Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-08-30 / 239. szám

•?llg srerd* 30,

239 saám.

Sléftoetáci árak:

NCtyben ás vidéken postán küldve égés* évre 20 korona,— fél évre korona, 10— s«fyed évre 5 kor1 50 fill., — egy hóra 1 kor. 70 f. — Egyes szási ára rásütés Saaepasp is 6 f. — Szerkesztőiig és ^adóhivatal: Jókai Mór-utca 6. Megyei és helyközi telefon saáau 16®.

mmmmtttv*. t* 9im*m

©©»$ *•*▼&*-*»*BA *í 1* VfiR V~*4»a A9

A román árulás.

Eger, ang, 29.

A rostát jegyzéksí még nem islerjük * alapjában nem is ^agyúik r\ kiváncsiak, A diplomáciai rabu- lisitika ciiuas mest«r»üre lshef, ámbár 4t*yujtá$áaak kSrtt’lményai n a hadi állapét keresető akkordjai olyasok, hogy Rőt rámátok igazán nem lehetett szüksége sxépitgető, tefcarg&té a az igazságnák ás nemzetközi erkölcsitek legalább látszatát ísntartasi törekvő kimagyarázksdátr*.

Ma már tisztán látnak mindent az álruha lebullett a kétszínű román barátról s símtől szemben áll ve Ifink &g álig íslfcgy rerzett bandita, akinek épen az utolsó pillanatban ragadtak mag orv tarral lesújtani ké- szfill öklét.

Románia a hadiállapot pillanatának beálltáig szövetségesünk volt. A szövetségi hűség azt parancsolta volna, hogy mikor közös ellenségünk a nagy mesz- kovita hattlem felvonultatta ellenfink embermillióit, Románia is habozás nélkül kövesse a szövetségi hfiíág parancsszavát és szálljon ajkra mellétünk, Románia noaa is habozott, mozdulatlanul maradni. Nagy kegyesen somlegoaségi nyilatkozatot tett, de emeli itt a Dunán szabad utat engedett az oross muníciónak Szerbia felé. Mi mindezt tűrtük a békesség szent novében sőt dédelgettük a már akkor is hűtlen frigyest. Az az ara| zetni b®Hnüi»ket. Kész®* vártuk.

Raneunia féajdi# példáját adta annak az immár valósággal iskolává vált „diplomáciai művészetnek8 amely minden politikai tisztességet, mindsm erkölcsi érzést, a

férfi au ]«?C2«Vélvebk>

árnyalatát is kidobta kosaránál. &r a futott M cvki avslli-elv: a cél szentesíti az eszközt, azzal a ssiista i perverz cinizmussal, hogy itt nem csak az. eszközök aljasak, kanéin maga a cél is.

Hangsúlyozzuk aroebsn: bármilyen alattsssoban elkészített, bármilyen aljas volt is a remán coup, bennünket B.®np talált rétiül lenül. Stövetsége lünkkel sgyütt a lég nagyobb hidegvérrel fogadtuk, a világtörténelemben páratlan orvtámadást a önbizalommal /esszük fel nj ellenségünkkel is a küzdi mer.

S fdieg bennünket Magyarokat érint elsősorban Románia árussá. Ez a bábom már egészen magyar nem zeti ügy. Évszázados gonosz tályogot noii kioperálni a nemzet testéből. Szent István koronájának épségét kell m«gvéd«lm@zai. Mi nyugodtan nézünk a ^küzdelem elé e nyugodtan nézhet a fenyegetett Erdély lakossága is, •melynek védelmére mindéi intézkedés megtörtént s i melyet a nemzeti létüket, í hazájuk testi épségét félté! magyar kössék fognak vé- ' dem.

i

Hirdessen 01 [gri UisDobon

Q cai.-lténi nyílttéri közlemények, bíróság ítéletek, gyászjelentések hírek rovatában 26 fillér, hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverési hirdetések 10 fillér, magánvállalatok hirdetményói 3 fillér, Eljegyzések, egybekelések, készeiét, nyilvánítások sib. 1—5 3orig s K. EgyesSleteb, bálbizóttságok értesítései, kiszénetnyilvém- iásai, feifilfizetések Kyngtázása 28 serigS

& béka ntólsé napjai Roaáilibu.

Éjjel a Hgnag- snss titekben folyt & mmgótUéa.

A feufeurutl aícn iög&fasms

órái.

(Saját tedósitóalr telefezjeeitöse.)

Budapest, aug. 29.

A Magyarország jelenti:

Egy Meggyesy nevű magyar arcképfestő, aki két évig élt Romániában s most visszatért a román fővárosból, érdekei részleteket beszél el a béke utólsó napjairól:

Romániában már 14 aap előtt mutatkoztak a legerősebb készülődés jelei. Hivatalnokok, akik összeköttetést tartottak fenn a bukaresti magyar egyesülettel, már beszélték, hogy Románia augusztus folyarr.án beavatkozik.

Egyedül Bukarestben mintegy 70000 osztrák-magyar alattvaló él, akiknek legnagyobb része magyar. A Bukarestben maradt magyarok száma körülbelül 30000 s mintegy 80000 azon összes magyarok száma, akik Románia különböző részeiben élnek.

Elbeszéli, hogy hetek óta éjjelenkint Bukarestben az ösz- szes nyilvános helyek redőnyeit le kellett huzni, s a magán lakosok ablakait is zárva éz elfüggönyözve kellett tartani s mig a lakosság a zárt ablakok mögött virrasztóit s a mulatóhelyeken a leeresztett redőnyök mögött mulattak, minden házból az éj pontosan meghatározott órájában teljes hadifelszereléssel jöttek ki a behívott népfelkelők, aki az előre meghatározott tereken gyülekeztek, hogy a vasúti állomásra vonuljanak.

Szombaton rendkívül izgal6 Mák

nyunkkal tömtük. Románia velünk kötötte a legzsirosabb üzleteket. Munícióval láttuk el, mert reméltük, hogy pislog benne valamelyes halarány lámpácskája a politikai tisztaságnak,

Csalódtunk. Románia a legkétazinÜhb ravazsággal » a leghidegebb számítással készülődött ellenünk. Híva* talos ívcsövei egyre eáfol- táh a russzoíil elemek riüsztó bireii. Király és kor- ] mánya a kgmsgnyugtatóbb kijelentéseket tették nekünk, titokban pedig diplomáciai és katonai konvenciót kötöttek ellenségeinkkel s alkudták árulásuk vérdiját is, a magyar korona drága kinesét, Erdély, amelyre talán már Redul vajda óta so-ár szemekkel pislognak.

▲ román jegyzék már napok óta a bécsi román követségen haver?. Románia már rég tisztában ve?t szándékával. De vem szólt semmit. Nem tárgyalt, gém szabott feltételeket, nem kívánt ssrnmit. A háborút, az erőszakos zsákmányt akarta maiadon áron, még pedig nem férfias nyílt küzdelem árán hanem lenből, orvul, Mattomban támadva.

A hadüzenet pillanatában, melynek átadására körmön font ravaszsággal kereste ki a legalkalmasabbnak vélt pillanatot, már a puskái ix megszólaltak az erdélyi havasok hágói alatt.

Itt azonban csalódás érte. Minden alattomos álnoksága mellett sem tudott félre ve-