Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-07-25 / 204. szám

2 EGRI U J S A 0 1916. juiius 25. Beltnirte tettét a liTéttir fetgynjtija. j _S M iífeolcz környékén is lopott Eger, julas 24, j Megiria az Egri Újság, hogy ala- j pos gyanú folytáé pár nappal ez- előtt az egri resdőrség köröző le- ; vele alapján letartóztatták azt a j fiatal emfeart, aki egyideig mint | dijaok volt alkalmazásban a városi í jegyzői hivatalban, ahol egy ízben | betöréses lopást követett el, amiért I állásától el is mozdították. Ismeretes, hogy őt gyanúsították \ a levéltár felgyujtásával rs, amelyet \ azért követeit velna el, hogy újabb ! betöréses lopásának nyomait eípa- j lástolja. 1 A fiatal embert Bártfáról Egerbe j szállították, ahol az ügyet a fiatal- • korúak birósága vette a kezébe. A j delikvens a mai napig álhatatosan \ tagadta, hegy akármi része is lett 1 volna gyújtogatásban. Mára azon- | bgn megtört és töredelmes vallomást tett. Elmondta, hogy nem volt szán- j , déka felgyújtani a levéltárt, Pénzt \ akart csak szerezui, azért lopózolt be a jegyzői irodába, ahol felfeszi- tette az íróasztal tetejét, magához ; vette az ott talált pár koronát s az ; akták összectaíoiásóra szolgáló gurt- í nikból hágcsót csinált magának, j hogy a már ^ismeretes módon az illemhely ablakából a minoriták j kertjébe ereszkedjék le. A hágcsón ; volt már, mikor aggódni kezdett, j hogy tettéi felfedezik s ekkor tá- j madt az a gondolata, hogy eltün- \ tessen minden nyomot s így érlelő- \ dött naeg benne az elhatározás, hogy felgyújtja a levéltárat. Fele útról mászott vissza a levél­tárba, ahol aztán gondosan elkészí­tette a talajt arra, hogy a levéltár porrá égjen. Ezt az eljárását is rész­letesen elmondotta vallomásában. Be is Imerte azt is, hogy Egerből való szökése után is követett el lopást. Miskolc környékén, nagyon éhes volt, a pénze már elfoygyott. Nem tudott magán segíteni, bemászott egy házba, ahonnét sikerült némi élelmiszert, egy kis pénzt és egy vadászfegyvert elemelnie. Töredelmesen felelt arra is, hogy mi indította tette elkövetésére. Vala­mennyi tettének rugója — amint bevallotta — pénzvágy volt. Ha pénzt látott, vagy pénz hollétéről tudott, nem bírt ellenállni. Ezért törte fel a jegyző asztalát, gyújto­gató csak azért lett, hogy bűnét el­palástolja. Ha valami hírt, eseményt tud, közölje m Egri Újság 106. smám telefonják Az Egri Újság tudósításai pontosak és érdekesek. Az Egri Újság minden lap- slánuitónál és dohánytSofi- dében kapható* A frislopnál és WoUtgniábaa az orosz támadásokat visszavertük. Az olaszoknak több támadása snlyos vesztesé­gekkel összeomlóit. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, juÜus 24. (Hivatalos jelentés.) Orosz hadsáitfér; A helyset változatlan. A Pdslop nyeregtől északra emelkedő magaslaton és Wolhiniábae Lobaczewkánái az oroszok támadását visszavertük. Kletguliciában a Dnyes^tertői délra ellenséges osztagok közeledéséi tü­zérségünk tüzelése meg hiti silói! a. A Djyeszíertőt északra előlapjaink sikerrel vé­geztek éjjeli raj fűtéseket. Oiaox hadszintép i A Val Súgásától délre és Paneveggío és P-sliegrino területén az ellenség állásaink ellen intézett heves tá­madásait teljeses eredménytelenül folytatta. A reggeli órákban a Citaa Maorá'ó! kezdve a ha* tárgedficz mentén több olasz zászló Uj kit Ízben táma­dásra nyomult előre, az ellenségnek mlad a két isbaa a legsúlyosabb veszteségekkel kellett menekülnie. A Monté Zebió területén a délelőtt folyamán az olaszok aégy előretörése meghiúsult. Délután az ellen­ség még kétszer megismételte arc vonalú északi szár­nya elleni előretörését. Ismét a legsúlyosabb veszteségeivel visszavertük. A P&aevegioiói északra és délre emelkedő magas­latokon három támadást vertünk vissza Az éj folya­mán még két támadás, amelyek egyikét F. daja, másikát a Peliegdnotól délre emelkedő magaslatok ellen intéz­tek m olaszok, tüzérségünkben összeomlott. A karintiai és az Isonzo arc vonalon nem volt jelen­tősebb esemény. Oélieleti Sraészintér! Nincs újabb esemény. HSfjgr, ssltáfoomaggjf* Puliszka. Egy erdélyi faluban... Mikor megérkeztünk a faluba, a szállásunkra, elénk áll egy napbar- eitott, derssedő székely, katonásan kihazza magát, a kalapját a comb­jához szorítja, mint katona a bajo- nettjét, mikor tiszteleg. — Engedelmet kérek, Nagy Al­bert 8ónyo»őr vagyok, alázatosan jelentkezem szolgálatukra, Csapa illemtudás, fürgeség, nyo­ma sincs rajta elmalt idejének, hat­van esztendejének. Mosolygós arca üde, mint a hajnal, kedve olyan, mint egy gyermeké. Fürkésző szemű, lesi a szavunkat, gondolatunkat, mint hűséges cseléd a gazdájáét, pedig most lát először. A sokat hal­lott igazi székely szívesség. — Hát tndja mit, öreg? — Parancsoljon, instálom. — Pnllszkát szeretnék enni. Azt mondják az urak, hogy maguknak ez a legkedvesebb ételük. — Igen bizony, instállom. Meg a fehérnép is a legszívesebben csi­nálja, mert levésből megy ki. — Hogy-hogy? — Hát instáilom, mikor forr a viz, beleöatik a kukoricalisztet, azu­tán addig főzik, mig úgy össze nem ál), mint a kása és leöntik tejjel vagy zsírral, ami épp van a háznál. Az urak túróval vagy sajttal szórják be, de a magamfajta sze­gény emberek jó csak zsírral is, meg anélkül is. 3 — Honnan veszünk kukorica­lisztet ? — Va?yon nekem istállóm, a magam malmában őrlöttem. Malma is van? Mintha megbánta volna, £bogy eldicsekedett vele de azért már fe­lel a kérdésre, szerényen. — Vagyon egy kicsike, idstállom. Csak vízi malom. Nem pitlés ugyan, de ilyen embernek megjárja. Szerénykedik az öreg, és amint elkérdezősködüak az életéről, a sor­sáról, elmondja, hogy van néhány hold földje ebben a dűlőben is, amabban is, meg bivalya is, meg disznója is, meg majorsága is, amibe ugyan beiegség érkezett, de azért még lesz, mivel járjon az asszony a városba. — Vót instállom egy házam is, de a testvérek kicsi angárián el- hopsálták. De azér nem haragszok rájuk. Megélek úgy szegényesen. Boldog az ilyen szegény ember !-----Fehér kendőbe elhozta az ö reg a kukoricalisztet, de egy piculát sem vett el érte. — Nem lehet olyan kicsi a mal­ma öreg, nagyon finom a liszt! — Hát, instállom, az igaz, hogy erősen, jól őröl. Azon is keresek egy keveset. I Még ezen is . .. Boldog az ilyen szegény ember. . . Elköszön, m gy a tetőre, nehogy valami rossz lélek kárt tegyen a sóban . .. Buzog a viz, hull belé a kuko- íicaliszt, már péppé sűrűsödik, azután sajttal behinti a kicsi leány, a puliszka mestere, kipirult arccal az asztalra teszi, neszeiődik, dicsér- l jük-e a főztél... és bizony egy I kanálnyi sem maradt sz erdélyi kü- | lönlegességból ... I Visszajön az öreg. Incselkedünk vele. — Nem ér ez semmit, öreg I Nem jó etet ezt ... | — Istállóm, nincs megszokva | vele az ur. Pedig hatalmas étel. A I múltkoriba egy Őrmester járt erre, I ’ az is ócsárolta. Azt mondta, hogy azér vagyunk olyas nyeglék, mert puliszkával élünk. Pedig nézzen I raeg az ur engem. (És katonásan kihúzta magát.) Hatvan éve pulisz­kával élek. — Nem unta meg? — Nem, instáilom. Szívesebben eszem, mint a húst. A kenyeret meg tízszer meguannám, mint egy­szer a puliszkát. Há igen .. . Mon­dom azt az őrmesternek, hogyha őrmester ur úgy ócsárolja a pu­liszkát, meg minket is, hát birkoz- zank meg, úgy hogy senki 6e lás­son. Fogadok tiz pengőbe, hogy legzapulom az őrmester urat. Pedig aem volt nádszál ember, meg bá­tor is volt, iastállom, megjárta már nem egyszer Galíciát. És nem mert eljönni velem, istállóm .... (Sz.) jiaiwr>rnfli>ni^uiiiwmin‘irinnir r" lt*ll*"Mlim'■ 11 1111111 Tisza a királynál. (Saját tudósítónk teiefonjeieníése.) (Bécs, juiius 24. Bécsből jelentik: Tisza István gróf miniszterelnök ma reggel ide érkezett. Délelőtt tanácsko­zásokat folytatott Burián báró külügyminiszterrel. Azután Schönbrunnba hajtatott, ahol a király magánkihallgatáson fo­gadta. Mm az Egri Hon

Next

/
Thumbnails
Contents