Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-08-01 / 211. szám

1916. augusztus 1. E G R I U j S A G 3 Az Isenzo harcvonalon az ellenség tüzérsége hevesen ágyuzta a tolmoini és görzi hídfőt, valamint állásainkat a Kente San Michaeien. Délkeleti hadszíntér s Lényeges esemény nem történt. Iiafar, altábornagy, Nem ért a cár az i offenzivához Az orosz uralkodó babonái. Eger, julius 31. Egy amerikai újságíró, Woodrow Withuey, a Fraöers Magazie ha­sábjain hosszabb cikkben foglalko­zik az orosz főhadiszálláson szer­zett tapasztalataival. Az amerikai újságírót bemutatták a cárnak is. Az orosz uralkodóról a következő­ket Írja: — A cár nagyranga tisztek kö­zött fogadott, abban az időben, amidőn még ő volt az orosz had­sereg tényleges főparancsnoka. Nem azt a szerepet töltötte be, hogy csak jóváhagyta tábornokainak ter­veit hanem maga adta ki döatS rendelkezéseit. Az igaz, hogyha ve­zérkara nem találta jónak ezeket a rendelkezéseket, nem is hajtotta azokat végre, amint a cár elgon­dolta. Több nagy rangú orosz tiszttel beszélgettem a cár katonai képes­ségéről és azt a fölviiégositást kap tam, hogy az uralkodó eredetileg csak kevés tehetséggel birt a kato­nai ügyek intézéséhez, azonban napról-napra sokat tanult. A cár képessége nem terjed ki az effen- zivára, hanem inkább a defenzívá­hoz ért. A cár katonai nevelése ki­tűnő volt és «3ért maga is azon igyekszik, hogy katonáit jól kiké­pezzék. Általánosságban szeretik a cárt a katonák. Egy szibériai va- ] dászszázadot, amely a lengyelor­szági harcokban különösen kitün­tette magát, az a kitüntetés érte hogy a cár névaláirésával látta el azokat a tábori levelezőlapokat, amelyeket a katonák a harctérről haza küldöttek. Csapaiszemíák al­kalmával a cár gyakran kikérdezi az egyes katonákat származásukról, polgári hivatásukról és hozzátar­tozóikról. Ha az ilyen katona már több csatában részt vett, a cár maga szokta előléptetni ölet. Az is megesett, hogy közkatoná­kat nagyobbrangn ^tisztekké neve­zett ki. így például azt az altisztet, aki egy ezredből megmaradt tizen­négy katonát vezette és megvédte az ezred zászlaját, ezredessé ne­vezte ki, a közkatonákat pedig had­nagyokká. A cár rendkívül babonás. Gyak­ran fontos terveket halaszt el, mert rosszat álmodott. Minden esemény­nek valami jelentést tulajdonit, jót vagy rosszat. Hisz a kísértetekben és gyakran panaszkodik, hogy fé­nyes nappal borzalmas jelenések bántják. Ezeken a napokon teljesen apatikus, szeme Dseseít, fénytelen, összefüggés nélkül beszél, vagy pedig egyáltalán nem ad választ a kérdezésekre. Ilyenkor nem hall­gatja meg a jelentéseket és nem ad ki parancsot, hanem óraszámra imádkozik a szentképek élőit. Azt a benyomást kelti ekkor, mintha rettenetes lelki kínok mardosnák. Egyszer, amikor meglátogatott egy tábori kórházat, véletlenül tanúja volt egy katona haláltusájának. A haldokló utólsó erejével kiugrott az ágyból és rárohant a cárra. Letépte a cár uniformisát és csak nagy erőfeszítéssel lehetett kiszabadiían i kezei kö^ül az uralkodót. A cár ezóta nem látogatja meg a kór­házakat. ftajzik Viktor Gyöngyös város dísz­polgára. Megfested az areképét a képyiselötepttiiet. Eger, julius 31. Gyöngyös város közönsége impo­záns módon adott most kifejezést annak a tiszteletnek és ragaszko­dásnak, amellyel Majzik Viktor iránt, a vármegye kiváló volt alis­pánja iránt iseltetik, akit most a királyi kegy a közigazgatási birói méltósággal tüntetett ki. Tudvalevőleg Majiik Viktor alis­pánná történt megválasztása előtt Gyöngyösön volt főszolgabíró s gyöngyösi működése, agy látszik, maradandó emlékeket hagyott a gyöngyösiek szivében, mert a teg­nap megtartott képviselőtestületi ülésen a gyöngyösiek az uj közi­gazgatási bírót egyhangúan Gyön­gyös város díszpolgárává válasz­tották s elhatározták, hogy a képét a tanácsterem számára megfestetik A képviselőtestület határozatáról Kemény JáHos polgármester a kö­vetkező táviratban értesítette Majzik Viktor közigazgatási bírót: Méitőságos Majzik Viktor közigazgatási biró urnák Eger. Méltóságodat közgyűlésünk ma Gyöngyös város piszpolgárává vá­lasztotta és arcképe megfestését rendelte el azzal, hogy erről Méltó­ságod díszoklevelén értesittessék. Ezt nagy őrömmel és teljes tiszte­lettel hozom Méltóságod szives tu­domására. Kemény, polgármester. Falusi paszteüek Erdélyben, szt. Anna havában. Apró házak, rendezetlenül, csak úgy odavetve a falu egyetlen uccá- jára, melyen eiliheg az ember, mig, a végére vánszorog és cupog a porban, felcsap a por a lába alatt, mint vonat kéményéből a füst. Dombtetőn ő ködik a templom régi templom, fehér meszelését szürkére rágta az idő, pléhtetejének piros festését fakóvá mosták a zá­porok. A házak előtt kőpadok, fa- derékok, amelyeken az öregek ül­dögélnek ünnep délutánokon, hét­köznapokon meg a házőrző kutya nyújtózik árnyékukban. Az ucca esőárkában icipici lányok turkálnak a porban, apró dombokba húzzák össze, szöszke fiúcskák ál­lanak felettük és alig készül el a kicsi domb, alig örülnek a mennyei ártatlanságu leánykák, a fiuk go­rombán rúgják szét a dombocskákat, mint a hmgyazsombékot, a kicsi leány elbigyeszti szájacskáját és siratva sajnálja a pordombot. Delelőn a nap, nagyobb leásyok sietnek, öregasszonyok topognak nagy fazekakban ebédet visznek a mezőr#, komolyan járnak, arcuk fénylik a forróságban, mintha vala­min erősen gondolkoznának. Hátha gondolkoznak is, hiszen ma min­denkinek motoszkál valami a fe­jében, a Tegnap, a Ma, a Holnap, a Messzeség, a féltve sejtett, csak a gyerekek gondtalanok, a mjadent mosolygósán látók. Az ut szélén virágtaían fák sóhajtoznak, eltikkadt lombok bólogatnak, meg-megrezzen egy levél, mintha a 4ráfeküdtport akaraá lerázni magáról. A keritetlen kertekben almák aránylanak, vékony ágak hamvasodó szilváktól gör­nyednek. A patakban kendert mosnak- sulykolnak, paskolják a sósvizben, azután gúlákba áiiiíják, mint kato­nák a puskát; sokasodnak a guták egész sereg sokasodik a parton. Olybbá tűnik a patakparí, mint egy Neogrády akvarell. Napáldozáskor megélénkül a falu, jönnek az aratásból, jobbadán asz- szonyok leányok, kaszás férfi alig fehérük köztük. Nagy porfelhőben tolongnak, — cammognak a szennyes bivalyok, utánuk szelíd berbécsek bégetnek, rohannak a malacok, mintha nem futná idejük a lassanjárást. És mikor elkong az esti áve, a megujhodoti időszeri Bt kilenckor, csak patakcsergés, tücsök kórus, kutyavakkantások rezzennek naszte- lenségbe. Meg minden második hé­ten a kisbiró dobolá3a: — Hónap hadisegély osztatik, , kiket illet, jeletkezzeneuek a köz­ségházán reggel nyóc órakor. (Sí.) HÍREI. Eger, julius 31. — Kérelem. A Kér. Iparoskör elnöksége fölkéri azokat, akiknél a gyüjtökocsi vasárnap bármely okból nem jelentkezett s az össze­gyűjtött hulladékot nem vitte el: ma délig ezen körülményt bejelen­teni szíveskedjenek, hogy az elszál­lításról még a mai nap délatánján gondoskodhassál — Jegyzőválasztás. Felsőtár- kény községben tegnap tartották meg a Szvetitska Antal halála foly­tán megüresedett községi jegyzői állás betöltésére a választást, mely alkalommal jegyzővé Gremsperger Károly naaklári segédjegyzőt válasz­tották meg. — Május királynője. A világ­hírű táncosnő ez alkalommal is be­bizonyítja, hogy színész tehetsége semmivel sem marad táncművészete mögött. Sőt közel rokon a kettő egymáshoz, mert mind a kettőt ugyanaz ja grácia, kecsesség jel­lemzi, amit még jobban almélyit Rita Sacchettó nagy szépsége. A Nordisk filmgyár legsikerültebb filmjei közé sorozhatő a „Május királynője1*, melyben a hírneves művésznő egy táncosnő szerepében tündöklő alalakiíást nyújt, s a női lélek érzékeuységéaek egész skálá­ját értékelteti. Miulán a színház egyik igazgatósági tagja mint meg­unt szeretőt fakópnél hagyja, fáj­dalma nemsokára egy igazabb sze­relemben olvad fel. De |itt meg a fiatal ember apja állja alját a bol­dogságnak. A volt táncosnő az iga­zén szerelő nők nagylelkűségével félre akar vonulni, fei akarja ál­dozni szerelmét. Éppen ez hatja meg a kemény férfit s beleegyezik fia választásába. Rita Sacchettonak számtalan jelenetben van módjában a közönséget eiérzékenyiteni. A nagyszerű filmet csak ma mutatja be az Uránis. Nyilltér.*) Borsod megyében, vasuíi állo­mástól 3 kilométerre fekvő 750 hol­das birtok (ebből 300 hold szántó, 50 hóid rét, 400 hold legelő) jó karban tartott úri lak és gazdasági épületekkkel, nemkülönben holt fel­szereléssel előnyös feltételek mellett bérbe adó, esetleg örök áron eladó. Cim a kiadóhivatalban. *) E rovatban, közlőitekért nem vállal eletösséget a szerkesztőség. Ha valami Mrí, eteuiéíiyt tad, köiGlje be Egri Újság 106. mámm telefonján. As Egri Ujség tudósításai pontosak és érdekesek.

Next

/
Thumbnails
Contents