Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-08-10 / 220. szám

E Q R i U j 5J Magyarország jövőjét csak a győzelmes bá­bom biztosítja. Károlyi, Apponyi beszédei, Tisza István gróf válasza. A képviselőkéig ülése* (Saját tudósítónk telefonjeleniése.) Budapest, augusztus 9. A sasai ülést, amelyen gróf Károlyi Mihály napirend előtt mondotta el az okokat, ame­lyek a függetlenségi pártból való kilépésre és uj párt ala­kítására késztették. Beöthv Pál elnök féi 11 után nyi­totta meg. Egyszerre beió- duldak a képviselők és egy pillanatig mindenki azt nézte., hogy hol és hogyan fog a Károlyi-párt elhelyezkedői. Károlyi a szélső baloldali padsorokat foglalta le pártjá­nak. Ő maga Je&th Gyulának régi helyére, a legszélső bal­oldal első sorának első he­lyére alt, melléje telepedett Judh Gyula, azután Barabás Béla és Holló Lajos, Az ülés megnyitásakor jött ba a terembe gróf Tisza Lt ván és rögtön leült helyére. Az élnék bejelentette a legutóbbi ülés óta felmerült változásokat, többek között azt, hogy Bereityóujíaíu vá­lasztókerülete dr. Szilágyi La­jost egyhangúlag képviselővé választotta. Ázuíán jelentette, bogy gróf Károlyi Mihály napirend előtti felszólalásban óhajtja a függetlenségi pártból való különválásának okait a Ház előtt fejtegetni. Majd gróf Apponyí Albert is napirend előtti felszólalásra kért enge­dőimet. Végül jelentette, hogy báró Manssdorl Gáza a ka­tonai bevásárlások és a liszt- ellátás dolgában sürgős inter­pellációt jegyzett be, amely­hez az elnök megadta az en­gedélyt. A rendkívül népes ülést Károlyi Mihály gróf beszéde vezette be. Jogosulatlannak tartja Ausztria bi­zalmatlan viselkedését Magyaror­szággal szemben különösen most, a háború eddigi tartama alatt, ami­kor oly fényes bizonyságát adtuk annak, hogy a koronának egyik leghath?tósabb védőjeként épen mí szerepelünk, melyért több izben ért legfelsőbb elismerés. Magyar- ország azonban realitásokért küzd, melyeket pártja már most akar biztosítani, hogy a 48 as és függet­lenségi párt elvei alapján megvaló­síthassák a százezrek által vágyva- vágyott uj Magyarországot, mely gazdaságilag és politikailag minden tekintetben független. Szerinte az eddigi pénz- és véráldozat ellenér­tékét Magyarország csakis e téren találja meg. Ellenzi a hosszú lejá­ratú kiegyezést, mely lehetetlenné tenné a gazdaságilag független uj M-ígyarország megszületését. Úgy szintén nem barátja annak sem, hogy szorosabbra kell fűzni poli­tikailag és gazdaságilag a szövet­ségi viszonyt. Különösen a legna­gyobb hibának tartja, hogy a téren a háború alatt történjenek megálla­podások. Kifejezvén az iránti óhaját, hogy czéSszerü volna ha a kormány a mi céljaink megnevezésével körvona­lazná legalább általánosságban a béke előfeltételeit, tiltakozik az el­len, mintha akár é, akár a pártjának megalakulása hatással lett volna a ra rán politikai változásokra és re­méli, hogy Romániával szemben sem kerül háborúra a sor. Azonban, ha mégis megtámad­nának, hát tudja meg Románia és tudja meg az egész világ, hogy a meddig csak egy magyar marad is életben, addig küzdeai fog — és a ro ánok sem emberekkel fognak az erdélyi havasokon találkozni, de tigrisekkel — mert Erdélyt úgy fog­juk védeni, mist a tigris, a kitői legdrágább kincsét, testének testét, vérének vérét akarják elrabblni. A p p o a y i Albert gróf kijelenti, hogy közte és Károlyi gróf között politikai felfogás tekisietében nincs ellentét, csupán temperamentum dol­gában. Bejelentette, hogy az ellen­zéki pártok nevében Rakovszky Ist­ván indítványt fog beterjeszteni, a mely szerint minden 20 éven felüli magyar férfinak, aki a harctéren küzd, választói jogot adjanak. Majd Tisza István gróf mi nisterelnök emelkedett szólásra. Nagyobb szabású beszédében kiterjeszkedett a román kérdé­sekre is, amidőn a következőket mondotta: Károlyi Mihály gróf azt fejtegette, hogy a magyar állam integritása ellen irányuló minden támadást visz- szavernek s készek vagyunk az utolsó csepp vérünkig küzdeni. Én is azt mondom, még pedig hangsúlyozva, hogy ez a ki­jelentés eljusson ellensége­inkhez is. Később azután még igy nyilatko­zott: Köztudomású, hogy az ellensé­geinknek a háború elején kitűzött céljuk volt a monarchia s különösen Magyarország feldarabolása. Amíg ezzel a törekvéssel állunk szemben, addig ebben a Házban nem béké­ről, hanem győzelemről kell beszélni, mert csak a győzelmes háború biz­tosítja Magyarország jövőjét. Tisza István gróf ezen kijelentését az egész Ház nagy tetszéssel és tapssal fogadta. Tisza István gróf beszéde után a jövedelmi adéjavaslatok tárgyalását folytatták még délután is s az in­terpellációkra csak 6 órakor került a sor. Mezőssy Béla kfilösösen az államvasutak beruházása tárgyában interpellálja a kereskedelemügyi mi­nisztert. Harkányi az ezen interpellá­cióra adott válaszában kijelenti, hogy csak tartózkodóig nyilatkoz­hat a vasúti összeköttetések kérdé­sében, azonban megnyugvásul azt elmondhatja, hogy a háború alatt amint csak lehetett, e téren is min­dent megtettek. M e z 6 s s y ezután még a leg­fontosabb stratégiai vonalag azon­nali kiépítését követelte, mire a Ház Harkányi kereskedelemügyi mi­niszter válaszát tudomásul vette. Úgy szintén tudomásul vette a Ház Sándor János belügyminiszter­nek a válaszát is, melyet M a n n s- dorf Géza bárónak a sürgős interpellációjára adott, s amely sze­rint nem talál okokat arra, hogy a lisztellátás dolgában kiadott rende­letebet megváltoztassa. Az ülés este 8 órakor ért véget. Gör* városát egyes olasz osztagok elérték. & tdbbi helyen visszavertük támadásaikat. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budfipsst, aag. 9. (ifivtttahbs jéltatés.) Slasz hadszíntér s Görz vidékén a heves harcok tovább folytak. Teg­nap délután egyes ellenséges osztagok a várost elérték. A Monté San Miche!en és San Martinénál az ellenség ismételt támadásait csapataink az olaszok súlyos veszte­ségei mellett utasították vissza. A magy. Mr. székesfe­hérvári 17. honvéd gyalogezred ez alkalommal különö­sen kitüntette magái. Délkeleti hadszíntér s Változatlan. HftfeMi*, altábornagy. Repütörajmtk eredményes bombá­zása az 3sonzó területén. (Közli & uainiazieraliíőkség sajtóosztálya.) » Budapest, aug. 9. A flottaparancsnokság jól önti: Események a tengeren: A 8 tói 9-re virradó éjjel egy tengeri repülőrajunk az Isonzó területén levő ellenséges üteget és a Gorgonál (Gradó mellett) levő ellenséges tengeri repülőállomást igen hatásosan bombázták. Több telitalálatot ért el. A leghevesebb ellenséges tüzelés dacára repülőink sértet­lenül tértek vissza* Hajőhadparancsnokság. HTe lelejtse el I hogy szombaton és vasárnap Parlagi - Pintér és társulata szerepel az Urániában.

Next

/
Thumbnails
Contents