomorú gondolatok támadnak bennem, amint egymásután bonc­asztalra kerülnek a bádogosmester szerencsétlen menyasszonyai. Milyen rózsás lövőt színeztek maguknak, mikor a cinkotai házban édes sza­vakat súgott nekik a bádogosmes­ter; milyen öröm repesett szivük­ben, mikor a kis kert rózsafái kö­zött jártak és elgondolták, hogy az mind az övék lesz, milyen boldogok voltak, hogy cselédsorból bádogos- mesterdék lesznek és a falu népe „ténsasszony“-nak fogja hívni őket. Istenem, hogy kiszínezhették ma­guknak a jövőt és mit hozott nekik: mindent, csak azt nem, mit remél­tek : boldogságot. Odaadták minde­nüket, kemény munka árán szerzett megtakarított, féltve őrzött pénzüket, kedveskedtek a bádogosmesternek minden aprósággal, mert szavában annyi édesség volt, de minden szava mögött ott leskelődött a (kö­tél : a halál, mely alkalomra várt, hogy minden reményt örökre meg­feketítsen. Hogy kiszínezhették maguknak a jövőt s azok a bádoghordók min­dent eltemettek, az állatabbnál-álla- tabbá sűlyedt bádogosmester még azt sem engedte meg szerencsétlen menyasszonyainak, hogy ha már nem is szerette őket, máshol keres­sék és találják meg a (boldogságu- kat. Mikor már tudta, hogy a pén­zük elfogyott, vette a kötelet, hogy elnémítsa életüket, mely az ember­nek a legdrágább kincse, belegyö möszölte a jbádoghordóba, egyikre- másikra még abroncsot is erősített, hogy soha meg ne tudják, hogy mit csinált ő akkor, mikor házas­sággal édesgette magához a köny- nyen hivő nőket. Egyszerű fehérdeszka koporsóba tették a felboncoit menyasszonyokat, sorjába egy nyilóakácfa alá, kiváncsi tömeg tolongta körül, hátha mégis mernek bennük valakit . . . Megné­zik a színüket vesztett ruhadarabo­kat, ridikült, cipőket, amelyek mind kiteregetve ott fekszenek egy egy sirdomb mellett, könnyel telnek meg a szemek, visszafojtott sirás tör elő és egy öreg asszony tördelve mondja: — Ez az én Margitom blúza, ez az ing is az övé ... oh, szeren­csétlen leányom.... Mit kelleit megérnem . . . Szivbemarkoló pillanatok játszód­nak le, amelyeket nehéz volna bűén megörökíteni. És a menyasszonyok gyilkosa vájjon él-e, vagy tényleg meghalt-e, ki tudja, ki merné állítani, hogy valóban ^lpusztult szerb fogságban, nem tud belenyugodni az ember, hogy olyan könnyen szabaduljon meg a sok kioltott életért, hogy úgy haljon meg, mint sok vitéz, aki el­ment a világforgatagba ezért a drága földért vérét ontani, aki hős, ha életét ott hagyja, hős, ha gyil­koló betegség öli is meg... de j hős-e sz, aki itthon már — ki tudja — talán évtizedek óta szedte j szerencsétlen áldozatait — a pénzért ? : Oh, mondjátok, lehet-e hős az, ha | még ott halt is meg a harcmezőn, ) elég büntetés-e az annyi kioltott i életért? I Még a temető fái is összeborzon- j ganak: szél rázza az akácokat: na- ' gyobb, nagyobb szenvedést a sze­rencsétlen menyasszonyok véréért! Sz. A.­Színház. Heti műsor: Csütörtök . . Zsuzsi kisasszony Péntek . . . Palika Szombat Legény-bucsu S Vasárnap Legény-bucsu. j — A tanítónő. Bródy Sándor hatalmas, erősen drámai és finom szatírával zománcolt müvét mutatta be tegnap este a szintársulat. Előt­tünk állt a jóságos falusi plébános, a káplán, az elegáns főbiró, a pa­raszt milliomos iskolaszéki elnök, akik mind a szegény fiatal szép ta- nitókisasszonyt akarják „gyámoliíani" s amikor az nem kíván maga fölé gyámot mind együtt akarják lelkileg megfojtani lehetetlenné tenni.| Vajda Ilonka játszotta a szegény, meghajszolt, fiatal Tóth Flórát. De talán nem helyes a kifejezés, ő nem játszott, mert aki az este járt kelt j és szenvedett előttünk az maga Tóth Flóra volt: az ő okos, jjszelie- mes és tiszta alakja volt előttünk, az szenvedett és szeretett. Talán i ilyennek látta írója egyszer, amikor elhatározta, hogy ezt az alakot má- i soknak is, sokaknak bemutatja. Vajda Ilonkának mindvégig sikerült bennünket teljes illúziónkban meg­tartani csupán egy ízben zökkent ki a nagyszerű játékból: a II. fel- i vonásban a tanítóval való jeleneté­ben a fájdalom és lemondás szavait Vajda Ilonka szavalta, mintha itt kifáradt volna. Rövid volt ez és a i további jelenetekben már ismét Tóth Flóra állt előttünk. Nagyszerű párja volt ez este a darab és színjátszás szerint is Fenyő. Csak ismételünk, amikor megírjuk, hogy nagyszerűen játszott, alakja férfias, illúziót keltő volt s alakítása magával ragadott. Ő utánnuk első sorban Zsoldost kell emlitenünk. A félszeg, gyámol- ’talan, de később a szerelmében valóságos hőssé váló kis falusi ta­nítót láttuk, a tanári oklevéllel biró, könyvbujó szegény magára hagyott embert. Nagyon jól játszotta meg kis sze­repét Ninczkyné és kedves és üde volt Erdődy. Féli Zsóka elegáns volt csak egy kissé gyorsan beszélt. fJEgyébként az előadáson mind­végig a szerep nem tudás szelleme kisértett. Ijedi és zavart pillantások röpködtek a súgó felé s különösen a ll. felvonás t. iskolaszéke sokszor nem tudta, mit is kell mondani, s ez bizony nem vált az előadás ja­vára. R. A Madarászt Zeller Károly régi híres operettjét eievenilette fel teg­nap a szintársulat. A librettó bizony már megkopoit egy kicsit, bár a második felvonás sok naiv mókáján még most is igen jól mulatott a közönség, de a Zeller szines dal­lamos muzsikája, még most is csupa üdeség, csupa finom, meleg derű s a kitűnő zenekar igyekezett is minden szépségét kihozni. Maga az előadás azonban már itt ott kívánni valót hagyott hátra. Az első felvo­nás kissé vontatottan ment. A két fináléban sok volt a hamis hang s a szoló énekesek is nem egyszer rosszul intonáltak. Kifogástalanul ta­lán csak Halmos Mici énekelt. Kiss Cecil eleven volt és csupa kedvesség és hamiskás báj. Kár, hogy itt-ott az énekében megcsillant ez a hamiskás iz, persze itt már kevésbbé bájosan. Barics rokon­szenves színész s a hangjának is kedves, meleg a szine, de itt-ott fátyolozott s a hangvételei bizony­talanok, Telekánnak erős csengésű tiszta hangja van, de itt olt még nyers s a teiartikája csiszolásra szo­rul, Endrei és Zsoldos kitűnő két figurát állítottak be a két profeszor szerepében, amelynek pompás gro teszksége állandó derűt hozott a második felvonás jeleneteibe. Rónay Hermin és Rátkai a régi hagyo­mányos operett komikumot juttattak érvényre a legtökéletesebb stílusban. A kar elég erős de sokszor Bincs egy véleményen a zenekarral. K. ? Zsuzsi kisasszony. Kálmán re­mek zenéjü operettje kerül ma este színre, a címszerepben Kiss Cecillel. A többi főszerepeket Barics, Endrei, Zsoldos, Rónai, Rátkai és Faragó játszák. Legény búcsú az idei szezon legszenzációsabb sikerű operettjének lesz szombaton a bemutató előadása. A remek zenéjü, pompás szövegű operettben egész sereg tánc és énekszám van, az operett főszerepeit Barics, Halmos, Pádly, Endrei, Faragó, Rátkai, Zsoldos, Császár és Klenovics játszák. Palika Gábor Andor, a legzseni- j álisabb színpadi iró kitűnő darabja j kerül színre először pénteken, A I társadalmi- élet félszegségeit viszi i ez a darab színpadra oly kitűnő megfigyelő erővel, hogy a közönsé- ; get valósággal lebilincseli. A cim- ! szerepet Fenyő, a többi vezető sze- ! repet Vajda, Erdődy, Klenovics, | Niczkyná, Endrei, Császár és Zsol- ; dós játszák. ! Színészek és színésznők, har­minc művészi arcképe van, a „Szin- házi Újság" albumában. Ara 1 ko­rona 60 fill. 1 korona és 70 fillér. Kapható Wálh Adolf né nagytőzsdé- jében és Papp fodrász üzletében. Lemondott Nicolson külügyi államtitkár. r (Saját tudósítónk telefonjelentése.) London, május 17. Nikolson Artúr a külügyi hi­vatal egyik államtitkára lemon- | dott, helyét Lord Harding fog- | lalja el. í HÍREK " Eger, május 17. | — Uszoda órák délelőtti uj beosztása. 6—9-ig férfiaknak, 1 9—11-ig nőknek, lí—1-ig férfiak aak. A délutáni órák maradnak. • — Móric a csodamajom, az Urániában. Nagyszabású vígjáték- estét rendez ma este az Uránia igazgatósága, s ezzel mintegy al­kalmat akar adni arra, hogy a napi nehéz robot után jól kinevethessük magunkat. Az Ízlésesen összeállított ! progratnm minden egyes száma el- j sőrangu, de mindegyiket felülmúlja j talán a „Móric a csodamajom" c. : három részből álló bohózat, mely- ! ben Eisenbah Henrik nyújt fényes alakítást. Eisenbach minden eddigi szerepében oly kacagtató volt mint senki más német kollégái közül. De az már a legmagasabb fokozata a kacagtatáenak, amit ennek a film­bohózatnak a címszerepében nyújt. I Molnár Ferencnek egy kis karcoiata jut eszünkbe a film láttán. Ott is pénzszerzésért vállal egy szegény flótás hasonló szerepet, mint Eisen- i bach Mórica: nappal majom az ál- j latkertben. Már maga az ötlet is j nevettető, amit Eisenbach a végsőkig kiaknáz. Aki olcsón akar pénzhez jutni, vásároljon s: osztály sorsjegyet a nagytőzsdóben. ::

Next

/
Thumbnails
Contents