Egri Ujság - napilap 1916/2
1916-08-04 / 214. szám
XXíEL évfcSyans I8i6. augussfus péntek 4 , 214, szám. rm^Kí&tuc&BM EP&fifcetésJ árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — ne?ved évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra 1 kor. 50 f. — Egyes szám-éra vasérés ünnepuap is' 4 f. — Szarkesztőség és ktadÓShraá*!: lókai Mór-utca 6. sz. Megyei és helyközi telefon szám •• 106. ■POLITIKAI NAPILAP jfftaerkesztő i Be. SITC&T BÁV&OR ítóeJ&s vamsiM SLALLAY MIKLÓS KSsMtelafdwaost OOBÖ I8VV4.JS-KYOSDA aÉ**Vt»Y-*AB#A8Á0 Hirdetési srafc □ cm.-ként nyílttéri közlemények, bíróság ítéletek, gyászjelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverési hirdetések 10 fillér, magánvállalatok hirdetményei i fillér. Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfizetések nyugtázása 20 sorig5 bar«kat mindig készen kinyújtva várja a megértésiéi közeledőket. Ágyú és ágyú, katon*. meg katona megy minden táján a világnak a nem szünetelő vérengzések mezői felé. Hittel és akarattal keli lennünk, hogy ennyi áldó zattal mégis elérjük küzdelmünk célját és busán ke 1 hallgatni, ahogy a megérté t kereső szelíd emberi :zót e!n; éli a zugó fergeíeg. Gróf Tisza István könyve. Sadováíól—St dá&ig. Eger, augusztus 3. Jóllehet, a háborús események minden más iránt való érdeklődést háttérbe szorítanak, mégis valószínű, hogy a magyar miniszterelnök most megjelent történeti munkája nemcsak előkelő szerzőjére való tekintettek de tartalma miatt is jelentős érdeklődésre tarthat számot. Ellenfelei sena tagadhatják meg Tisza Istvántól, hogy zzéles látókörű, nagy koncepciójú politikus, aki kétségkívül oly tudással, hozzáértéssel és a diplomáciai szempontok oly megértésével cselekszi ezt, aminővel hivatásos történetiró is alig rendelkezhetik. Tsza István munkája: „Sadovától Sedáníg" a warnsdorfi Strache cég könyvkiadó vállalatában jelent meg német nyelven. A műnek nagy -aktuális érdekességet ad, hogy amire az egész eddigi háborús irodalomban nincsea példa, Tisza nem a mostani viiág- konfiagráció diplomáciai aktáiból mutatja ki a világháború kitörésének okait és körülményeit, hauem az okayomozé történetíró kutató szemével, alaposságával és megbízhatóságával a második napóleoni császárság történésének adataiból vezeti le a következő jövendőt. Érdekes fejezetek szólnak a krimi hadjáratról, a cári politikáról, főképen Oroszországnak a Balkánra vonatkozó hódítási terveivel. Egymással szervesen összefüggő okokkal magyarázza meg Angliának Franciaországhoz való viszonyát, a német áilamok egyesülési törekvéseit, Ausztria tervait és az olasz népnek a függetlenségre való vágyakozását. Bismarckról, Poroszországnak az 1859. évi osztrák hábo- uba való beavatkozásáról, valamint i porosz miiitarizmus óriási fejlő- léséről érdekes mondanivalója van i miniszterelnöknek. ftfa 4 fillér. H JfeM-tő tubákéi oldalán is meghiúsultak az oroszok Összes támadása! A Eovel-Sarny-f vasat mentés való előtörésük njbót kudarcot vallott. Dívsz repülőgépeket lőttek le Torczyslől keletre. (Az tfgri Újság tudósítójának távirati jelentése.) A sajtóalbizottság jóváhagyásával. Berlin, augusztus 3. A nagyvezérkar jelenti: &@fefi had&xintéi" s fóindenhurg tábornagy hadcsoportja: Az arcvonal északi rémzn nem veit különösed* sseméfiy. Az orosz előretörések a Nobel-tó mindkét öldalán Meghiúsultak. így erős támadásuk Lubischewtői dél- tyugatra összeomlott. A Kowel-Sarny-i vasútvonal mentén előnyomuló ellenséges lövészosztagokat tüzelésünkkel elűztünk. Az )strew melletti erdőben Kiselieatői északra több mint 00 foglyot szállítottunk be. A Bródy melletti vasútvonal mindkét oldalán nyil- ánvalóan tervezett ellenséges támadások esak Poiii- :owce ellen kerültek kivitelre. A támadást visszavertük. Egyébként az arcvonalon sekéíyfebb voíi a harci tevékenység. Rozyszcenei és Torczyntöi Keletre lelőttünk orosz epülőgépeket. Boihmtr gróf tábornok hadserege s Weleszniowtól délnyugatra fkissob orosz fés?k®kel j legtisztiiottunk. Balkáni hadsziigtéri Semmi ujáég. A legfőbb h&dvezetőség. ! . ^ Hirdessen az fari iljsag&aa Ai orosz tömegek özönlé- sét a kárpáti hegyekben lógjuk fel, az olasz támadások. délnyugati határainknál omlanak vérbe, szomszédunk felé a csábítás saüda tekintetével néznek ellenségeink j és nekünk ejrefelé is kell ! mutatni, hogy van erőnk és akaratunk minden változatra. Erőinkről tudomást szerzett t a világ, hogy szivek vannak j az erős keblekben, arról bi- ! zonyságoí satunk készségünkkel, amely békeiobági zengést akar gyönge emberi hang tulharsogüi ? Amikor a világ mind a négy sarkán lángokban áll és felgyújtott őserdők tüze a pokol forróságával égeti a világot, mit jelenthet a gyönge, szedd pálmaág, a melyet álmodozó lelkű néhány ember akar a rettentő máglya leié tűzni? A határokon mindenütt ágyuk dörögnek, tetőpont* ján a versengés, ki bírja jobban késsel és ököllel, végső erőfeszítések öntik az embervár piro* tengerét, harmat helyett olvadt vér von barna takarót a kiégett termőföldekre. Ki akarja a békesség halk igéit belesóhajtani ebbe az átkok durva hangjaiból szőtt vad szimfóniába ?k, Hiheíjük-e, hogy foganatja leszen a szelíd szónak, amikor a szenvedélyek és indulatok végsókig feszítik a megmérgezett lelkeket? Brandes György Írását, a m«3y a semlegesek gondolatára készült, ahogy olvassuk, régen érzett, sokszor vágyott gyönyörrel szívjuk fáradt lelkűnkbe. Hossza, tikkadás, szomjazó szárazság utáa fürdhet igy a föld nyári eső langyos pas- kolásában, ahogy mink szivünkbe fogadjuk és esti imádságunk könyörgéseibe fonjuk Brandes írásait, amely j a magtévedt emberiséget ké- l zen akarja fogni és elvezetni l az uj béke igératföldjére. A két éves küzdelem alatt acéllá izmosodott karunk hősiesen verekszik a világ minden oldala felé.
