Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-08-12 / 222. szám

2

£ ü R í U j S A ö

1916. augusztus 12.

Sfinisiittt és Deiatu! törli nagy erővel támadó erőszakát megátHtottnk

DeMyrt az oreszek megszállották. Stuislaiból iivorailnne.

Zilosiienál és a Stoehsd mellett trés támadásokat vertüul vima.

ái ölésiek újabb támadásai mindenütt meghiúsultak

Iiitiaficst, augusztus 11.

(KérJtf a ^*ai«!^<dnékság ■;aité08ttál.Y&.)'

Bud :p ;st, aug. 11

(Hivstak* je^ítés,}

Orosz h^dssiatér s

Károlyr főherceg altáb$i}ina|f arcvenala:

á Kárpátokban Mzdő csapataink ZahietőJ délre újra érés orosz támadásokat vertek vissza.

Síanisiaatól északkeletre és Monasterzyskatól délnyugatra az ellenség ajra túlnyomó erővel. támadott Helyenkint ugyan sikereket, ért el, de végi! kömény küzdelem ntáa megállásra fcényszeritettlik. Az ezen a területen küzdő csapataink épen most érik el azokat a >terepszakaskokat, amelyek Hekintottet az ellenfél csapat* eltolásaira, számunkra kijelöltettek.

oroszok Delatynt és Tysmiricát megszállták.

Staalilaabó! is karc nélkül kivonultunk.

Hittdenburg vezértá:Siorni»gy arcvomla:

Zaiosczelői délnyugat orosz tőmegtámadásofeat ellentámadásokkal vertünk vissza. Hasonlóképpen vére- •*** visszavertük az ellenséget Troscianicnál. A kaszow-. kai Stochsd Ívben egy @s trák-tnagyar osztag az eíltn- ség egy előretolt állását elfoglalta.

Tótfe tábornok csapatainál tüzérségünk zárétize meghiúsította az ellenség újabb átkelési kísérleteit

Watt hadszíntér s

A tfngermelléki harcvonalcm az olaszok megnyitották a Piává szakasz ellőni erőfeszítéseiket és a Göri- tői keletre fekvő magaslatokon levő aj állasainkat is tekintélyes haderővel támadták meg.

Mindezeket a támadásokat visszavertük. Hasonlóképpen meghiúsultak az ellenség előretörései a Dől© mitokban.

üélkeleti hadszíntér s

A Wújufe,; alsó folyásánál csatározás folyik. Egyéb nevezetesebb esemény nincs.

Nfifor, altábornagy.

4 b ípalfoi léghajóéval nőket egy teli találat érte.

Emdíméiyesen bombázták repülőink topábbá a gradói és az Ison&o torkolatánál levő ütegeket is. A nagyos kedvező ien idő járás és a heves védői ü«elés dacára az összes repüiőjáriHfi veink sértetlenül vonattak be.

Hajóhadpamncsnokság.

Újabb légi támadás Velencze elleti.

(Közli a miniszterelnökig sajtóosztálya.)

Budapest, aug. 11,

(jNfr&feűM jeleníts.)

A íloitsparancsnokság jelenti:

Események a tengeren:

A tizedikéről tizenegyed! sért virradó éjjel tengeri repülő rajaink megújították Vdenczt ellent támadásukat.- Az arzenált, a pályaudvart, a külső védműveket és a ftfilső erődöket bőségeién bombázták. Az arzenálban és a pályaudvari! telepeken a viharos esőzés dacára kétségtelenül meg lehetett állapítani, hogy a bombázás jé hatást ért el és tűzvészeket okozott.

A képviseiöház ülése.

Budapest, augusztus 11.

(Saját tudósítónk telefonjelentése.)

A képviselőház ma folytatta az adójavaslat szakszer# vitáját.

Beöthy Pál háromnegyed 11 órakor megnyitotta az ülést Szilágyi Lajos mandátumát a szokásos harminc nap fentariásával igazoltnak vették.

Az adóvita első szónoka V á z s o- nyi Vilmos volt. Nagy figyelemmel hallgatja az egész Ház. Első szemlélődésre — ugyaiend — demokratikus szempontból megfelelőnek látszanak az adójavaslatok, mert a jövedelmi adónál tízezer koronában, a vagyoni adónál ötvenezer koronában állapítják meg a létminimumot. De ha az okokat vizsgáljuk, látjuk, hogy ez csupán adótechnikai kényszer által előidézett demokrácia.

A kereseti adó három esztendőre van megállapítva az első szakaszban, de a következő szakasz szerint már meg lehet változtatni, ha az adóalany üzletének a terjedelme növekszik.!

Már Wekerle is megállapította a kereseti adó maximális kontingensét, sőt azelőtt a pénzügyminiszter is azon az állásponton volt, hogy a kereseti, adót kontingentálni kell.

Már éppen elég volt ennyi ebből az adóból, amely különben teljesen jogtalanul foglal helyet adórendszerünkben. A kontingensen felüli ösz- szeget az amúgy is sok nehézséggel küzdő városok községi terheinek csökkestésére kell fordítani. A jövedelmi adó iiontingentálása arra a félreértésre ad alkalmat, miatha az a jövedelmi adó fejlődésének meg- gátlását célozná.

A jövedelmi adónak az a természete, hogy nagyobb súllyal nehezedik a városi, mint a vidéki lakosságra. Nem helyes az az adópolitika, amely az egyes osztályokat játszsza ki egymás ellen.

Ha az adóalanyok számát vizsgáljuk, megdöbbentő adatokat találunk. Magyarországon a jövedelmi adóstatisztika szerint 12.878 adóalanyt adóztattak meg. Ebből Budapestre esik 5531, tehát egy város lakossága majdnem felét adja az összes adóalanyoknak, a kiknek húszezer koronán felüli jövedelmük van. Megdöbbentő, hogy 63 vármegye közül harmincötben nem találkozott száz olyan ember, akinek húszezer koronán felüli jövedelme lett volna. Ha ez a szegénységet jellemezné, igen szomorú volna.

Tizennyolc vármegyében kétszázan alul maradt az ilyen adóalanyok száma.

Délután Szász Károly alelnök elnökölt s az ülést fél ötkor nyitotta meg. Az első szónok Springer Fe- enc volt. Utána Saághy Gyula szólalt fel, aki kibeszélte az ülést s az ellenzék határozati javaslatát ajánlotta a Ház figyelmébe. Holnap Po- lónyi fog beszélni.

Az ülés végén Sándor János belügyminiszter két kis javaslatot terjesztett a Ház elé. Az egyik a fiumei rendőrség államosításáról, másik az áliamrendőrség hatáskörének a Csepeiszigeire való kiterjesztéséről.

k német sseooláldemok- rata párt a bükéért.

Bér lm, aug. 11,

A német szesi^ldeaiokrata párt tegnap a Vcrwerts élén kiáltványt tett közzé, amelyben kifejti, hogy Németország csak a birodalom épségéért és politikai ö '.állóságáért harcol, hódítás vagy nem vezet-'. Az antant népei ép- ng'f vágynak a békére, mint Németország. Felhívja ezért a pártvezetőségekeí, hagy tartsanak mindenfelé nép- gyftléseket, foglaljanak állást és nyilatkoztassák ki, hogy a német nép békét kér, mely beszünteti a további vérengzést, békét és barátságot teremt az antant nemzeteivel s biztosítja Németországnak az integritást, a ffigetlenséget és a szabad gazdasági fejlődést.

Románia válság előtt.

Zürich, augusztus 11.

A Budapesti Tudósitó jelenti Zürichből s Bukarestből jelentik, hogy csaknem az összes miniszterek és a király is megszakítva t* uralásukat, Bukarestbe térA vissza. A király kihallgatáum fogadta a külföldi államok követeit, köztük Czer- nyn gróf osztrák-magyar követet is. Bratianu is hosszasan tanácskozott a diplomatákkal, köztük az orosz követtel. Orosz és francia újságírók érkeztek Bukarestbe, hogy tanúi legyenek a bekövetkezendő eseményeknek.