Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-05-03 / 122. szám

2 E a R 1 ü J S Á Q 1916. május 3. A betyár, aki btle- sintalt a csárdáéba. Kuttenfeergi levél. Eger, május 2. Az Egri Újság húsvéti száma kö­zölte azt az érdekes recenziót, amely a 60 ik gyalogezred szereplé­séről száméit be egy Kuttenbergben reiáezett jótékeny müvészsatélyea. Erre a cikkünkre reflektál a követ­kező kedves kis aperszlt elmesélő levél: Kuttenberg, 191Ő. április 27. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Amikor az Egri Újság húsvéti számában a 60-ik gyalogezred tiszti- kara által rendezett előadásról szóló cikket olvastam, eszembe ju­tott egy igen érdekes kis párbeszéd, mely köztem és a mellcítem ülő cseh honpolgár között folytaié az alőadás alatt s minthogy ez a párbeszéd az egrieknek egyik kedves ismerőséről szól, érdemes lenae talán e pár sor­nak az Egri Újságban egy kis he­lyet szoritani. A hortobágyi csárdajelenetnél tör­tént. Az öreg korcsmáros, a fiatal karcsmáros lány és a korcsma egész kösönaége friss cigányzene mellett vígan járta a ropogós csárdást, ami­kor egyszerre mágjtlenik s színpa­dán a vén betyár a fokosa nyelére támaszkodva, feltűnően sántítva kö­zeledik az asztalhoz, leül ét gyö­nyörű betyárnátákat énekel (tudva­levőleg Mártonffy kapitány, aki a bstyárt adta, a harctéren szerzett sérülése következtében még máig is sántít.) Ekkor a szomszédom, aki most látott életében csárdát először s aki valóixintileg azt gondolta, hogy a sántitás hozzátartozik a bfetyár sze­repéhez, hozzám fordul és tört né­metséggel megkérdi: „kérem szépen miért sántít a betyár ?“ „Ja kérem — feleltem én — Magyarországon már az összes ép- kéz-láb betyárokat elvitték katoná­nak s most ezeket csupa ilyen „untauglich" betyárokkal helyettesí­tik." Az én csehem, kit a felelet úgy látszik teljesen kielégített, he­lyeslőig bólintott és feszült figye­lemmel hallgatta tovább a sánta betyár dalát. Én azonban kiváncsi voltam az atyafi gondolataira és az előadás utián megkérdeztem tőle: „mit gon­dol pane, mért sántít a betyár?" „Azt gondoltam, felelte szégyen­kezve, azért sánta, mert fiatal korá­ban mindig azt az ördöngős „c s a r- d a s-t járta*. Hazafias üdvözlettel dr. Katona. Az Egri Újság tudósításai pontosak és érdekesek. Ha valami kirí, eseményt tud, közölje az Egri Ujsáf 1M. számú telefonján. Se5s francia támadást variak vissza a németek Dsuaumotitnál Lsssasi áthatoltak as ugatok árkaiba. Mit elltaséges raptlígép pasztnlás. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya ) Berlin, május 2. A nagyfőhadiszállás jelenti; lygeiti hmdniintér i Looatél délre a május elsejére viradó éjjel erő­sebb német tiszti járőr váratlanul bsnyamult az an­golok árkába. Aki az ott levik kézül menekülni nem tudott, elaaatt. A Maas területén a tüzérségi harc erősbödött. Míg a gyalogság tevékenysége a folyó baloldalán Avoeourttól ésmkkeletrs slérntott Őrsök kézigránát harcra szorítkozott, addig Douaumont erődtől délre és a Caiilatte-eráében a franciák agy táaiadását csapataink este több órai közelharcban visszaver­ték, állásainkat kivétel nélkül megtartottuk. Mint utólag jelentették április harmincadikén Chaumot erid (Verdun városától nyugatra) és a Thiervillei erdő fslett (Verduntól délnyugatra) légi harcban egy-sgy francia repülőgép lezuhant. Boelke főhadnagy tegnap a Poivra hegygerinc felett a 15-ik Atthaue Hant főhadnagy pedig a St-Michel erődtől északra az 5-it ellenséges repülőgépet lőtte le. Keltái én balkáni hadszíntér: Lényeges esemény nem történt. A legfőbb hadvezetéósg. A kisomberek milliárdja. Eger, május 2. A nagy világháború rémei pusz­tításai között a fölemelő jelenségek egész sorozatával találkozunk. Különösen a széles néprétegek, az egyes kisemberek milliói emel­kednek ki magasan és tündökölnek az áldozatkészség és sz együttérzés nemes erényeiben. A htdikölcsönök A kisemberek tehát egy esztendő alatt egy milliárdot jelentékenyen meghaladó összeget ajánlottak fel a háborúi veszedelem idején az ál­lamnak, noha azelőtt alig volt sej­telmük az állampapírokról. Csodálatos, szinte hihetetlen do­log ez, amelyet a legvérmesebb áb­rándozó sem mert volna feltételezni. Ha részleteiben vizsgáljuk a kisem­berek jegyzéseinek adatait, kiviláglik? hogy a kislőke már az első alka­lommal, amidőn hazánk ege a muszka betörés következtében elko­morult és a nagytőke bizonyos mértékű tartózkodást tanúsított, több hivó szíva is csodálatos megértésre talált a magyar nemzet széles nép* rétegeiben ét mintha egy duzzadó pénzfolyam gátja omlott volna le, úgy áradt szélesen, szakadatlanul és egyre fokozódó mértékben a kisemberek megtakaritott pénzecs­kéje a jegyzési helyek mindenike felé. íme a kép, a melyet a három hadikölcsön során a 10.000 koro­nán aluh jegyzések alakulása elénk tár: mint háromszázmillió koraiét aján­lott fel a pénzügyi kormánynak, tehát az első hadikölcsön 1175 milliónyi végösszegének 29 száza­lékát. Az olasz árulás villámcsapása a második hadikölcsönnél szemmel láthatólag kedvezőtlenül befolyásolta a nagy és középtőke jegyzéseit. Nem igy a kistőkéét, a mely 30.000.000 koronával többet jegy­zett és eképen a végeredményben való részesedését 32 4 százalékra javította fel. Ebben a feltörekvésben a kis- jegyzések mindenik csoportját ott találjuk, holott a közép és nagy- jegyzések csoportjainak legtöbbjénél visszaesés mutatkozott. A harmadik hadikölcsönre a kis- tőke újabb 60,OOf.OSO koraiéval jegyzett többet és a végeredmény- ka való aráiya csak azért esett viasza 21'8 százalékra, mert a nagytőke — fegyvereink döntő győzelmeit' látva — most már tar­tózkodás nélkül bocsátotta az állam randelkezésére a maga százezreit é» millióit, több mint kétszer ak­kora összeget jegyezvén, mint a második hadikölcsönre. Végül meg kell jegyeznünk, hogy a kistőkének a három hadikölcsön- nél felmutatóit 113* milliónyi vég­eredménye összesen 1,081.000 jegy­zésből tevődött ösize. Miuthogy a kiiemberek jelenté­keny része minden egyes hadiköl- ctönnél egész megtakarított pén­zecskéjét hadikőlcsönbe fektette, kevésnek állhatott módjában másod­szor, esetleg hnrmadszor is jegyez­hetni és igy körülbelül 700—800 ezerre tehető hazánkban a hadi- kölcsönben résztvett kisemberek száma. Muet-aaerikai Mietodés. (Saját tudóiitőnk telefonjelentése.) Frankfurt, májás 2. A Frankfurter Zeitungnak jelentik: Az Evening Post írja, hogy újabban Németországban meg van a hajlandóság közeledni Amerikához. A News-Reptiblic azt liiszi, hogy akármint rendeződjék is a buvárhajó háború kérdése, Németország jogosan neheztel­het Amerikára. Éppen ezért az Uniónak teljes megegye­zésre kell jutnia Angliával és Franciaországgal is. &z angol ■nakásgárt kiáltvásya (Saját tudósítónk telefonjelentése.) London, május 2. A Reuter ügynökség je­lenti : Az angol munkások nem­zeti ligája manifeitumot adott ki, ntőlyben felhirja a munkásságot, kogy miután nagyszámú legénységre ran szükség, minél tömegesebben álljanak katonának, mert taljes energiájukat latba kell ▼etni a közős cél érdekében. A kiáltványt a parlamenti munkáspárt 6 tagja is alá­írta. A kisemberek jegyzései i. hadikölcsön- níl iagyiéit összeg millió koronában II. hadikölcsön- Hl. hadikölcsön- Aháromnálősi­nél jegyzett nél jegyzett szesea: jegyzett összeg millió összeg millió összeg millió koronában koronában koronában I. 50- 950 K-ig 60-5 03-2 68-3 ' 102 II. 1000-1950 K-ig 787 91-6 1008 271*1 III. 2000-9950 K-ig 198-1 212-5 264-3 6749 50-9950 K-ig 337-3 367-3 433-4 11380&

Next

/
Thumbnails
Contents