Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-08-02 / 212. szám

Tisza István gráf honvédetek közt. Csak a határerdőben voltak az oroszok. Eger, augusztus 1. A nemzeti munkapárt körében Tisza István gróf miniszszterelnök a Kárpátokból való visszatérése alkal­mából politikai barátaival szívélye­sen elbeszélgetett. Beszélgetése so­rán közölte a jelenvoltakkal tapasz­talatait és mély meghatottsággal csodálattal nyilatkozott csapataink­ról, melyek között tartózkodott. Egy­szerűen csodálatra méltónak mon­dotta azt a harci kedvet, melyet csapatainknál talált. „Véletlenül honvédekkel találkoz­tam — mondotta. — A lisztek és a legénység erős öntudatos győzelmi akaratát s e mellett a fáradtságok és veszedelmek megvetését állapí­tottam meg mindenütt, mely való­sággal csodálatot ébresztett bennem. Olyan férfiak ezek, kiknek látása megnyugvással töltenek el minden­kit, akik látják, hogy miiyen oda­adással teljesitik kötelességüket. Úgy mennek a harcba, mintha ta- kodalomoa mennének." Elmondotta ezután a miniszterel­nök, hogy az oroszok itt-ott átlép­ték ugyan a határt, de egyetlen helységig sem |íudíak előrenyomulni. Csupán a határerdőkbe fészkelték be magukat, de onnan is az utolsó emberig elkergettük őket. — A mi­niszterelnök beszédét a jelenlevők nagy örömmel hallgatták végig. Német léghajók nagy eredménnyel bombát tik Londont és inglia keleti grófságait. (Saját tudósítónk telefor-jelentése.) Berlin, aug. 1. A Wolf-ügynökség hiva­talosan közli: Tengeri léghajó rajunk ju- ! íius hó 31-ről augtmtus hó 1-re virradó éjjel Lon­dont és Anglia keleti gróf- j ságait eredményesen meg- | támadta. E z alkalommal parti erődmüveket, védőütegeket, valamint katonailag fontos ipartelepeket bőségesen és j látható eredménnyel bom­bázott. Valamennyi léghajónk sértetlenül tért vissza a he­ves lő vetésük ellenére, a melyet már a felvonulásunk alkalmával kezdett meg az ellenség tengeri hadereje. A tengerészeti vezérkar főnöke. E G R 1 U j S A G Az érsek tejcsarnoka Egyelőre 400 liter tejet mérnek ki naponta. 'Eger, aug. 1. Amikor az élelmiszerek mind több nehézséggel és szinte már meg se n fizethető áron szerezhetők csak be, igen nagy jelentőségű jótéte­mény városunkra, ihogy Szmrecsá nyi Lajos éraek közeli gazdaságai­ban mintegy 70 tehénből álló te­henészetet létesített. A rezidenciája gazdasági udvará­ban pedig, a Fő-utca és Papne­velde utca sarkán, egészen modern berendezésű tejcsarnokot nyitott, amely most augusztus hó 1-én nyilt meg és ahol a legszigorúbb tisztasággal kezelt, egészséges te­héntej áll, a készlethez képest a vásárló közönség rendelkezésére és pedig nem drágábban a liíerenkint 40 fillérnyi maximális árnál, de persze nem is olcsóbban, mert hi­szen jelenleg a tehén ára is rend­kívül drága. Természetes, hogy Egerben most mindenki azon igyekszik, hogy any- nyi sok hiábavaló ide-oda futkosás, alkudozás, veszekedés után, a város kellő közepén megnyíló érseki tej­csarnokból szerezhesse be napi tej­szükségletét. Az uradalmi tehenészet azonban, amelyet az érsek kedvező időviszo­nyok közt fejleszteni szándékozik, egyelőre csak ^bizonyos korlátolt napi forgalomnak elégséges tejet tud szolgáltatni. Azért nem is lehet még most az máskép, mint hogy igen sokan türelemmel kénytelenek arra várni, hogy az érseki tejcsar- nokbőt kaphatsanak naponta tejet. A naponkint kimért mintegy 400 liter tej boldog részesei azonban már is áldva áldják Eger város javát szivén viselő érseket, amiért ezt a manapság oly mindennél szükségesebb intézményt nagy költ­séggel létesítette. Az uradalmi tejet a tejcsarnok­ban reggel 7 órától géppel lezárt I és 2 literes üvegekben mérik ki. itt említjük meg, hogy minden a tejárusitással kapcsolatos ügyben kizáróan csak Palik Frigyes ura­dalmi főszámvevő intézkedik. Micsoda erdőrengeteg a tó mö­gött ! . . . Megöleli, mintha a ked­vese volna. Ha legendás idők ela­vult korában volt nemtőjük az er­dőknek, ez volt szentelt oszlop­csarnoka, ha levágyakoztak a tün- i dérországából titkos éji órán, ide szálltak egy-egy csillagon: itt nem ütődött utjukba apró cserje, nem tépdeste meg lehelet-lenge ruháju­kat neveletlen ág, süppedő moh- szőnyegen könnyedén perdülhettek, szökellhettek. Mint tamplomtorony sugároznak a mérhetetlen magasság felé átölel- hetetlen derekú fák, fejszecsapás nem vágott még sebet sima kér­gükön, karóvágó sem merészkedett közelükbe, talán tudatlan ámulat tartotta távol könyörtelen kezét. S a félkörü erdőrengeteg előtt csucslanak a sósziklák, fehér őrei . az oszlopcsarnoknak. Valamikor alaktalan tömegek vol­tak, de gyakori záporok barázdákat hasítottak rajtuk s most úgy fek­szenek egymás mellett, mint halon a felborzolt pikkelyek. Vékony fe­hérke erek futnak a kristályokon, ezerféle virággá szépülnek, mint az ablak hideg téli reggel. Visszave­rődnek róluk a déli nap [aranynyilai s ráhullnak a tóra, mely fölött szi­takötők zizzennek tova, apró boga­rak dünnyögnek át, mint mikor a gyerekek lapos kődarabkával suhin- : tanak keresztül rajta. — Veszedelmes vidék ez, instál- lom — magyarázza a környék őre. Néhány éve, túl az erdőn, beomlott az egész hegy. Rettentő zuhanás volt'az, ingtállom. Erősen megré­mültünk, azt gondoltuk, hogy a vi­lág vége van. Kicsődült az egész falu, az asszonyok ríttak, hányták magukra a keresztet. Még haran­goztak is, mint a vihar elibe. Igen bizony, instállom. Jöttek akkor pesti urak is s mondták, hogy selymés a talaj, s az indult meg s azért szakadt be a hatalmas hegy. — De nem pusztult el senki ? — Akkor nem, instállom. Hanem a tavaly majd hogy oda nem ve­szett a fa’u susztere. Vadász ember s elment a cimboráival s amint ha­ladnak, egyszerre a suszter erősen besüpped. Vagy nyolc méterre. Kia­bálást hallok, segítség, segítség, oda futok, hát mondják, hogy a suszter van a süppedésben. j^Eisza- laszíoPak kötélért s kihívtam a bi- rót s a jegyzőt is s hozzáláttunk a mentéshez. Beleizzadtunk, míg ki tudtuk huzni a susztert. Hát erősen kemény természete volt, hogy oda nem pusztult a mélységbe. A jegyző ur még tréfálkozott is vele: János, János, ne tovább a kaptafánál! — Volt azíán [ugy-e nagy ál­domás ? — Dehogy is volt, instállom. Azóta haragezok is rá. Megmen­tettem az életét s azt se mondta : félkaiap .... (Sz.) HÍREK, Eger, aug. 1. — Hirtelen halálozások. Teg­nap két helyen is lesújtott várat- lanal az orvul támadó, hirtelen ha­lál. Az egyik áldozata Yilmeg György 67 éves egri szabómester akit reggel, midőn a Hold-utcában ment, ért utói s bár az agyszélhfldés nem ohotta ki rögtön az életét, de mire s mentők az irgalmasok férfikórhá­zába szállították, útközben meghalt. A hirtelen halál második áldozata Bodnár Dezső ácsmester, kit szin­tén az utcán ért el a végzetete. A Mária-utcában haladt délután, mi­dőn egyszerre csak összeesett s a gyorsan megjelenő mentők már csak a holttestét szálíithatták el. — Aki nem találja az apját. Már nem első Ízben érkezik Eger­be Singer József cimére orosz fog­ságból levelező lap, melyet egy Singer Zsigmond nevű orosz fogoly ir Egerben lakó atyjához. A levele­ket, amint már egyszer meg is ir­tuk Egerben kézbesítem nem tud­ják, azért most, midőn ismét érke­zett erre a cimre levél, újból felhív­juk rá a figyelmet azzal, hogy a cimzeit a kézbesithetetlen lapot a kiadóhivatalban átveheti. — Rézgálieot ad el a város. Eger város gazdasági hivatala érte­síti a szőlősgazdákat, hogy akiknek a szőlő permetezéséhez még rézgá- licra van szüksége, a városnál a még felmaradt mennyiségből vásá­rolhat. — Miskolezi színházi élet. Szombaton, mait hó 29 én nyitotta meg Palágyi Lajos szintársulat a Mis­kolcon a nyári színházi szezont Lehár pompás operettjével a „Tökéletes asszonynya!*, Az előadás sikeréről valamint a szereplőkről a miskolci Reggel cimü napilap hosz- szabb kritikával számol be. (Pompás összjáték, a kitűnő zenekar és a fe­gyelmezettség — amibe az egri publikumnak keveset volt része — zajos sikerré avatta az első előadást. A szintársulat uj tagjai Teleki Ilonka és partnere Pablo de Cava- letti vicomte, a férj szerepében Sü­megi Ödön finom, diskrét játékukkal nagyban hozzájárultak az est^sikeré- hez. A régi szereplők közül a Pádly-Endrey müvészpár, Rátlai és Császár tűntek ki. Az első előadást kevés számú pubiiksm nézte (végig. YES-SZAPPflN Ara 3 korona. bMCOMJttascbb és lagfesBtaesebb SUtu pipere- renppMB, neáy minden Kftrtwttebaa n£kfil3zhetet. ere - VÉS PUder l, 3, 5 k orona dobonon fást. - YES KRÉM a korona MfirtPSiktaL Mindenütt lapkától Magyarországi főraktár: Erényi BÉ oiio imata Budapest, Károly-körat 6. szám. Sószikiák A Vörös-tó környékén .. . A tónál végeszakad a kavicsos útnak, lábnyomok mutatják tovább az irányt az erdőrengetegbe, a szép csöndbe, szent magányba. Hosszú holt faderék hever a tő szélén hfisztrumos ideje, töredezett ágakkal, leveletlenül, mintha jégbi­lincsekbe volna verve: vastagon át­fogta a só. ügy beévődik a tér körül, ahová vize elér, mindenbe a géra, mint tisztitatlan vasba a rozs­da, mint feledhetetlen napok az ember emlékezetébe.

Next

/
Thumbnails
Contents