Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-08-11 / 221. szám

ISí§, augusztus 11.

E G R 1

U J S A 0

Kegyeskedjék a csatolt befize tési lapon nagylelkű adományát hozzánk eljuttatni.

Hazafias üdvözlettel Gróf Csekonics Endre s. k. v. b. t. t., királyi biztos stb. A magunk részéről csak azt főzzük hozzá, hogy mindazoknak, kik a Magyar Vöröskereszt Egylet fenti levelét s az ahhoz csatolt válasz levelezőlapot, valamint a befizetési lapot (postai csekk-et) nem kapták meg, az Egri Újság ez alkalommal is készséggel áll rendelkezésére és a fenti célra küldendő adományaikat szívesen a rendeltetési helyére juttatja.

j és könnyes csókkal elbúcsúzzon az i asszonyától. És amikor markos nagy j kezével az asszony kezét szoron- ■ gáttá, hát akkor az egyszerű nőem- t bér lehajolt és köanyezve, sírva ; megcsókolta katonaférje durva, í Ragy kezét. A fájdalomban még sohasem láttam ilyen szépet, mert ahogy az asszony a férje kezét megcsókolta, azon is lehetett volna sirni.

Pedig szegény sohasem tanult kezet csókolni.

Mozgóképek.

A plánétás papagály

körül álldogálni, egyszerű sorsú emberek külön szórakozása. Vasárnap délután, amikor a kedves napsugár jótékonyan aranyoz be mindent és amikor a vecsernyére hivó harangszó olyan megnyugtatóan száll szerte az utcákén, mintha e földön egyéb sem v«lna, mint áldott szép békesség: katonák, cselédek körülállják a planétás üzletet. Igen szomorú látványosság ez. A sípláda tetejé® unatkozik az életunt papagály, a kurblit egy százráncu, arcában a megkeseredettségeí őrző öreg anyó forgatja, a planéta, a szerencsés jövendő, pedig egy világtalan asz- szony kezébe vau letéve. A verkliből kizokog egy ötveneszíendős sántikáló valcer, a papagály föl-föl- borzolja piszkos fehér tollazatát és nagyon kedvetlenül, lustán húzza ki a feléje nyújtott ládikáből a szerencsés jövendőt ígérő plánétalapot.

A katonák pedig állnak, állnak, nézegetnek jobbra-balra, az útra, a bazárosra, a bicikliző inasokra, a papagályra, a plánétákra és annyira mindegy nekik minden, hogy semmit sem látnak. De a vcrőfényben, az édes napsugárban álldogálni jó. Olcsó szivarbői a keserű füstöt kifújni szintén jő, a falura gondolni azonban már nem jó. Hát legjobb várni, várni a planétás papagály előtt, a hajóhintánál, a kantinban, a spitálban, a lövészárokban várni, várni, mint hosszú szárazságban az esőt, mint hosszú fájdalomban a vigasztalást, egyre várni az áldott enyhületet.

A menetszázad

a vonatállomás felé vonuit. A rezesbanda magyar szálét játszott, a katonák tele voltak virággal, pántlikával. Asszonyok, leányok és gyermekek lépegettek, siettek, futottak a menetszázad után. Szomorú bucsuzásokat látni ilyenkor, de amit a múltkoriban láttam, az megfogott, azt szivemen éreztem.

Az állomáson történt. A század- trombitás a vergatterungot fújta, amire minden baka a vaggenokba igyekezettt.

Egy pántlikás baka mágegyszer visszafordult, hogy kemény öleléssel

Nagy robbanás egy román tóporgyárbsn

(Saját tudósítónk teleíonjelentése.)

Bukarest, au#. 10.

A dudesti-í lé'po'gyárbaa történt robbanásnál 62-ea meghaltak s eddig 180 a súlyosan megsebezitek száma.

IRODALOM.

Gyóni Gézának Sfsbérlá- bő! basakfiidött vtrsei.

Eger, aug. 10.

Az irodaim körökön, valamint a sajtón kívül az egész magyar közönség lelkes megindultsága szolgált viszhangjátíl azon szenzációs hintek, hogy G y ó n i Géza, az országos nevű nagy poétánk az orosz rabságból, ahová a przeoaysli százezerrel került, rejtélyes módon egy egész kötetre menő versben tudta hazajuttatni sóhajtásait, panaszait, üzenetét, ezer és ezer mértföldnyi távolságból, hómezőkön és forró vidékeken, Szibérián és Kaukázuson keresztül.

Levelek a kálváriáról és más költemények, ez a cime a szibériai verseknek. És ez a kálvária olt él, ott vérzik, nyög és sikolt a kötetben, ott hirdeti ezer és eaer szenvedő szomorú magyar érzékeny lelkének minden rezdüléséi, ott szólaltatja meg bánatukat hazakivánkozá- sukat s üzenetet hoz tőifik, gyönyör!, biztató üzenetet:

— Magyar országút jegenyéi Mint bánat orgonái zugnak —

S magyar tanyákra elviszik Szelekre bízott sóhajunk . . .

— Kik tavaszból a télbe mentek Majd visszatérnek a rabok, Győzelmi zászlós szent magyar fák Csak addig virágozzatok.

Ezeknek a verseknek alaphangjai

Mindenütt Szibéria, szenvedés, magyar elbusulás.i

Hol van már Gyóni Géza merészen szilaj hangja, lobogó temperamentuma, amely a przemysli kötetben a legmagasabb erescendók felé szárnyalt?

A leggyönyörűbb, a legszivbe- markolóbb sorokat mégis a sugárzó I bizás adja Gyóni tollára, a gyö- j nyörü bizakodás a visszatérésben, j hogy akiket

18111

Eger, aug. 10.

A barna lánylia#z.

Amióta nem láttalak,

Bús szivemben örökös a bánat. Amikor én messze jöttem,

Két szememből siró könnyem, Hulló könnyem,

Barna kis lány, kicsordult utánad.

Hanem azért barna kis lány, Ezután is mosolyogjon orcád. Soh’se tudd meg szép kedvesem, Hogy valaki messze földön, Idegenben,

Könnyes szemmel huzatja a nótád

A. G.

— Vármegyei élet. Keglevict Gyula gróf, Hevesvármegye főis pánja a törvényhatósági bizotlságo több fontos ügy elintézése véget e hó 14-én délelőtt fél 11 órára a vármegye székházénak nagytér méhen tartandó rendkívüli közgyü lésre hivta össze, melyet megelő zőleg délelőtt 10 órakor az óllandd választmány tartja meg a közgyüléi tárgyait előkészitő ülését a megye- háza tanácstermében. A községi éi közmunka költségvetések és számadások felülvizsgálata céljábó azonban e hó 12-én, szombatot délelőtt 11 órakor ülésezik az állandó választmány pénzügyi és közmunka szakosztálya Geszíes Lajos elnöklete alatt, a vármegyeház nagytermében.

— Izraelita istentisztelet. Az újvilág-utcai izraelita imaházban pénteken, az az e hó 11-én kivételesen 7 órakor kezdődik az isten- tisztelet, mely előtt Schweiger Lázái dr. rabbi tart szentbeszédet.

— A suszter sem jobb a bőrösnél. A cipőszerzés és [talpaltatás lehetetlen árairól a napokban irt humoros izfi soraink nyomán egész kis parázs vita támadt a fölött, hogy ki a hibás, a bőrös-e, ki a cipő- lalpat adja, vagy a suszter? Az Egri Újság mai számában közöltük egy egri polgár azon véleményét, hogy a bőrös 19 — a suszter egy tiijjan a 20. A vita befejezéséül pedig most egy szegény egri asszony következő panaszos sorait közöljük:

megtisztet szereztő Url 1 asszony bement a . . . bótba cipőt veni [és az ot leadot cipő nem kelet és jobat kért és nagy mérgesen monta jól mongya a

YES-SZ tPPAN

Ára 3 korona.

Legtökéletesebb és legkellemesebb illata : pipere- saappan, mely minden háztartásban néikttlözhetet- áss. — YES PtJder 1, 3, 5 korona dobozonként. — YBS KRÉM 3 korona tégelyenklnt. Mindenütt kapható! Magyarországi főraktár:

Erényi Bnifl Diana övivaerlíra

Budapest, Károly-kőrut, S szám.

Ha ai Egri Ujsgw

,.. jégország halálra ítélt S mint a kutyát, kivert a hóra. .

A tél legyen, a baromi tél, Tüzes szivünknek koporsója."

Költői eseménynek is egészen rendkívüli, amit a magyar rab haza küldött. Izgalmas érdeklődésünk most már el se válik többé Gyóni Gézától. Mit hoz majd magával, ha hazajön? Az uj szibériai kötett értékei után remélhetjük, hegy igazi magyar poézist, igazi magyar értékeket.

férjem hogy a vevők mind szamarak.

— Betiltják a főtt kukoricát

[ ínyencek és csemegekereskedők, akik megelégedtek a máskor oly olcsó főtt kukoricával is — készüljenek el a legrosszabbra. Betiltják a főtt kukoricát is. A nyár kedvem csemegéjének fiadat üzentek azok akik nemzetgazdasági érdekekbő vigyáznak a tengerire. Értesülésünl szerint a jövő héten rendelet főj megjelenni, amely eltiltja a zölc kukorica forgalomba hozatalát, í kukoricának megfőzését és ember táplálékra való fölhasználását.

— Koholt merénylethir gról Tisza Istvánról. Hogy az orosz zsoldért hazudó bukaresti lapok milyen vakmerőén koholt rémmé sékkel igyekeznek háborúra uszítani a román közvéleményt, azt bizonyítja az Agentur Rudio, mely Bukarestből érkezett távirat szerint azl újságolja, hogy Tisza István miniszterelnök ellen merényletet követtek el. Ez a merénylet az Agentur Rudio szerint bizonysága a Magyarországon uralkodó elégöletlen- ségnek. Koholta pedig ezt a hazugságot az Agentur Rudio éppen azon a napon, mikor Tisza István gróf Máratnarosmegyében járt, ahol úgy a polgárság, mint a fronton küzdő magyar katonák rajongó lelkesedéssel ünnepelték a magyar miniszterelnököt, aki személyesen győződött meg arról, hogy a mi vitéz hadseregünk ércfalán nem törhet többé a Kárpátokon át magyar földre az orosz áradat.

— Pintér, Parlagi estélyei. Elsőrangú; szórakozást igér Pintérék szombat és vasárnapi előadásai az Urániában és amit örömmel konstatálunk, az a körülmény, hogy az előadások iránt már is a legélénkebb érdeklődés nyilvánul. Pintér nagyon sokat helyez arra, hogy a legújabb és legjobb énekszámok, valamint apró színpadi újdonságok szerepeljenek a műsoron, hogy fiatal úri lányok, akik el vannak zárva a teritett asztalok kabaré előadásai elől, megfelelő környezetben, hivatott művészektől hallgathassák végig az előadást. Az amúgy is nívós műsornak mintegy koronája, a bemutatásra kerülő két moziszkeccs lesz, amelyeknek előadásában az egész kis művésztársulat részt vesz.